A NASA munkatársainak új kutatása felfedte, hogy a Ceresnek lehetett egy tartós kémiai energiaforrása: talán éppen azokkal a molekulákkal rendelkezett, amelyek szükségesek a mikrobiális anyagcserék működéséhez. Bár arra nincs bizonyíték, hogy a Ceresen valaha léteztek mikroorganizmusok, az új eredmények alátámasztják azokat az elméleteket, amelyek szerint ez az izgalmas törpebolygó, amely a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv legnagyobb égitestje, egykor alkalmas lehetett az egyszerű életformák fenntartására.
A NASA 2018-ban lezárt Dawn-küldetésének adataiból kiderült, hogy a Ceres felszínének világosabb régióit főként a felszín alól felszivárgó folyadékból kivált só borítja. Egy későbbi, 2020-as elemzés során azt találták, hogy ennek a folyadéknak a forrása egy hatalmas sóoldat- vagy sós víz-tározó a felszín alatt. Egy másik kutatásban bizonyítékot találtak arra, hogy a Ceresen szerves anyag található szénmolekulák formájában – ez pedig nélkülözhetetlen, bár önmagában nem elegendő a mikrobiális élethez.
A Ceresen megtalálható a víz és a szén-dioxid is, ami érdekes együttállás a lakhatóság szempontjából. Az új eredmények még tovább emelik a tétet: a kutatók szerint a múltban tartós kémiai energiaforrással rendelkező égitesten akár mikroorganizmusok is fennmaradhattak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Ceresen volt élet, de nagy eséllyel rendelkezésre állt a „táplálék” az esetlegesen kialakuló élet számára.
A nemrég megjelent tanulmányban a kutatók beszámolnak azokról a termikus és kémiai modellekről, amelyekkel a Ceres belsejének összetételét vizsgálták. Az eredmények szerint nagyjából 2,5 milliárd évvel ezelőtt a Ceres felszín alatti óceánja folyamatos utánpótlást kapott az égitest magjának metamorf kőzeteiből felfelé áramló, oldott gázokat tartalmazó forró vízből. A hő a fiatal törpebolygó kőzetmagjában lévő radioaktív elemek bomlásából származott.
„A Földön, amikor a mélyből feltörő forró víz elegyedik az óceánnal, egy valóságos büfé, a kémiai energia gazdag lakomája jön létre a mikrobák számára. Nagy jelentőséggel bírna, ha meg tudnánk mondani, hogy a Ceres óceánjába a múltban beáramlott-e hidrotermális folyadék.” – mondta Sam Courville, a tanulmány vezető szerzője.
Valószínűtlen, hogy a Ceres ma ismert formájában lakható lenne. Hűvösebb, valamint sokkal több jeget és kevesebb vizet tartalmaz, mint a múltban. A radioaktív bomlásból származó hő a Ceres belsejében nem elég ahhoz, hogy a víz ne fagyjon meg, és a megmaradt folyadék tömény sóoldattá vált.
Forrás: https://www.jpl.nasa.gov/news/nasa-ceres-may-have-had-long-standing-energy-to-fuel-habitability/
Az eredményeket bemutató szakcikk: https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adt3283
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet