A felfedezés egy újabb lépcsőfok a bolygórendszerek kialakulásának megismeréséhez vezető úton.
Napjainkig több mint ötezer exobolygó felfedezését erősítették meg. Ezek olyan planéták, amelyek nem a Nap körül keringenek. A leggyakoribb típusuk eltér bármitől, amivel a Naprendszerben találkozhatunk, így nehéz pontosan megismernünk őket. Méretük leggyakrabban a Földé és a Neptunuszé közé esik. A csillagászok között nincs egyetértés abban, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygókról van szó, amelyeknek vastag, hidrogénben gazdag légkörük van, vagy esetleg a Neptunuszhoz hasonló jeges égitestekről, úgynevezett „vízi világokról”, amelyeket vízgőzben gazdag légkör vesz körül. A vastag felhőrétegek, amelyek gyakoriak ezeken a planétákon, megnehezítik a felhőzet alatti légréteg vizsgálatát.
Egy nemzetközi kutatócsoport Everett Schlawin (University of Arizona) és Kazumasa Ohno (NAOJ) vezetésével a James Webb-űrtávcsővel tekintett be egy ilyen típusú égitest, a GJ 1214b felhőzete alá. A Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben megfigyelhető exobolygó csupán 48 fényévre van tőlünk.
Kiderült, hogy nem hidrogénben gazdag szuperfölddel, de nem is vízi világgal van dolgunk. A vizsgálatok olyan koncentrációban fedték fel a szén-dioxid (CO2) jelenlétét, mint a Vénuszon. Azonban az új adatokban is sok a bizonytalanság. „Az első vizsgálat során észlelt CO2-jel kicsi, ezért alapos statisztikai elemzésre volt szükség, hogy bizonyítsuk, valódi-e.” – magyarázza Ohno. A kutatók elméleti modellek segítségével rengeteg forgatókönyvet vizsgáltak meg a bolygó légkörével kapcsolatban. Ezek közül a mérési adatokkal legjobban egyezők szénben gazdag légkörre utalnak, vagyis egy szupervénuszra.
Lenyűgöző felfedezés, ugyanakkor a jel nagyon gyenge. Észlelését Schlawin egy könyv olvasásához hasonlítja. „Gondoljunk Tolsztoj Háború és békéjére. Ha adnék két példányt, és az egyikben megváltoztattam volna egy mondatot, megtalálnád?” – mondja. A kutatók szerint mindenképp folytatni kell a vizsgálatokat, hogy többet tudjunk meg erről a gyakori, mégis titokzatos exobolygótípusról.
Forrás: https://www.nao.ac.jp/en/news/science/2025/20250115-dos.html
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet