Részleges holdfogyatkozás október utolsó hétvégéjén

Részleges holdfogyatkozás október utolsó hétvégéjén

2023 október 25
| Szerző: Vizi Róbert Bemutató csillagász
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye lesz október 28-án, amikor bolygónk árnyéka rávetül hűséges égi kísérőnkre

A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsvet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre.

A Föld és a Hold párosa

Minden ember számára teljesen megszokott jelenség, hogy havonta egyszer lehet látni a gyönyörű teliholdat, amely előtt és után a különböző holdfázisokban gyönyörködhetünk. Azonban, ha megvizsgáljuk, Naprendszerünk többi kőzetbolygóját, láthatjuk, hogy egyiknek sincs ilyen nagy kísérője. A gázóriásokra jellemző, hogy több ezer kilométeres átmérőjű holdak keringenek körülöttük, ilyenek a Szaturnusz körül a Titan és a Jupiter Galilei-holdjai.

Az asztrofotón egy korábbi részleges holdfogyatkozás látható, október 28-án nagyon hasonló látványban lehet részünk. A fényképet Straubinger Ádám készítette, Tarjánban, 2017-08-07-én. FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu
Az asztrofotón egy korábbi részleges holdfogyatkozás látható, október 28-án nagyon hasonló látványban lehet részünk. A fényképet Straubinger Ádám készítette, Tarjánban, 2017-08-07-én. FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu

Bolygónk e-tekintetben is különleges, és a csillagászokat több évszázadon át foglalkoztatta a kérdés, hogyan is jött létre égi kísérőnk? Az Apollo–11 holdraszállása után több kőzetmintát is begyűjtöttek, amelyeket a tudósok megvizsgáltak, és nagy hasonlóságot fedeztek fel a holdi minták és bolygónk kérgéből vett kőzetmintái között.

Buzz Aldrin űrhajós a Hold feszínén 1969. július 20-án. FORRÁS: nasa.gov
Buzz Aldrin űrhajós a Hold feszínén 1969. július 20-án. FORRÁS: nasa.gov

Ennek köszönhetően már meg tudták válaszolni az előbbi kérdést, miszerint a Hold a Földből alakult ki. Naprendszerünk keletkezésekor több bolygó létezett, mint most, és ezek gyakran összeütköztek egymással. A Theia nevű égitest, amely a Mars és a Föld között helyezkedett el, a Jupiter és Vénusz gravitációs hatásai miatt elkezdett közeledni felénk, majd belecsapódott a Földbe. Az ütközés következtében hatalmas mennyiségű anyag került a világűrbe, amelynek egy része pályára állt a bolygónk körül, és így megszületett a Hold. A következő évmilliókban számos kisbolygó és aszteroida találta el az égitestet, és ennek következtében kialakultak a hatalmas kráterek és fekete bazalttengerek. Az egyik legnagyobb ütközés 3,9 milliárd évvel ezelőtt történt, amikor egy protobolygó az északi féltekén becsapódott, és létrehozta az Esők Tengerét (Mare Imbrium), amelynek átmérője több mint 1000 km, és ezzel a Naprendszer egyik legnagyobb becsapódási krátere.

A teliholdon számos krátert és sötét színű tengert észlelhetünk. A Hold déli részén látható a Tycho sugársávos kráter. A fényképet Rosenberg Róbert készítette, Adonyban, 2022.10.19-én FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu
A teliholdon számos krátert és sötét színű tengert észlelhetünk. A Hold déli részén látható a Tycho sugársávos kráter. A fényképet Rosenberg Róbert készítette, Adonyban, 2022.10.19-én FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu

A Holdnak számos izgalmas tulajdonsága van, ezek közül a legszembetűnőbb, hogy mindig csak az egyik oldalát látjuk a kötött keringése miatt, ami azt jelenti, hogy keringési periódusa megegyezik a tengelyforgási idejével. Így 27 napra van szüksége az égitestnek, hogy a saját tengelye körül körbeforduljon, és megkerülje a Földet.

Hogyan történnek a holdfogyatkozások

Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér. Amikor a Hold belép az árnyékkúpba, megtörténik a holdfogyatkozás, amely lehet teljes és részleges. A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260.000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet.

Szombat este a délkeleti égen lesz látható a 100%-os telihold, 21:34-kor. FORRÁS: Stellarium-web.org
Szombat este a délkeleti égen lesz látható a 100%-os telihold, 21:34-kor. FORRÁS: Stellarium-web.org

Részleges holdfogyatkozás 28-án

Szombaton 21:34-kor, a délkeleti égbolton, 40 fokos magasságban lesz látható égi kísérőnk, amelybe bolygónk árnyéka beleharap a Hold déli pólusánál, majd egyre nagyobb területet hódít meg. A narancssárga színű árnyék lassan haladva elfedi a 179 kilométer hosszú Schiller-krátert, amely elnyúlt alakjának köszönhetően könnyen felismerhető. A következő izgalmas esemény 22:14-kor fog megtörténni, amikor a Tycho-kráter alatt fog elhaladni Földünk árnyéka. A telihold egyik legszebb kráterének a sugársávjai jól megfigyelhetőek lesznek az umbra fölött.

Este 22:15 után a Hold megkezdi kilépését a Föld árnyékából, így egyre kisebb területre vetül az íves körárnyék. Egészen 22:52-ig csodálhatjuk meg a csillagászati jelenséget, amely során égi kísérőnk 12%-a lesz kitakarva. Szabad szemes megfigyelés esetén látható lesz, ahogyan a Hold déli pólusára rákúszik bolygónk árnyéka. Távcsöves észlelésnél már égi kísérőnk krátereiben, sötét színű tengereiben és hegyvonulataiban is gyönyörködhetünk.

A Föld árnyéka a Hold déli féltekén 22:14-kor. FORRÁS: WinJUPOS

Este 22:15 után a Hold megkezdi kilépését a Föld árnyékából, így egyre kisebb területre vetül az íves körárnyék, és a fentebb említett kráterek lassan előbújnak. Egészen 22:52-ig csodálhatjuk meg a csillagászati jelenséget, akár szabad szemmel is. Binokulárral észlelve már jól kivehető lesz a hatalmas kráterek alakja is, egy kisebb amatőr távcső segítségével pedig már a mellékkráterekben is gyönyörködhetünk.

Szerző: Vizi Róbert Bemutató csillagász