A sötét anyag, illetve a sötét energia mélyebb megértésének céljából felbocsátott Euclid-űrtávcső fő feladata egy minden eddiginél kiterjedtebb, háromdimenziós térkép elkészítése a minket körülvevő Univerzumról. A közelmúltban egy kutatócsoport 25, az űrtávcső által készített felvételt vizsgálva betekintett több milliárd csillag, galaxis és kvazár közötti térbe és felfedezett, majd osztályozott 2674 új törpegalaxist.
A kutatócsoport tagjai a felfedezéshez kihasználtak az űrtávcső példátlan látómezejét és térbeli felbontását, munkájuk során pedig megmutatták azt, hogy az eszköz tökéletesen alkalmas a törpegalaxisok felfedezésére és mélyebb vizsgálatára. Ez pedig segítségünkre lehet abban, hogy minden eddiginél kiterjedtebben vizsgálhassuk a különböző tömegű, különböző távolságokban, illetve környezetekben előforduló galaxisok keletkezését és fejlődését.
A törpegalaxisok sokfélesége
A törpegalaxisok olyan kis méretű galaxisok, amelyek néhány milliárd csillagot tartalmaznak, és sokszor nagyobb galaxisok körül keringenek kísérőgalaxisként. A mi galaxisunknak, a Tejútrendszernek is számos kísérő törpegalaxisa van, amelyek közül a legismertebb a Kis és a Nagy Magellán-felhő.
A legelfogadottabb nézetek szerint a törpegalaxisok a nagyobb galaxisok fejlődésének korai időszakában jönnek létre, avagy akkor, amikor több galaxis ütközik egymással, amelynek révén az árapály-hatás következtében anyag hull ki a galaxisközi térbe. Mint ahogy a normál galaxisok, a törpegalaxisok is igencsak sokfélék: léteznek szferoidális, spirálszerkezetet mutató, elliptikus és szabálytalan alakú törpegalaxisok. A szabálytalan alakú törpegalaxisok nem mutatnak semmilyen felismerhető struktúrát, és általában szegények a fémekben. (A csillagászatban minden olyan elemet, amely nehezebb a hidrogénnél és a héliumnál, fémeknek nevezünk.) A fémszegény törpegalaxisok a korai Univerzumban keletkeztek, amikor még nem volt idő arra, hogy a szupernóva-robbanások, és egyéb fizikai folyamatok által nehezebb elemekkel dúsuljanak. Éppen ezért vizsgálatukkal betekintést nyerhetünk Világegyetemünk "csecsemőkorába".
Az említett új tanulmány célja tehát törpegalaxisok felfedezése és osztályozása volt, amely kiemelten fontos a galaxisfejlődés, illetve a korai Univerzum megismerése szempontjából. Ez azonban nem egyszerű feladat: a törpegalaxisok általában halványak, így az észlelésük is kihívásokkal teli. Éppen ezért számít nagy eredménynek a Euclid-űrtávcső legújabb felfedezése.
A vizsgálatokat végző csoport tagjai amellett, hogy felfedezték és osztályozták a törpegalaxisokat, meghatározták a távolságukat, és környezetük tulajdonságait is. Kiderült, hogy a vizsgált galaxisok 58%-a elliptikus, 42%-a pedig szabálytalan alakú, a mintának pedig mindössze az 1%-a gazdag a gömbhalmazokban, amelyek jórészt idős csillagokat tartalmazó, gravitációsan erősen kötött, gömb alakú csillagcsoportosulások. Ezenkívül a felfedezett galaxisok 4%-ának a közepén található galaxismag, amely általában egy kis méretű, sűrű, de nagy tömegű objektum (legtöbbször fekete lyuk). A mintának csaknem a 7%-a Kék Kompakt Törpe (Blue Compact Dwarf), amelyek erőteljes csillagkeletkezést mutató, szabálytalan alakú törpegalaxisok, és így nagy számban vannak jelen bennük a fiatal, kék színű, nagy tömegű csillagok.
Az érdekes eredményeken felbuzdulva a kutatócsoport további méréseket tervez végezni a Euclid-űrtávcsővel, amelynek során még több törpegalaxist terveznek felfedezni, és katalogizálni.
Az itt leírtakról szóló, az Astronomy & Astrophysics című szaklapba beküldött tanulmány fellelhető az Arxiv preprint szerveren. A cikk forrása: https://www.space.com/the-universe/euclid-dark-universe-detective-spacecraft-discovers-2-674-new-dwarf-galaxies
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet