A tagjai egyszer egyesülni fognak, és egy 12 naptömegű csillagot fognak alkotni, amely csupán 228 fényévre lesz tőlünk. Így most ez a pár a hozzánk legközelebbi magösszeomlásos szupernóva-előd.
Egy csillag vagy kettő?
A s (szigma) Sagittarii csillagot, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió a Nunki néven is nyilvántart, már évtizedek óta vizsgálják. Az elmúlt fél évszázadban megjelent tanulmányok szerint a Nunki vagy egy szoros kettőscsillag, vagy egyetlen égitest – az eredmény a vizsgálati módszertől és a használt műszertől függ.
Egy kutatócsoport Idel Waisberg vezetésével interferometriás vizsgálatot végzett a csillagról, hogy kiderüljön az igazság. A kutatók ehhez az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövére szerelt GRAVITY műszert használták.
A Nagyon Nagy Távcső interferométerét nyolc teleszkóp alkotja, köztük négy 8,2 méteres, valamint négy 1,8 méteres távcső, amelyek különböző állomások között mozgathatók, így a kutatók képesek változtatni az interferométer felbontóképességét. A kutatók úgy pozicionálták a kisebb távcsöveket, hogy a legnagyobb távolság köztük 130 méter volt, így elérték a 3,5 milliívmásodperces felbontást.
Egy jövőbeni szupernóva
Az interferométeres adatok alapján a Nunki egyértelműen egy szoros kettős rendszer. Az őt alkotó két csillag közel azonos tömegű: 6,5, illetve 6,3 naptömeggel bírnak, csupán 0,6 csillagászati egység választja el őket, és 50 naponta kerülik meg egymást. A kutatók szerint mindkét csillag nagyjából 30 millió éves.
Bár az új adatok alapján a Nunki valóban kettőscsillag, a további vizsgálatok kimutatták, hogy ez az elrendezés csak időleges. Ahogy a két csillag tovább fejlődik, a nagyobb tömegű felfúvódik, és vörös óriássá válik. 20 millió év múlva a növekvő csillag mérete eléri a Roche-határt, vagyis azt a térfogatot, ahol a gáz még gravitációsan a csillaghoz kötődik, ezután elkezd gázt átadni a kísérőjének. Az instabil tömegátadás végül az égitestek összeolvadásához vezet, amelyek ezután egyetlen, körülbelül 12 naptömegű csillaggá válnak.
Amikor a Nunki 12 naptömegű lesz, elég nagy lesz ahhoz, hogy összeomoljon a magja, így ez a 228 fényévre lévő égitest lesz a hozzánk legközelebbi magösszeomlásos szupernóva. Érdemes feljegyeznünk a naptárba: több tízmillió év múlva ez a közeli szupernóva-robbanás bizonyosan csodálatos látványt fog nyújtani!
Az eredményeket ismertető szakcikk: https://iopscience.iop.org/article/10.3847/2515-5172/adc739
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet