Rendkívüli reggeli ragyogás –  Szoros Szaturnusz–Vénusz együttállás

Rendkívüli reggeli ragyogás – Szoros Szaturnusz–Vénusz együttállás

2024 március 21
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
Legtöbbször nem látszanak fényes nappal a csillagok, aminek egyszerű oka a Nap fényessége, illetve a földi légkör fényszóró hatása.

A legfényesebb égi objektumok azonban, mint például a Hold, a Vénusz, a Jupiter és a Szaturnusz, olykor-olykor nappal is látszanak szabad szemmel vagy távcsővel. A 2024. március 22-i nap különlegesnek ígérkezik. Ekkor ugyanis a szemfüles megfigyelők különlegesen közeli együttállásnak lehetnek tanúi: az Esthajnalcsillag néven is ismert Vénusz és a gyűrűs bolygó, a Szaturnusz rendkívül közel, körülbelül 25 ívpercre kerülnek egymáshoz. Az 5:42-kor bekövetkező legszorosabb együttállás idején keleten látszanak, délelőtt 9:50-kor pedig elérik az égbolton legmagasabb pontjukat. Akinek van távcsöve vagy binokulárja, mindenképpen érdemes megnézni ezt a szépséges bolygóegyüttest.

Mint azt talán a legtöbb olvasó tudja, az együttállás résztvevői a Naprendszer bolygói: a Naphoz második legközelebb keringő Vénusz, illetve a külső bolygók közé sorolt hatodik bolygó, a Szaturnusz.

A Vénusz méreteit és belső felépítését tekintve a Földhöz hasonló. Mivel anyabolygónkhoz igen közel kering (Nap körüli keringésének pályasugara 0,73 csillagászati egység), rendkívül fényesnek látszik a kora esti, avagy napkelte előtti, hajnali égbolton, amelynek okán kapta az Esthajnalcsillag elnevezést. A Földhöz hasonlóan kiterjedt, ám attól eltérő elemekből álló légköre van, s az ezáltal okozott üvegházhatás miatt felszínén 460 fokos forróság uralkodik.

Mivel a Vénusz közelebb kering a Naphoz a Földnél, nem mindig látjuk korongját teljes egészében: mint ahogy a Holdnak is különböző fázisait figyelhetjük meg, úgy a Vénusz is mutat ehhez hasonlókat. A 2024. március 22-i együttállás idején majdnem televénusz lesz, a bolygónak mintegy 95%-a fog látszani. Mivel ez az égitest rendkívül fényes, a nappali égbolton is észrevehető: látszó magnitúdója -3,9 lesz az együttállás napján.

A Vénusz fázisai.
A Vénusz fázisai.

Az együttállás másik résztvevője a gyűrűs bolygó néven is ismert Szaturnusz. Ez a bolygó a külső bolygóknak is nevezett gázbolygók egyike, így összetétele igencsak eltér a Földétől. Méretét tekintve is sokkal nagyobb bolygónkénál, éppen ezért annak ellenére, hogy a Naptól nagy távolságban, mintegy 10,6 csillagászati egységre kering, az éjszakai égbolton szabad szemmel is könnyedén észrevehető. Távcsővel megfigyelve megpillanthatjuk gyönyörű gyűrűrendszerét is, amely különböző méretű és vastagságú gyűrűkből, illetve a közöttük elhelyezkedő üres területekből, „résekből” áll.

Az említett bolygókról blogunkban részletesen is írtunk a Fejezetek a Naprendszer naplójából című sorozatunkban:

https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-4-esthajnalcsillagunk-a-venusz

https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-8-szaturnusz-a-gyurus-bolygo

A Szaturnusz a Vénusznál jóval halványabb, körülbelül 1,1 magnitúdós látszó fényességű, így ahhoz, hogy az együttállás napján, a nappali égbolton is megfigyelhessük, mindenképpen érdemes távcsövet használni.

A felkelő együttállás. A láthatóság érdekében „eltüntettük” a földi légkört.
A felkelő együttállás. A láthatóság érdekében „eltüntettük” a földi légkört.

A bolygóegyüttes napfelkeltekor a horizonthoz igen közel, 4,5 fokos magasságban helyezkedik el, így ahhoz, hogy a felkelés pillanatában észrevegyük őket, érdemes olyan helyet választani az észleléshez, ahol keleti irányban a kilátás nem ütközik természeti vagy mesterséges akadályokba. Az együttállás hajnali 5:42-kor éri el a 25'-es közelséget, de ne csüggedjen az sem, akinek nem sikerült ilyen korán felkelnie.

A két bolygó ugyanis továbbra is egészen közel látszik majd egymáshoz, ráadásul a 9:50-kor, 33 fokos magasságban bekövetkező delelésükig egyre magasabbra kúsznak az égbolton.

Az együttállás a delelés időpontjában. A földi légkört itt is „kikapcsoltuk”. Ilyen módon a Nap mellett az ekkor a horizont felett tartózkodó egyéb naprendszerbeli bolygók is jól látszanak.
Az együttállás a delelés időpontjában. A földi légkört itt is „kikapcsoltuk”. Ilyen módon a Nap mellett az ekkor a horizont felett tartózkodó egyéb naprendszerbeli bolygók is jól látszanak.

Érdekesség, hogy az együttállás napján nemcsak ez a két bolygó lesz a horizont felett, hanem a Merkúr, a Jupiter és a Mars is. A bolygók egy egyenes, az ekliptika mentén helyezkednek majd el. Ekliptikának nevezzük azt a síkot, amelyen a bolygók a Nap körül keringenek. A többi bolygó közül viszont a Merkúr, illetve a Mars nem lesz kellőképpen fényes ahhoz, hogy szabad szemmel is látsszon a nappali égbolton.

A fentiekre tekintettel tehát március 22-én aki teheti, keljen fel korán reggel, és figyelje meg a Vénusz és a Szaturnusz látványos, különlegesen közeli együttállását távcsővel vagy binokulárral!

A képek forrása:

https://crbobs.hu/galeria/naprendszer/a-venusz-fazisai/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturnusz#/media/F%C3%A1jl:Saturn_from_Cassini_Orbiter_(2007-01-19).jpg

Stellarium

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet