TÖBB MINT 3000 ÉVES A MAJA NAPTÁR

TÖBB MINT 3000 ÉVES A MAJA NAPTÁR

2023 december 27
| Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Az egykori mezo-amerikai kultúrában jelentős szerepet játszott az égi jelenségek megfigyelése, egyes kutatók szerint naptárukat is ehhez igazították.

Szlovén és amerikai kutatók az egykori mezo-amerikai kultúra egyik központjának, San Lorenzonak az építészeti emlékeit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a maja naptár jóval korábban kialakult, mint az eddig hittük.

Mezo-Amerika egy kulturális-történeti fogalom, ez volt Észak- és Közép-Amerika legfejlettebb része a spanyol hódítást megelőzően. Bár a kifejezés szó szerint Közép-Amerikát jelent, nem tévesztendő össze a mai Közép-Amerikával: míg Mezo-Amerika alatt Mexikó egy részét, valamint a mai Guatemala, Belize, Honduras, Salvador, Nicaragua és Costa Rica területét értjük, addig Közép-Amerikához a Karib-térség is hozzátartozik. A mezo-amerikai térségben kétféle naptárt is használtak. Az ún. haab 18 hónapos volt, egy hónap pedig 20 napig tartott, a 18 hónapos ciklust további 5 nappal toldották meg. A tzolkin összesen 260 napos volt: egy hónap itt is 20 napig tartott, de csak 13 hónapot tartalmazott. A kettő kombinációjából egy 52 évig tartó ún. nagy kör jött létre.

A történészek körében régóta ismert, hogy a maja kultúra fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkezett. Arra vonatkozóan, hogy a tzolkin naptár miért éppen 260 napot ölel fel, számos elmélet született: egyesek szerint a várandósság időtartamával van összhangban, mások szerint a vetési idő hossza alapján határozták meg. Akadnak olyan elméletek is, amelyek szerint csillagászati eseményekhez köthető a 260 napos időtartam: ez lehet a Vénusz láthatósági ciklusa vagy a Nap ottani zeniten való két egymás utáni áthaladása közötti időtartam.

MEZO-AMERIKA TERÜLETE. Forrás: Wikipedia
MEZO-AMERIKA TERÜLETE. Forrás: Wikipedia

A maja világkép, valamint a csillagászati ismereteik megismerésének egyik forrása az építészetük tanulmányozása. Épületeik tájolásánál ugyanis fontos szempont volt, hogy azokat egyes – általuk fontosnak vélt – égitestek pozíciójához képest hogyan orientálják. A legfontosabb igazodási pontjuk természetesen a Nap volt.

Szlovén–amerikai együttműködés keretében nemrég számos, a mezo-amerikai civilizációhoz köthető épület lézeralapú távérzékeléses vizsgálatát végezték el. A közel 85 ezer km2-es területet lefedő vizsgálat az egykori olmék kultúra központi területeire, valamint a Maja-alföldre terjedt ki, és kb. 34 ezer épületet, ill. épületegyüttest foglalt magában. A mai Mexikó területén található San Lorenzo az olmék civilizáció egyik első és legfontosabb központja volt i. e. 1200 és i. e. 900 között. San Lorenzo egyes épületei esetében egyértelműen megfigyelhető, hogy a napfelkelték és napnyugták már szerepet játszottak az építészeti elemek tájolásában (a település központi részéről megfigyelve a decemberi nap éppen az olmékok szent hegye, a Zempoaltépetl mögött nyugszik le), sőt a hónapok hosszát jelző 20-as szám szerepe is megmutatkozik. A tudósok szerint tehát a 260 napos tzolkin naptár már i. e. 1100 körül használatban volt, vagyis jóval régebbi, mint azt eddig gondoltuk.

AZ OLMÉK KULTÚRA EMLÉKEI: 2-3 MÉTER MAGAS BAZALTFEJEK, AMELYEK AKÁR 20 TONNÁT IS NYOMHATNAK
AZ OLMÉK KULTÚRA EMLÉKEI: 2-3 MÉTER MAGAS BAZALTFEJEK, AMELYEK AKÁR 20 TONNÁT IS NYOMHATNAK

Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9821873/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maja_napt%C3%A1r

Borítóképek forrása: wikipedia

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló