A kisbolygóöv második legnagyobb és egyben legfényesebb objektuma most oppozícióba kerül. Ennek köszönhetően remek lehetőség nyílik megfigyelésére, akár szabad szemmel, kis távcsővel vagy akár nagytávcsővel is. Lássuk hát a részleteket!
Milyen pozíció? Oppozíció!
Az oppozíció egy latin szó magyarosított változata, az „op” szócska pedig körülbelül annyit jelent: ellen. Így az oppozíció jelentése ellenpozíció, amely név nagyon beszédes a jelenség lényegét tekintve. Amikor egy égitest oppozícióban van, akkor a Földről nézve éppen a Nappal ellentétes oldalon helyezkedik el.
Ezt mi, amatőrcsillagászok miért szeretjük nagyon? Hát azért, mert az, hogy a Nappal ellentétes oldalon látható az égitest, azt jelenti, hogy az éppen a Nap–Föld vonalra esik. Ez viszont azt jelenti, hogy ez a vonal átmegy a (többé-kevésbé) kör alakú pályák középpontján (a Napon), így a vonal sugárnak tekinthető. És mi van akkor, ha két különböző sugarú kör egy-egy pontját egy sugár köti össze? A két pont távolsága minimális, éppen a két körív távolságával egyezik meg. Tehát összefoglalva: a megfigyelni kívánt égitest ekkor látszik a legfényesebbnek és a legnagyobbnak, ami, valljuk be, elég jól hangzik.
Heinrich Wilhelm Matthias Olbers, eredeti végzettségét és nappali foglalkozását tekintve orvos volt, azonban már fiatal korától kezdve foglalkoztatta a csillagászat. Forrás: https://en.wikipedia.org/
Bolygó, majd kisbolygó
A (4) Vesta Heinrich Wilhelm Matthias Olbers német csillagász által, 1807-ben felfedezett kisbolygó eredetileg bolygóként volt katalogizálva, azonban, ahogy újabb és újabb égitesteket fedeztek fel a csillagászok, a bolygók száma túlságosan kezdett gyarapodni.
Így megalkották a kisbolygó besorolást, amelybe jelenleg is tartozik a Vesta. Mérete és pályaadatai alapján a Vesta akár törpebolygó is lehetne (senkit se tévesszen meg a megnevezés, a törpebolygók – mint például a Plútó – nagyobbak, mint a kisbolygók). Ahhoz azonban, hogy egy égitest törpebolygóvá avanzsálhasson, szükséges az, hogy elérje az úgynevezett hidrosztatikai egyensúlyt. Ez azt jelenti, hogy közel gömb alakúnak kell lennie. A saját szemünkkel is meggyőződhetünk majd róla, hogy az 530 km-es átlagos átmérőjű „kőhalomra” ez nem igaz, erről viszont egy kicsit később.
Mutatsd magad!
Az augusztus 22-ei oppozíció idején a Vestát körülbelül 1,3 CSE (csillagászati egység: az átlagos Nap–Föld-távolság) közelségből fogjuk látni, ami elég közelinek mondható. Ugyan geometriailag az oppozíció 22-én délután 2:50-kor következik be, azonban az elkövetkezendő éjszakákon végig ugyanolyan szép látványban lehet részünk. Mivel a kisbolygó pályasugara átlagosan 2,4 CSE körül van, ezért elképzelhető olyan felállás, hogy több mint 3 CSE távolságra helyezkedik el tőlünk. Ehhez képest az 1,3 CSE távolság nagyon kedvező.
Ráadásul az, hogy a Nappal ellentétes oldalon helyezkedik el az égen, azt jelenti, hogy amikor a legsötétebb az égbolt, éppen akkor jár a horizonttól legtávolabb, körülbelül 22 fok magasságban , így megfigyelésére nagyon jó lehetőség kínálkozik. Fényessége az oppozíció idején 5,9 magnitúdó lesz, ami már egy nem tökéletes egű helyről is szabadszemes objektummá teszi a Vestát.
Kistávcsővel megfigyelve a 0,62 ívmásodperces átmérő csak egy pontnak látszik, azonban ne csüggedjünk, így is készíthetünk megfigyeléseket, amelyek a bolygó pozíciójára vonatkoznak. Erre jó példa Földvári István Zoltán észlelése.
A kisbolygóészlelésen fel kell tüntetni a csillagkörnyezetet a fényességnek megfelelő méretű pontokkal, majd jelezni, különböző időpontokban a kisbolygó helyét. Észlelőlapot az https://eszlelesek.mcse.hu/main.php oldalról lehet letölteni. Földvári István Zoltán észlelése egy 6x30-as keresőtávcsővel készült. Forrás: eszlelesek.mcse.hu
Azonban, ha van egy legalább 25 cm átmérőjű, kitűnő optikájú távcsövünk, akkor extrém, legalább 400-szoros nagyításokkal akár részleteket is megpillanthatunk a felszínen, illetve láthatjuk, hogy a kisbolygó valóban nem gömb alakú, hanem egy krumplihoz hasonlítható. Mivel ez az amatőr távcsövek optikai képességeinek és a magyar légkör határait erősen feszegeti, ehhez gyakorlat szükséges. Aki először néz távcsőbe, az bizonyosan nem fog semmilyen részletet látni. Azonban próbálkozzunk! Türelem részletet terem.
Nagyon fontos a kitartás is, mert ekkora nagyítások mellett a légkör egy-egy megfelelő pillanatát kell kifognunk, különben csak egy fortyogó pacát látunk a távcsőben. Ha valaki észlelésre adná a fejét, ne röstelljen akár egy órát is a távcső mellett ülni.
Szerző: Kóti Dávid, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló