Ezek közül talán a legérdekesebb a szeptember 7-i teljes holdfogyatkozás lesz, amely mellett szokás szerint csemegézhetünk az együttállásokból és csillagfedésekből. A hónap történik majd meg a Szaturnusz és a Neptunusz oppozíciója is, amely kedvező lehetőséget biztosít a két bolygó megfigyelésének.
A leginkább megfigyelésre méltó jelenségek a következőek lesznek:
szeptember 1-je: a Vénusz a Praesepe szélén látszik
szeptember 7-e: teljes holdfogyatkozás
szeptember 12-e: a Fiastyúk fedése
szeptember 16-a: a Castor, a Pollux, a Jupiter és a holdsarló paralelogramma alakzatot formál a hajnali égen
szeptember 19-e: együtt áll a Regulus, a Vénusz és a holdsarló a hajnali égen, a Hold Vénusz fedése a nappali égen
szeptember 20-a: a Regulus és a Vénusz együttállása
szeptember 21-e: a Szaturnusz oppozíciója
szeptember 23-a: a Neptunusz oppozíciója
szeptember 27-e: az Antares és a holdsarló együttállása
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdjük. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
Szeptember 1.
Az Aurigidák meteorraj maximuma: az augusztus 28-a és szeptember 5-e között megfigyelhető, kevésbé markáns meteorraj ezen a napon, hajnali 4:00-kor éri el csúcspontját. Ekkor óránként akár 10 hullócsillagot is láthatunk a holdfénymentes hajnalon.
Szeptember 7.
Teljes holdfogyatkozás: ritkán látott égi eseménynek lehetünk tanúi ezen az estén! 19:12-kor, a telihold felkelésekor immáron 73%-os fogyatkozást figyelhetünk meg. Teljes fogyatkozásban a Hold 19:31-től látszik, amikor a dél-keleti horizont felett még csak 3 fokos magasságba ér. A totalitás pillanata 20:12-kor következik majd be 9 fokos magasságban, majd 20:53-kor véget ér a teljes, 21:57-kor pedig a részleges holdfogyatkozás. Mindezeket egy fedés is fűszerezi: a 9 magnitúdós, HD 218221 jelű csillag 19:57-kor kilép a Hold mögül.
Szeptember 8.
A Hold és a Szaturnusz együttállása: a 98%-os fázisú, tehát az égen könnyedén észrevehető Hold együtt áll a gyűrűs bolygóval, a Szaturnusszal este 21:00-kor. A két égitest 2,6 fokos távolságban látszik majd egymástól a közelség pillanatában, a horizont felett 12,5 fokkal. A távcsövesek megkereshetik a Neptunuszt is a páros közelében, mégpedig 1,4 fokkal a Hold alatt.
Szeptember 16.
Hajnal paralelogrammát alkot a Castor, a Pollux, a Jupiter és a Hold sarlója: hajnali 5:00-kor közel kerül a 31%-os fázisú holdsarlóhoz az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagához, a Castorhoz és a Polluxhoz, illetve a Jupiterhez. A négy égitest paralelogrammát alkot majd az égbolton olyan módon, hogy a Jupiter és a Hold 6 fokos távolságban lesz egymástól. Mindezek mellett a Jupiter közel kerül az NGC 2392-es jelölésű Eszkimó-köddel: afelett 1,2 fokos távolságban látszik majd a látóhatár felett 41 fokkal. A paralelogramma szabad szemmel is kiválóan látszik majd, az Eszkimó-köd megfigyelése azonban távcsövet igényel.
Szeptember 19.
Együtt áll a Regulus, a Vénusz és a Hold: hajnali 5:00-kor közelségbe kerül a 7%-os fázisú holdsarló, valamint az Oroszlán csillagkép Regulusa, illetve a Vénusz. Utóbbi két égitest 49'-re lesz egymástól, a Hold pedig a Vénusztól egy kicsit távolabb, 3,5 fokra látszik majd. A közelség pillanatában a Regulus 9 fokos magasságban jár majd a hajnali égen.
Hold elfedi a Vénuszt a nappali égen: kora délután, 14:20-kor az 5 %-os fázisú Hold elfedi az égen a Vénusz bolygót. A Vénusz -3,9 magnítúdós fényességű lesz, 11,5” átmérőjű korongja 89%-ban lesz megvilágítva a fedéskor. A bolygó belépése a Hold mögé annak a világos oldalán lesz látható 35 fokos látóhatár feletti magasságnál. A Hold 28 másodperc alatt fedi el, majd 15:31-kor annak a nappali égen láthatatlan sötét oldalán fog kilépni, szinte a semmiből felbukkanva 24 másodperc alatt. A fedés megfigyeléséhez Binokulárt ajánlunk, mert a 27 fokos naptávolság miatt nem lesz könnyű a Holdat megtalálni, abban a Vénusz bolygó is könnyedén látszódni fog. Távcsővel pedig sokkal élvezetesebb lesz a fedés pillanatani.
Szeptember 20.
A Regulus és a Vénusz együttállása: erre a napra még közelebb kerül egymáshoz a Vénusz és a Regulus, mégpedig 44'-re. Megfigyelése nem igényel távcsövet, hiszen mindkét objektum igen fényesen látszik majd a látóhatár fölött 9 fokkal.
Hajnali holdsarló: 5:58-kor megfigyelhető a rendkívül vékony, 3%-os, 39 óra 56 perces holdsarló a polgári szürkület kezdetén a horizont felett 11 fokos magasságban.
Szeptember 21.
A Szaturnusz oppozíciója: szembenállásba kerül a Szaturnusz 8:31-kor, így észlelésére ezen, illetve az ezt megelőző éjszakán is kiváló lehetőség kínálkozik majd. Oppozíció során a pályája során egy egyenesbe kerül a Nap, a Föld, illetve az adott égitest, ebben az esetben a Szaturnusz. A különleges égi helyzet remek alkalmat nyújt a szemben álló objektum szabad szemes, illetve távcsöves megfigyelésére.
Részleges napfogyatkozás: ezen a napon Ausztráliából, Új-Zélandról, az Antarktiszról, avagy a Csendes-óceánról megfigyelhetnek a helyszínen lévők egy részleges napfogyatkozást. Sajnos ez az érdekes esemény hazánkból nem fog látszani.
Szeptember 22.
Őszi nap-éj egyenlőség: 20:19-kor az égi Egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Ezen a napon egyenlő hosszú az éjszaka és a nappal, másnaptól pedig, egészen a téli napfordulóig, egyre hosszabbak lesznek az éjszakák.
Szeptember 25.
A Vénusz és a ró Leo együttállása: hajnali 5:20-kor 1,0 fokos közelségbe kerül a Vénusz, és a 3,9 magnitúdós látszó fényességű, ró Leo jelű csillag a horizont felett 10 fokkal.
Szeptember 27.
Az Antares és a Hold együttállása: este 19:30-kor 1,3 fokos távolságba kerül egymástól a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares és a 29%-os fázisú holdsarló. Mindez a látóhatár fölött 6 fokkal történik majd.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral, vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Szeptember 1.
A Vénusz és a Praesepe együttállása: hajnali 4:30-kor a Vénusz megközelíti a Rák csillagkép M44-es katalógusszámmal jelölt nyílthalmazát, a Jászol-halmazt. A bolygó a halmaz középpontjától 1,1 fokos távolságba ér a nevezett időpontban, a horizont felett 12 fokos magasságban. Az előző napon a halmaz szélétől 1 fokra, a következő napon pedig 1,2-ra látszik majd a Vénusz, így azokon a napokon is megfigyelhető a két égi objektum közelsége.
A Hold és az M6 együttállása: este 20:50-kor a 64%-os fázisú Hold 2,5 fokos távolságba kerül a látóhatár felett 9 fokos magasságban látszó, M6-os katalógusszámú Pillangó-halmaz felett.
Szeptember 2.
A Vénusz és az Asellus Australis szoros együttállása: hajnali 4:30-kor a Vénusz szoros, 13'-es együttállásba kerül a Rák csillagkép Asellus Australis, más néven delta Cancri nevű csillagával, a horizont felett 11 fokkal.
A Merkúr és a Regulus együttállása: reggel 5:35-kor 1,5 fokos együttállásba kerül a -1,4 magnitúdós látszó fényességű Merkúr, illetve az Oroszlán csillagkép 1,4 magnitúdós, Regulus nevű csillaga. A Nap ekkor 6 fokkal a horizont alatt lesz majd, így az együttállás megfigyeléséhez távcső, vagy binokulár használata szükséges.
Szeptember 7.
A Jupiter és a Wasat szoros együttállása: 4:30-kor 9,5'-es távolságba kerül egymástól a Jupiter, illetve a Wasat néven is ismert delta Gem nevű, 3,6 magnitúdós látszó fényességű csillag. Mindez a látóhatár felett 31 fokkal történik majd meg.
Eddig tart a Szaturnusz és a Neptunusz közelsége: az utóbbi hónapokban megfigyelhettük a nevezett két bolygó együttállását, ezen a napon azonban ismét 2 fokos távolságra érnek egymástól. Következőre 2026. január 27-én érik el újra a 2 fokos közelséget, amely után február 20-ig egyre jobban közelednek egymáshoz.
Szeptember 12.
A Fiastyúk fedése: este 22:00-kor kezdetét veszi egy igen érdekes eseménysorozat, amelynek során a Fiastyúk csillagai sorban elhaladnak a 67%-os Hold mögött. A csillagok belépését a világos oldalon, a kilépésüket pedig a sötét oldalon figyelhetjük majd meg. Elsőként 22:02-kor az Electra nevű, 3,7 magnitúdós látszó fényességű csillag kerül látszólag a Hold mögé, amikor égi kísérőnk a horizont felett 8 fokkal látszik majd. A be- és kilépések sorozata egészen másnap hajnal 1:08-ig, a 7,5 magnitúdós látszó fényességű HD24013 kilépéséig tart, így azon az estén mindenképpen érdemes figyelni a Holdat nem csak szabad szemmel, hanem binokulárjainkkal és távcsöveinkkel is. Blogunkon az eseményhez közeledve egy részletesebb cikk is megjelenik majd, amely magában foglalja a fedések részleteit is.
Titan-fogyatkozás: ebben a hónapban nem csak a Hold, hanem a Szaturnusz holdja, a Titan is fogyatkozási jelenséget produkál, mégpedig 5:24-kor belép a Szaturnusz árnyékkúpjába, kicsit később, 5:49-kor pedig teljesen eltűnik mögötte. A belépéskor az égitestek a látóhatár felett 16 fokos magasságban látszanak majd.
Az epszilon Ari fedése: hajnali 5:06-kor, a Titan fogyatkozása előtt megfigyelhetjük egy 5,2 magnitúdós és egy 5,6 magnitúdós csillag kettőséből álló rendszer, az Epsilon Ari fedését. A két csillag egy másodperc különbséggel lép be 76%-os fázisú holdunk világos oldalán, a látóhatár felett 62 fokkal.
Szeptember 13.
A Szaturnusz holdjai sorakoznak a BH PSc mellett: este 21:30-kor érdemes távcsövünket a Szaturnusz felé fordítani, hogy megfigyeljük annak holdjait. Külön érdekességként a holdak közé beáll a sorba a 7,1 magnitúdós látszó fényességű, BH Psc jelű változócsillag is, amely a Titantól 4,2'-re kerül a közelség pillanatában. Mindez 20 fokos horizont feletti magasságban történik majd.
A Neptunusz és a HD 225222 szoros együttállása: még ugyanezen az estén, kicsit később, 23:00-kor megfigyelhetjük a Neptunusz, és a nevezett 9 magnitúdós csillag szoros együttállását. A két égitest mindössze 4'-re látszik majd egymástól, a látóhatár fölött 33 fokkal.
Szeptember 14.
Csillagfedések: ezen az éjszakán három csillagfedést figyelhetünk meg derült idő esetén. Este 23:05-kor az 5,6 magnitúdós látszó fényességű, HD 39005 jelű csillag lép ki a 44%-os fázisú Hold sötét oldalán. Ezután 23:23-kor a 136 Tauri csillag folytatja a sort, amikorra a felkelő Hold 5 fokos magasságba ér. A déli pólusnál belépő objektum nem sokkal később, 23:34-kor lép ki égi kísérőnk mögül. Végül szeptember 15-én hajnalban 0.34-kor egy 7,0 magnitúdós látszó fényességű csillag, a HD39746 kilépését is megfigyelhetjük, immáron a horizont felett 15 fokkal.
Szeptember 18.
A Praesepe és a Hold együttállása: erre a napra a Hold sarlója 13%-os fázisúra csökken, amelynek megfigyelése önmagában is szép látvány. Ezen a napon 4:45-kor laza együttállásba kerül a Praesepe nyílthalmazzal, mégpedig attól 4,8 fokos távolságba ér. Mindez a látóhatár fölött 22 fokkal történik majd.
Láncot alkotnak a Jupiter-holdak a közeli csillagokkal: hajnali 4:30-kor a Jupiter és a holdjai korona alakú csillagívet rajzolnak ki egy csillaglánccal, amelynek legfényesebb tagja az 5,2 magnitúdós látszó fényességű, 63 Gem jelű csillag. Mindez a horizont felett 37 fokkal történik majd, észlelése pedig remek lehetőséget nyújt az asztrofotósoknak is.
Szeptember 21.
Extravékony holdsarló: hajnali 5:59-kor igazi binokuláros kihívást nyújt a 0,4%-os fázisú, 15 óra 55 perces korú Hold a horizont felett 0,4 fokos magasságban. A megfigyeléshez a derült idő mellett olyan hely szükséges, ahonnan tökéletesen látszik a látóhatár.
Szeptember 24.
A Neptunusz oppozíciója: hajnali 5:05-kor a Neptunusz a Szaturnusz nyomdokaiba lép, és bekövetkezik oppozíciója. Ennek során a távcsöves észlelőknek kiváló célpontot szolgáltat a Naprendszer nyolcadik bolygója.
Szeptember 28.
Titan-fogyatkozás: a Szaturnusz holdja, a Titan belép a gyűrűs bolygó korongja elé, mégpedig 3:39-kor. A belépés 20 percig tart majd, a hold pedig 8:02-ig a Szaturnusz korongja előtt marad. A kilépés azonban sajnos nem látszik majd hazánkból, akkorra lenyugszik a Szaturnusz.
Szeptember 29.
A Hold és a Kaus Media együttállása: 20:00-kor a 48%-os fázisú félhold a Nyilas csillagkép Teáskanna aszterizmusának "csőrénél" látszik majd, mégpedig a 2,7 magnitúdós látszó fényességű, Kaus Media elnevezésű csillagtól 1 fokra. Az égi kísérőnk 10 fokos horizont feletti magasságban helyezkedik majd el.
Szeptember 30.
A Hold és a tau Sgr együttállása: szintén 20:00-kor megfigyelhetjük az immáron 57%-os fázisú félhold, és a tau Sgr jelű, 3,3 magnitúdós látszó fényességű csillag szoros együttállását. A két objektum 48'-es távolságban lesz majd egymástól, a látóhatár felett 14 fokkal.
A Hainan elfed egy csillagot: igazi távcsöves kihívást szolgáltat a 14,9 magnitúdós, (3024) Hainan nevű aszteroida, amely 0:45-kor 3,3 másodpercen át elfed egy 12,1 magnitúdós látszó fényességű csillagot, a TYC 0020-00564-1-et. A kisbolygó a nevezetes esemény idején a Cet csillagképben tartózkodik majd, a horizont felett 44 fokkal.
A bolygók szeptemberi láthatósága
Merkúr: Szeptember 13-án kerül felső együttállásba a Nappal, így a hónap során igencsak nehezen figyelhető meg.
Vénusz: A hajnali égbolt feltűnő égitestje. Bár lassan közeledik a Naphoz, az őszi hajnali ekliptika meredek hajlásszögének köszönhetően kiválóan megfigyelhető a hónap elején a Rák majd az Oroszlán csillagképben. Szeptember 15-én a polgári szürkület kezdetén 19 fokos magasságban jár a -3,9 magnitúdós, 88%-os fázisú, 11,7"-es korongátmérőjű bolygó. Mivel felületének nagy része megfigyelhető, a hónap ideális a Vénusz globális felhőmintázatának megfigyelésére, feltérképezésére. Szeptember 1-jén a Praesepe nyílthalmaz szélén jár, 19-én és 20-án a Regulus-szal áll együtt egy foknál is szorosabban. Emellett 19-én délután a vékony holdsarló fedi el a nappali égen.
Mars: Még szabad szemmel még éppencsak megfigyelhető a napnyugta utáni esti égen a Szűz csillagképben, de korongjának távcsöves megfigyelése már csak nappal, nagy távcsővel lehetséges. Szeptember 15-én az esti polgári szürkület végén mindössze 4,5 fokkal jár a látóhatár fölött az 1,6 magnitúdós, 4,0"-es átmérőjű, 97%-os fázisú Mars. A szeptember 11-i alkonyatban együtt áll a Spicával, attól 2 fokra.
Jupiter: A hajnali égbolt feltűnő égitestje az Ikrek csillagképben. Szeptember közepén a hajnali szürkület kezdetére már 40 fokos magasság fölé emelkedik. Így kiváló észleléseket készíthetünk a -2,0 magnitúdós, 35"-es korongátmérőjű bolygó felhőzetének részleteiről. Szeptember 16-án az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillaga, a holdsarló és a Jupiter látványos égi paralelogrammát formál.
Szaturnusz: Szeptember 21-én kerül oppozícióba, így a hónap során egész éjszaka megfigyelhető a Halak, majd a hónap utolsó napjaiban a Vízöntő csillagképben. Az oppozíció napján az esti szürkületben kelő bolygó 21 óra előtt éri el a 20 fokos magasságot, fél egy után delel közel 40 fok magasan, és hajnali 4 óra utánig 20 fok fölött tartózkodik. A 0,6 magnitúdós bolygó korongja 19,5"-es, gyűrűje pedig igen vékony, hiszen csak 2,2 fokkal billen felénk a déli féltekéje. Cserébe kiváló észleléseket készíthetünk a teljes bolygókorongról. Szeptember 8-án a telő Holdtól jár 2,6 fokra, szeptember 12-én és 28-án pedig a Titan eltűnését figyelhetjük meg a bolygó árnyékában.
Uránusz: Hajnalra magasan a fejünk felett delel a bolygó a Bika csillagképben, így kiváló észleléseket készíthetünk róla. Szeptember 15-én a hajnali szürkület kezdetén 61 fokos magasságban delelő apró planéta 5,7 magnitúdós és 3,7"-es átmérőjű.
Neptunusz: Szeptember 23-án kerül oppozícióba, így egész éjszaka látható a Halak csillagképben. Az oppozíció napján háromnegyed kilenckor éri el a 20 fokos magasságot, fél egykor delel 41 fok fölött, és közel fél ötig 20 fokos magasság fölött tartózkodik. A 7,7 magnitúdós kékes bolygó 2,4"-es korongjáról nagy távcsövekkel értékes észleléseket készíthetünk. Szeptember 13-án 4'-es közelségbe kerül egy 9 magnitúdós csillaggal.
A cover kép forrása: https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/hajnali-holdfogyatkozas-2/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet