november 5-e: a legnagyobb földközeli telihold az évben
november 6-a: a majdnem telihold és a Fiastyúk szoros együttállása
november 9-e: a Pollux, a Castor, a Jupiter és a Hold látványos, négyszög alakú együttállása
november 12-e: a holdsarló és a Regulus együttállása holdkeltekor
november 17-e: a Leonidák meteorraj maximuma
november 24-e: ezen a napon a legvékonyabb a Szaturnusz gyűrűje
november 29-e: a Hold és a Szaturnusz esti együttállása
Ezek mellett természetesen számos érdekes, szabad szemmel, távcsővel vagy binokulárral látható jelenséget figyelhetünk meg a hónap során, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a leglátványosabb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdjük. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
November 2.
A Vénusz és a Spica együttállása: hajnali 5:35-kor szabad szemmel és binokulárral látható együttállásba kerül a Vénusz és a Szűz csillagkép Spica csillaga. A két égitest 3,5 fokos távolságban látszik majd egymástól a közelség pillanatában, és a Spica 3,5 fokkal a horizont felett helyezkedik el.
A Hold és a Szaturnusz együttállása: ugyanezen a napon délután 17:30-kor laza, 5,4 fokos együttállásba kerül a 88%-os fázisú Hold és a gyűrűs bolygó. Akinek távcsöve is van, a Holdtól 1,7 fokra megpillanthatja benne a Neptunuszt is a látóhatár felett 23 fokkal.
November 5.
Telihold: 14:19-kor a Hold eléri 100%-os fázisát, és most nem is akármilyen teliholdat láthatunk: pályája során mindössze 357 218 km-re kerül tőlünk, ami azt jelenti, hogy ekkor látszik idén a legnagyobbnak. A bulvármédia „szuperholdnak” is nevezi ezt a jelenséget.
November 6.
A Hold és a Fiastyúk együttállása: a 98%-os fázisú Hold szoros együttállásba kerül a Bika csillagkép legismertebb nyílthalmazával, a Fiastyúkkal. Este 18:00-kor a Hold a nyílthalmazban található, 3,6 magnitúdós látszó fényességű, Atlas nevű csillag 36'-es távolságba ér egymástól a horizont felett 13 fokkal. Ezelőtt, 17:10-kor lép ki az Atlas a Hold mögül annak sötét oldalán, majd 17:12-kor az 5,1 magnitúdós látszó fényességű Pleione tesz ugyanígy, ekkor még a szürkületi égen, 5,5 fokkal a látóhatár felett. A Hold erőteljes fénye miatt az együttállás megtekintéséhez mindenképpen javasoljuk a binokulár használatát, a szürkületi csillagkilépések megfigyelése pedig távcsövet igényel.
November 8.
A Hold és az Elnath szoros együttállása: az immáron 90%-os fázisúra csökkent Hold hajnali 5:25-kor 30'-re közelíti meg a Bika csillagkép béta görög betűvel jelölt csillagát, az Elnath néven is ismert, 1,6 magnitúdós óriáscsillagot a horizont felett 40 fokos magasságban. Aki nem szeret korán kelni, előző este 22:00-kor is megfigyelheti a páros tagjait, akkor azonban kicsit távolabb, 3,5 fokra lesznek egymástól. Kora este még szabad szemmel jól megfigyelhető az együttállás, a hajnali szoros együttálláshoz már esetleg binokulár szükséges.
November 9.
A Hold, a Jupiter, a Pollux és a Castor együttállása: igen látványos, szabad szemmel is megfigyelhető négyszöget alkot a négy nevezett égitest. A Hold és a Pollux távolsága 5,3 fokra csökken este 22:00-ra, amikor is égi kísérőnk a látóhatár felett 20 fokkal látszik majd.
November 12.
A Hold és a Regulus együttállása: este 23:39-kor szoros együttállásba kerül a felkelő Hold 42%-os sarlója és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus. A csillag 23:39-kor a Hold déli csúcsa alatt 18'-re látszik majd, viszont ekkor a horizonthoz való közelség miatt nehezen megfigyelhető. Kicsit később, 0:32-re 10 fokos magasságba kerülnek ugyan, ekkorra azonban távolságuk 29'-re növekszik.
Az Északi Tauridák meteorraj maximuma: az október 20-a és december 10-e között megfigyelhető Északi Tauridák ezen a napon tetőzik. Ekkor óránként akár 5-10 hullócsillagot is megfigyelhetünk az éjszakai égbolton.
November 17.
A Leonidák meteorraj maximuma: az előzőnél kicsit aktívabb, óránként kb. 15 hullócsillagot produkáló meteorraj éri el a maximumát november 17-én este, illetve 18-án hajnalban. A meteorraj november 6-a és 30-a között aktív.
A Hold és a Spica együttállása: hajnali 5:30-kor az immáron 8%-osra csökkent holdsarló meglátogatja a Szűz csillagkép Spica csillagát a látóhatár felett 12 fokos magasságban. Ekkor a két égitest 2,2 fokos távolságban látszik egymástól. A szabad szemmel is látható együttálláshoz mégis érdemes távcsövet is használni, ugyanis 5:17-kor megfigyelhetjük a HD 115080 jelű, 7,0 magnitúdós látszó fényességű csillag kilépését a Hold sötét oldala mögül. Ekkorra égi kísérőnk 11 fok magasan látszik majd az égen.
November 18.
A Hold és a Vénusz együttállása: reggel 6:20-kor a vékony, 4%-os holdsarló a Vénusztól jobbra fentebb látszik a polgári szürkület kezdetén. A két égitest 11 fokos távolságban lesz egymástól, de a Vénusz még igen alacsonyan, 4,7 fokkal a horizont felett jár majd az égen.
November 29.
A Hold és a Szaturnusz együttállása: este 18:00-kor a 65%-os fázisú Hold 2,3 fokra közelíti meg a gyűrűs bolygót. Égi kísérőnk a 37 fokos magasságban járó Szaturnusz felett helyezkedik majd el.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
November 1.
A szigma Aqr fedése: 0:10-kor, a Hold lenyugvása előtt, a horizont felett 6 fokkal belép a 73%-os Hold sötét oldalán a 4,8 magnitúdós látszó fényességű szigma Aqr.
November 3.
Telivénusz észlelés a nappali égen: nagy távcsővel látható égi jelenség veszi kezdetét hajnali 5:57-kor, amikor is a közel teli állapotban lévő, 96,4%-os fázisú, 10,3"-es látszó átmérőjű, -3,9 magnitúdós látszó fényességű bolygó a látóhatár felett 8 fokos magasságba érve csemegét nyújt a tapasztalt észlelőknek. A Vénusz ekkor 15,8 fokos elongációban lesz, ami kedvez a bolygó nappali észlelhetőségének.
November 4.
A Merkúr dichotómiája: 4:13-kor a Merkúr eléri 49%-os fázisát, vagyis dichotómiáját ekkor azonban még nem látható az égen. Később, 12:59-kor, tehát a nappali égen delel 19 fokos magasságban a 7,4"-es, 0,0 magnitúdós látszó fényességű planéta, így tehát a világos égen is észlelhető távcső segítségével.
November 5.
A (12) Victoria oppozíciója: szembenállásba, vagyis oppozícióba ér a nevezett 9,8 magnitúdós látszó fényességű kisbolygó. Ekkor tehát egy egyenesen helyezkedik majd el a Nappal, illetve a Földdel, ez a különös égi pozíció pedig kedvez az észlelésének.
Az epszilon Ari fedése: este 23:25-kor kilép a 100%-os fázisú Hold mögül az epszilon Ari nevű kettőscsillag, amely egy 5,2 és egy 5,6 magnitúdós látszó fényességű, egymástól 1,3"-re látszó komponensből áll. A két csillag 0,9 másodperc különbséggel jelenik meg a Hold szélénél, a horizont felett 64 fokkal.
November 9.
Az M44 és a 24P/Schaumasse üstökös közelsége: a nevezett nyílthalmaz, illetve üstökös hajnali 5:00-kor egymás mellé ér az égen, a látóhatár felett 62 fokkal. Bár az üstökös igen halvány, várhatóan 11,5 magnitúdós látszó fényességű, kiváló asztrofotós célpont lehet.
November 11.
