d-vel jelölt bolygója felkeltette a lakható exobolygókat felfedezni vágyó csillagászok figyelmét, ugyanis egy Földhöz hasonló méretű kőzetbolygóról van szó, amely a lakhatósági zónában kering csillaga körül, így elméletileg lehetséges, hogy folyékony halmazállapotú víz legyen a felszínén. A NASA James Webb-űrtávcsövének legújabb adatai alapján azonban a bolygó légköre a legkevésbé sem hasonlít a Földéhez, ennek ellenére azonban érdemes tovább vizsgálódni a rendszerben. A szenzációs űreszköz most először segített hozzá bennünket egy földméretű bolygó ilyen részletes vizsgálatához.
A TRAPPIST-1 d bolygó
A 2015-ben a TRAPPIST földi keresőprogram és a Spitzer-űrtávcső összehangolt méréseinek köszönhetően felfedezett TRAPPIST-1 rendszer tőlünk 40 fényévre található, és rekordernek számít abból a szempontból, hogy itt sikerült a legtöbb, egyazon csillag körül keringő, Földhöz hasonló méretű bolygót felfedezni. Mivel a központi csillag egy halvány, hideg, vörös törpecsillag, a körülötte lévő lakhatósági zóna, vagyis az a térrész, amelyben a víz folyékony állapotban marad, jóval közelebb van a csillaghoz, mint a Naprendszerünk esetén. A rendszer harmadik bolygójaként ismert TRAPPIST-1 d éppen a lakhatósági zónában kering, a távolsága a csillagától azonban csupán 2%-a az átlagos Nap-Föld távolságnak. Ennek megfelelően keringési ideje is jóval rövidebb Földünkénél, mindössze 4 napos.
A James Webb-űrtávcső közeli infravörös spektrográfjának (NIRSpec) mérései alapján a kutatók megállapították, hogy a TRAPPIST-1 d színképe nem tartalmaz vizet, metánt vagy szén-dioxidot. Az objektumról szóló tanulmány első szerzője kiemelte, hogy több lehetséges oka lehet annak, hogy a bolygó körül nem sikerült egyértelműen kimutatni a légkör jelenlétét. Ezek egyike szerint a TRAPPIST-1 d légköre túlságosan vékony ahhoz, hogy detektálni tudjuk - hasonlóképp a Mars légköréhez. Egy másik forgatókönyv szerint a bolygónak vastag légköre van, ám annak kémiai összetételét elrejtik detektoraink elől a magas légkörben található felhők, mint ahogy azt a Naprendszerünkben a Vénusz esetén is megfigyelhetjük. Természetesen az is lehetséges, hogy a bolygónak nincs légköre.
A TRAPPIST-1 csillag
A TRAPPIST-1 rendszer központi csillaga a vizsgálatok alapján rendkívül erős aktivitást mutat: nagy energiájú flereket bocsát ki, amelyek részecskeárama könnyedén leszakíthatja belső bolygók légkörét. Mindazonáltal érdemes tovább vizsgálni a rendszer bolygóit, hiszen ha sikerülne kimutatni azt, hogy valamelyik bolygónak még ilyen zord körülmények között is sikerül megtartania a légkörét, bizonyítékul szolgálhatna arra, hogy a légkör jelenlétéhez nem feltétlenül szükséges az, hogy a központi csillag ne mutasson aktivitást. Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy a galaxisunkban a vörös törpecsillagok a leggyakoribbak, így a TRAPPIST-1 rendszer mélyebb megismerésével jelentősen bővülhetnek a vörös törpecsillagokkal és bolygóikkal kapcsolatos ismereteink.
A kutatás szerzői azt is kiemelték, hogy most először sikerült a Földhöz hasonló, hűvösebb exobolygók légkörét vizsgálni. A TRAPPIST-1 bolygóinak kutatása egyfajta kezdet tehát: ha sikerül több kis méretű kőzetbolygót is megvizsgálni, a későbbiekben meghúzhatunk egy határt arra nézve, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy egy Földhöz méretileg és összetételét tekintve hasonlónak mondott bolygó megtartsa a légkörét.
A TRAPPIST-1 rendszer külső bolygói
A csillagászok szerint a légkör jelenlétének nagyobb a valószínűsége a rendszer külső, e, f, g, illetve h betűkkel jelölt bolygóinak esetén, ugyanis ezek az égitestek távolabb keringenek a kitöréseket mutató központi csillagtól. Mivel azonban hidegebbek a belső bolygóknál, légkörük kimutatása még a James Webb-űrtávcső kifinomult műszereivel is nehézségekbe ütközik. Ennek ellenére azonban a kutatók nem adják fel a reményt és a jövőben részletesebb vizsgálatnak vetik majd alá a külső bolygókat is, hogy egyszer talán ebben a rendszerben kapjunk választ minden idők legizgalmasabb kérdésére: vajon egyedül vagyunk az Univerzumban?
A cikk forrása: https://webbtelescope.org/contents/news-releases/2025/news-2025-120
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet