Óriáscsillag a Hold peremén

2021 december 10
| Szerző: Talabér Gergely
239
A Hold elfedi december 11-én helyi idő szerint 20:24-kor a SAO 147033 (HD 224840) nevű, nem különösebben jelentőségteljes csillagot. Az esemény mégis különleges, ez ugyanis nem hétköznapi okkultáció (...

A Hold elfedi december 11-én helyi idő szerint 20:24-kor a SAO 147033 (HD 224840) nevű, nem különösebben jelentőségteljes csillagot. Az esemény mégis különleges, ez ugyanis nem hétköznapi okkultáció (csillagfedés), hanem súrló.

A csillag látszólag csak érinti a Hold peremét és ahogy elhalad az égitest legszéle mellett, mintegy pislákolni látszik majd. Mi is történik pontosan, mit láthatunk és miért érdekes ez az égi jelenség a tudomány számára?

Az okkultáció valami mágikus izé?

Nem, semmi esetre sem! Okkultációkat, más néven csillagfedéseket évszázadok óta figyelnek meg a csillagászok.

Okkultációnak nevezzük, ha az égi pályáján egy égitest elfed egy másikat.

Segítségükkel számtalan fontos adat kerülhet a kutatók birtokába, hogy pontosítsák az égitestek pályáját, felfedezéseket tegyenek a természetükre vonatkozóan, vagy ép feltérképezzék az alakjukat, például aszteroidák esetében. Csillagfedésket megjósolni koránt sem egyszerű.

Kiszámításukhoz a fedő és a fedett égitest pozíciójának pontos ismeretére van szükség, és bár számtalan objektumról vannak részletes ismereteink, a pályaszámítások mindig rendelkeznek bizonyos pontatlansággal.

Még a Hold okkultációiank megfigyelése is fontos adatokat szolgáltathat. Segítségével például jobban megismerhetjük az elfedett csillagot. Kettőscsillagokra bukkanhatunk a fedések fénygörbéinek segítségével, vagyis ha figyeljük és elemezzük a csillag fényének elhalványodását. A mai este azonban más miatt különleges. Magyarországon húzódik a Hold és a SAO 147033 nevű csillag okkultációjának széle.

Ez azt jelenti, hogy a csillag látszólag a Hold peremén halad majd el, vagyis lehetőségünk van súrló fedés megfigyelésére!

[video width="1920" height="1080" mp4="https://www.svabhegyicsillagvizsgalo.hu/wp-content/uploads/2021/12/sao147033-moon.mp4"][/video]

A jelenség során a csillag fényes pontja elhalad égi kísérőnk szélén, eközben hol eltűnik, hol pedig újra feltűnik a Hold domborzatának megfelelően. Így nem csak a csillagról tudhatunk meg többet, de a Föld társául szegődött égitest felszínét is jobban feltérképezhetjük.

A súrló fedéseket általában videofelvételen rögzítik, regisztrálva a pontos időt és helyet, melyeket precíziós műszerek, GPS vevő és rádióvezérelt óra szolgáltat. Ugyanakkor annak sem kell csüggednie, aki nincs felszerelkezve ilyen eszközökkel, mivel a fedéseket megfigyelni vizuálisan, a távcsőbe tekintve is nagyszerű élmény!

Mi az, hogy SAO 147033?

Az okkultáció során elfedett csillag katalógusneve SAO 147033. Számtalan csillagkatalógus létezik a különböző égboltfelmérő programoknak köszönhetően, ezek egyike a Smithsonian Astrophysical Observatory Star Catalog (szabad fordításban Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium Csillag Katalógusa), melyben a csillag ezt az azonosítót kapta.

A SAO 147033 a DSS felvételén (archive.stsci.edu/cgi-bin/dss_form).
A SAO 147033 a DSS felvételén (archive.stsci.edu/cgi-bin/dss_form).

A SAO 147033 egy K3III színképtípusba tartozó óriáscsillag, Napunkhoz hasonló. Felszínének hőmérséklete 3937 °C (4210 K), bár éltető csillagunknál hűvösebb, annál mégis 58-szor fényesebben ragyog. A hozzá hasonló csillagok kevés hidrogént tartalmaznak, viszont gazdagabbak természetes fémekben, mint amilyen a magnézium, a vas és a szilícium.

De amiért igazán különlegesek, hogy a lakhatósági zónájuk meglehetősen nagy, egyúttal a csillag maga is meglehetősen stabil. Kozmikus élete során kevés olyan időszak akad, amikor nagyobb mennyiségű sugárzást bocsájtana ki, veszélyeztetve a körülötte keringő bolygókon létező életet. Egyszóval van rá esély, hogy a földihez hasonló élet létezhet a csillag körül keringő egyik bolygón.

Hogyan figyelhetjük meg a jelenséget?

Súrló fedés csak a Hold pólusainál következik be, miközben előrehaladó mozgást végez az égbolthoz képest. A fedés bárhol máshol teljes volna. Gyakorlatilag bármilyen távcsövet használhatunk, amivel követni tudjuk égi kísérőnk mozgását, és megláthatunk egy 7,7 magnitúdós csillagot. Mégis, nagyobb nagyítású (50-100x), és legalább 7-8 cm átmérőjű távcsövet javaslunk, hogy a fényes holdperem és a halvány csillag kellemes megfigyeléséhez.

A Halak csillagkép fejénél járó Holdat könnyű megtalálni, az általa okozott fedéseket is egyszerű észlelni.

Miután megkerestük az égitestet, csak annyi a dolgunk, hogy ráállítjuk a távcsövünket a megfelelő pozícióra, jelen esetben a Hold déli pólusára.

És várunk.

A súrló fedés sávja meglehetősen keskeny a Földön, mintegy 3 kilométer. Ha belül esünk az okkultáció által okozott árnyékon, de nem pont ebben a sávban állunk, akkor a csillag rövid időre - néhány percre - eltűnik majd. Ha épp a sáv külső oldalán állunk, a csillagfedés elmarad, a SAO 147033 fényes pontja épp a Hold árnyékos oldalának kontúrja mellett halad majd el.

 

Távcsövet az ég alá, forró teát a termoszba, sok sikert az észleléshez!

 

Szerző: Talabér Gergely, Amatőrcsillagász/ Tudományos újságíró

CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

 

A borítókép grafikájához felhasznált fényképet Cseh Viktor készítette.