A Hold és a Praesepe együttállása: a nevezett halmaz és égi kísérőnk 61%-os fázisú alakja 1,9 fokos távolságba ér egymásról hajnali 5:15-kor, a horizont felett 62 fokkal.
A 83 Cnc fedése: este 23:50-kor kilép a 6,7 magnitúdós fényességű, 83 Cnc jelű csillag az 52 fokkal a látóhatár felett járó, 52%-os fázisú Hold mögül a látóhatár felett 15 fokkal.
November 14.
A Titan a Szaturnusz korongja mögé lép: este 19:45-kor a Szaturnusz Titan nevű holdja megérinti a gyűrűs bolygó korongját, majd 20:01-kor eltűnik mögötte. Ekkor az égitest 38 fokos magasságban látszik majd az égen. Másnap hajnalban 1:27-kor megtörténik a III. kontaktus a horizont felett 1,6 fokkal, majd 1:43-kor a kilépés is. Ekkorra azonban a bolygó már csak fél fokkal lesz a látóhatár fölött, így a kilépés valószínűleg már nem figyelhető meg.
Az 59 Leo fedése: hajnali 2:10-kor az 5,0 magnitúdós 59 Leo belép a 31%-os fázisú holdsarló világos oldalán a horizont felett 14 fokkal, majd bő egy óra múlva, 3:15-kor kilép mögüle a sötét oldalon, a horizont felett 25 fokkal.
November 15.
A HD 102634 fedése: a nevezett 6,2 magnitúdós csillag 4:53-kor lép be a 22%-os holdsarló mögé a világos oldalon, a látóhatár felett 28 fokkal.
November 19.
Extra vékony holdsarló: 6:20-kor rendkívül vékony, 1%-os holdsarlót figyelhetünk meg, amikor is égi kísérőnk mindössze 25 óra 26 perccel áll az újhold állapota előtt. A polgári szürkület kezdetén a horizonthoz igencsak közel, fél fokkal fölötte látszik majd Holdunk, így megfigyelése igen nagy kihívást rejt.
November 21.
Az Uránusz oppozíciója: 13:25-kor szembenállásba kerül az Uránusz, így a környező napokban éjszaka érdemes távcsővel is megfigyelni.
Jupiteri jelenségek: ezen a napon 3:15-kor két hold, az Io és a Callisto árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren , illetve a Nagy Vörös Folt is, 64 fokkal a látóhatár felett, ezzel kifejezetten érdekes észlelési csemegét szolgáltatva a távcsőtulajdonosoknak.
A Neptunusz és a Triton közelébe kerül egy csillag: este 22:00-kor a 13,4 magnitúdós, Gaia DR3 2449496230607588352 katalógusszámú csillag 16"-es közelségbe kerül a Neptunuszhoz, csaknem olyannyira, mint annak Triton nevű holdja. A Triton 13,5 magnitúdós fénypöttye ugyanis 13"-re látszik ekkor a Neptunusz korongjától, így távcsövön keresztül úgy tűnhet, mintha két, hasonló fényességű holdját látnánk a bolygónak. Mindez a horizont felett 32 fokkal történik majd.
November 22.
Vékony holdsarló az esti égen: 16:35-kor megfigyelhetjük az 5%-os, mindössze 2,5 nappal az újhold után járó holdsarlót a horizont felett 1,9 fokkal a polgári szürkület végén.
A Titan átvonul a Szaturnusz előtt: este 19:50-kor megkezdődik a Titan átvonulása, ekkor ugyanis a hold látszólag megérinti a bolygó korongját, majd 20:07-kor teljes alakjával is belép elé a látóhatár felett 38 fokkal. A bolygó korongjának közepét 22:59-kor éri el 28 fokos magasságban. Sajnos a kilépést már nem figyelhetjük meg.
November 24.
Szaturnuszos érdekesség: ezen a napon 11:48-kor a legvékonyabbnak látszik a Szaturnusz gyűrűrendszere, így kifejezetten érdekes lehet az éjszakai távcsöves megfigyelése.
November 25.
Együtt áll a Merkúr és a Vénusz: reggel 6:28-kor 1,1 fokos közelségbe kerül a 2,0 magnitúdós látszó fényességű, 10%-os fázisú, 9,3"-es látszó átmérőjű merkúrsarló és a -3,9 magnitúdós, 99%-os fázisú, 10"-es látszó átmérőjű telivénusz a polgári szürkület végén, a horizont felett 3 fokkal. Ekkor a Merkúr a halványsága miatt csak nagyobb binokulárral, illetve távcsővel figyelhető meg, ha pedig a nappali égen próbálkozunk az együttállás észlelésével, mindenképpen távcsövet kell használni. Reggel 9:30-kor a bolygók pontosan egymás alatt látszanak, egymástól 1,2 fokra. Ekkorra a Vénusz 22,5 fokos magasságba emelkedik, jó támpontot szolgáltatván a halványabb Merkúrt megkeresni vágyóknak.
November 26.
Vénusz a hajnali égen: a telivénusz ezen a reggelen 6:30-kor 10 fokra látszik majd a Naptól 2,6 fokkal a horizont felett, a polgári szürkület kezdetén. A 98,6%-os fázsú, 10,0"-es látszó átmérőjű, -3,9 magnitúdós planéta eddig figyelhető meg a nappali égen távcsővel.
November 27.
Az iota Aqr fedése: este 19:22-kor belép a nevezett 4,3 magnitúdós látszó fényességű csillag a 44%-os holdsarló sötét oldalán, a látóhatár felett 23 fokkal. A kilépés 20:09-kor történik meg a világos oldalon.
November 28.
A legjobb őszi Merkúr-láthatóság nyitánya: reggel 6:32-kor kezdetét veszi a Merkúr legjobb láthatóságának időszaka. A 8,6"-es látszó átmérőjű, 23%-os fázisú, 0,6 magnitúdós látszó fényességű bolygó 7,5 fok magasan jár a polgári szürkület kezdetén.
November 30.
Titan-fedés a Szaturnusz által: a Titan 18:19-kor megérinti a Szaturnusz korongját látszólag, majd 18:34-re teljes alakjával belép a gyűrűs bolygó korongja mögé. A kilépés december 1-jén 0:02–0:17 között történik majd, amikorra is a bolygó a horizont felett 2,7 fokos magasságba ér.
A HD 2648 fedése: a nevezett 6,5 magnitúdós csillag 17:19-kor belép a Hold mögé annak sötét oldalán, a látóhatár felett 39 fokkal.
A bolygók novemberi láthatósága
Merkúr: November 4-én kerül dichotómiába, az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt azonban este nem figyelhető meg. Nappali égen, nagy távcsővel érdemes megkeresni, hiszen aznap 12:59-kor 18 fokos magasságban delel a 49%-os, 7,4" átmérőjű, 0,0 magnitúdós fényességű bolygó. Fázisa gyorsan csökken, ahogy közeledik a Nap felé. November 20-án kerül alsó együttállásba a Nappal. A hajnali égre átforduló bolygó november 25-én hajnalban 1 fokra jár a Vénusztól. Az alig 10%-os, 2,0 magnitúdós fényességű, halvány merkúrsarló megtalálását a fényes Vénusz megkönnyíti. Érdemes nappali égen is keresni nagy távcsővel a párost, a Merkúr 9:30-kor pontosan a Vénusz fölé ér, 23 fok magasan. November 28-án már kezdődik a bolygó legjobb 2025-ös hajnali láthatóságának megfigyelési szezonja. A 8,6" átmérőjű, 23%-os merkúrsarló 0,6 magnitúdós fényességű, és 7,5 fok magasan észlelhető a polgári szürkület kezdetekor.
Vénusz: A felső együttállásához közeledő bolygó november elején még feltűnő hajnali jelenség a Szűz csillagképben, 9 fokos magasságba emelkedik az égen a polgári szürkület kezdetekor, 96%-os fázis mellett. A hónap végére eltűnik a szabad szemes megfigyelők elől, hiszen november utolsó napján a polgári szürkület kezdetén már csak 1,4 fokos magasságban van. A hónap során nagyobb távcsővel rendkívül értékes Vénusz-megfigyeléseket végezhetünk, mert a bolygó gyakorlatilag teli fázisú, így teljes felhőmintázata jól megfigyelhető. November 3-án a 96,4%-os fázisú, 10,3"-es átmérőjű, -3,9 magnitúdós bolygó 8 fok magasan jár a polgári szürkület kezdetén, 15,8 fokos elongációban a Naptól. A nappali égen, nagy távcsővel, infravörös és ultraibolya szűrőkön át kamerával a teljes felhőzetét megörökíthetjük. A megfigyeléseket egészen november 26-ig biztonságban folytathatjuk, akkor éri el ugyanis a 10 fokos Naptól való elongációt, 98,6%-os fázis és 10,0"-es korongátmérő mellett.
Mars: A Naphoz való közelsége miatt nem figyelhető meg a hónap során, január 9-i Nappal való együttállásához közeledik.
Jupiter: Január 10-i oppozíciójához közeledve kiválóan megfigyelhető éjszaka és hajnalban az Ikrek csillagképben. November közepén 20 óra után kel, negyed tizenegy körül éri el a 20 fokos magasságot, majd meredeken emelkedik fölfelé az égbolton, egészen a hajnali 4 óra előtt bekövetkező deleléséig. Deklinációja már nagyon nagy, a látóhatár felett 63,5 fokon delel. A 42,1"-es korongátmérőjű, -2,4 magnitúdós bolygó felhőzete hemzseg a részletektől, igen értékes megfigyeléseket végezhetünk a hónap során. A 22–06 óra közötti jól megfigyelési ablakban a bolygó közel egy teljes forgását végigkövethetjük.
Szaturnusz: Az éjszaka első felében kiválóan megfigyelhető, a hónap közepén hajnali fél kettő körül nyugszik a Vízöntő csillagképben. A sötétedés során 25 fok fölé emelkedő bolygó 20 óra előtt delel, 38 fok magasan. A 18,5"-es átmérőjű planéta 0,9 magnitúdós fényességű. A Szaturnusz november 24-én éri el legkisebb gyűrűhajlását, amit 2025-ben megfigyelhetünk, hiszen a március végi gyűrűátforduláskor sajnos együtt állt a Nappal. Most a gyűrűje mindössze -0,5 fokkal billen felénk, gyakorlatilag egyetlen vékony vonalnak látszik majd. Annál látványosabb lesz az északi trópuson végigvonuló vékony, fekete, enyhén lehajló szélű gyűrűárnyék. A bolygó mindkét féltekéje csodálatosan látszik, érdemes sok egészkorong-megfigyelést készíteni. A vékony gyűrűhajlás a minimum körüli 3 hetes időszakban jól megfigyelhető.
A bolygó több más érdekes jelenséget is produkál a hónap során. A bolygókorong november 14-én és 30-án fedi el a Titant. Ami ennél is izgalmasabb, hogy az óriáshold november 22-én vonul át a Szaturnusz korongja előtt. November 29-én este a Hold és a Szaturnusz látványos, szabad szemes együttállásában gyönyörködhetünk, a bolygó 2,4 fokra lesz a holdperemtől.
Uránusz: A november 21-én a Bika csillagképben oppozícióba kerülő bolygó kiválóan megfigyelhető a teljes éjszaka folyamán. A szembenállás napján 18 órakor éri el a 20 fokos magasságot, fél tizenkettőkor delel 62 fokos, igen jelentős magasságban, és hajnali 5 óráig 20 fok fölött marad. Az 5,6 magnitúdós bolygó 3,8"-es átmérőjű. Északi pólusa 70 fokos szögben billen felénk, a pólussapka a korongközéptől aszimmetrikusan, de koncentrikusan jelenik meg a nagy felbontású észleléseken.
Neptunusz: Az éjszaka első felében kiválóan megfigyelhető a Halak csillagképben. November közepén a sötétség beálltával már 30 fokos magasságban észlelhetjük, 20 órakor delel 41 fok magasan, és közel éjfélig még 20 fok fölött tartózkodik. A 7,7 magnitúdós bolygó 2,3" átmérőjű. November 21-én egy 13,4 magnitúdós csillag a Triton távolságára közelíti meg a bolygót, mintha két hasonló fényességű holdja lenne. 22-én ugyanez a csillag a Tritonnal kerül rendkívül szoros együttállásba, mindössze 2,4"-re lesz a csillag és a hold. Izgalmas fotótémát nyújtanak majd a nagy távcsővel észlelőknek.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet