Ha a Hold peremére figyelünk, egy-egy csillag hirtelen eltűnését is észrevehetjük, sőt szerencsés időszakokban akár több éjszakán keresztül is követhetjük különböző csillagok fedését. Ennek az az oka, hogy a Hold pályája nagyjából ugyanabban a síkban helyezkedik el, mint a bolygók keringési síkja a Nap körül. Emiatt azok a csillagok, amelyek a Hold pályájának síkja mentén vagy annak közelében találhatók, időnként látszólag a Hold közelébe kerülnek, lehetővé téve együttállások és fedések megfigyelését. Ugyanez érvényes a bolygókra is: a Hold pályájának elhelyezkedése miatt bizonyos időszakokban bolygók, kisbolygók fedését vagy együttállását is megfigyelhetjük.
A szeptember pedig igen ígéretesnek tűnik a fedések szempontjából. Szinte mindig van valamilyen látványos, érdekes égi jelenség. Vágjunk is bele az események sűrűjébe.
Szeptember 12-én hajnalban, pontosan 5:06-kor egy különleges csillagászati esemény megfigyelésére nyílik lehetőség: a Hold áthalad az epszilon Ari kettőscsillag előtt. Az epszilon Ari a Kos csillagkép egyik érdekes kettőscsillaga, amely a csillagászok számára is izgalmas célpont. A rendszer két komponensből áll: a főcsillag 5,2 magnitúdós, míg társa 5,6 magnitúdós, tehát mindkettő viszonylag halvány, de még mindig megfigyelhető szabad szemmel holdfénymentes éjszakán. Bizonyos kettőscsillagnak az a különlegessége, hogy a két komponens közel azonos fényességű, így az gyors egymásutánban bekövetkező eltűnésük vagy felbukkanásuk különösen látványos lehet a Hold-fedés során. A csillagok egymáshoz való viszonylagos közelsége és a pályájuk dinamikája miatt az epszilon Ari kettőscsillag gyorsan változó látványt nyújt, ha precízen követjük. A két csillag fedése csupán egy másodperc eltéréssel történik, így a precíz megfigyelők egy szempillantás alatt két különböző csillag eltűnését is nyomon követhetik. A Hold ekkor már 76%-ban lesz megvilágítva, és 62° magasan ragyog az égen, ami ideális látási viszonyokat biztosít a hajnal kékes fényében.
Két nappal később, szeptember 14-én három csillag lép a Hold mögé vagy tűnik fel onnan. A sorozat 23:05-kor kezdődik, amikor a HD 39004, 5,6 magnitúdós csillag kilép a 44%-os Hold mögül holdkeltekor, a sötét oldalán. Ebben a pillanatban a Hold nagyon alacsonyan, mindössze 3° magasan van a horizont felett, így a jelenség megfigyelése kihívást jelenthet, de távcsővel nézve különösen látványos lehet a csillag hirtelen felbukkanása a Hold remegő korongja mögül.
A következő esemény 23:23-kor történik, amikor a 4,6 magnitúdós 136 Tau csillag belép a Hold mögé a déli pólusnál, mindössze 5° magasságban. A belépést követően a csillag 23:34-kor lép ki a Hold mögül, ekkor már 7° magasan van. A 136 Tau a Bika csillagkép egyik viszonylag halvány csillaga, holdfénymentes égen szabad szemmel, de most távcsővel vagy binokulárral könnyen megfigyelhető.
Az éjszaka harmadik izgalmas eseménye 0:34-kor következik, amikor a HD 39746 7,0 magnitúdós csillag kilép a Hold sötét oldalán, már 15° magasságban. Ez a nagyobb magasság kedvezőbb megfigyelést biztosít, és a csillag, bár halványabb, mégis távcsővel jól látható.
A következő jelenséggel pedig elérkeztünk cikkünk utolsó fedéséhez, amelynek során most nem a Holdé lesz a főszerep, hanem a (3024) Hainan kisbolygóé. Szeptember 30-án hajnalban egy különleges és ritka csillagászati eseményre kerül sor: a Hainan kisbolygó áthalad egy fényes csillag előtt, azaz csillagfedést hoz létre. Hajnali 0:45 körül a 14,9 magnitúdós kisbolygó eltakarja a TYC 0020-00564-1 jelű, 12,1 magnitúdós csillagot. A fedés mindössze 3,3 másodpercig tart, így a rendkívül rövid jelenség ideje alatt fontos résen lenni, de talán éppen emiatt lesz ez rendkívül izgalmas a megfigyelők számára. A fedés Közép-Magyarország területéről lesz látható a Cet csillagképben a horizont felett 44° magasan, ami kedvező megfigyelési viszonyokat biztosít. A rövid idejű eltűnés megfigyelése precíz időzítést igényel, és távcsővel, esetleg gyors videófelvétellel lehet a legjobban dokumentálni.
Az ilyen rövid, ám látványos pillanatok emlékeztetnek minket arra, hogy az éjszakai égbolt tele van apró csodákkal, amelyek csak a figyelmes szemlélő számára válnak láthatóvá. Legyen szó a Hold mögé bújó csillagokról vagy a kisbolygók rövid fedéseiről, minden másodperc számít, és minden pillanat új látványt kínál.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló