Ez annyit tesz, hogy a földi szemszögünkből ekkor ér a legtávolabb a Naptól, így annak fénye nem mossa el a parányi méretű bolygó fényét. Ennek eredményeképp ilyenkor legérdemesebb megfigyelni a Merkúrt. Ez a Merkúr gyors keringése miatt évente többször előforduló esemény, azonban a mostani alkalom abban különleges, hogy a nemzetközi nőnapra esik.
Ma megismerhetjük Földünk bolygótestvéreinek legapróbb tagját, és fényt deríthetünk titkaira, amelyeket a Nap fénye által tár fel.
A Merkúr elhelyezkedése a Naprendszerben
A Holdnál nagyobb átmérőjű és hozzá kísértetiesen hasonló felszínű Merkúr a Naphoz legközelebbi bolygó. Ebből adódóan egy keringést meg tud tenni mindössze 88 nap alatt. Ez hatalmas sebességről tesz tanúbizonyságot, innen is ered a bolygó neve, a római hírvivő istenről nevezték el, aki az istenek közül a leggyorsabb volt.
A Naphoz legközelebbi bolygó
A Merkúr Naprendszerünk legbelső bolygója. Ez kering a legközelebb a központi csillagunkhoz. A legnagyobb Naptól való távolsága sem haladja meg a 70 millió kilométert, a legkisebb pedig 46 millió kilométer. Hozzávetőlegesen a Föld és a Nap közötti átlagos távolság, amit csillagászati egységnek is nevezünk, 150 millió kilométer.
A Nap közelségéből adódóan kifejezetten magas a felszíni hőmérséklete, viszont a közhiedelemmel ellentétben nem ez a legforróbb a bolygók közül. Az a cím ugyanis a Vénusznak jár, a maga 467 °C -os maximális hőmérsékletével. A Merkúré a sivatagok szélsőségesen ingadozó hőmérsékletével hasonlítható össze, miszerint nappal égetően meleg van, viszont az éjszakai hőmérsékletek lecsökkennek az erősen negatív tartományba.
A Merkúr felszíni hőmérséklete -190 °C és 427 °C között mozog. Ezt befolyásolja a tengely körüli lassú forgása is (58,6 földi nap alatt végez egy fordulatot a csillagokhoz viszonyítva).
Látszó mozgása az égen
Mivel a Merkúr jóval közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, tőlünk innen szemlélve sosem kerül messze a Naptól. Emiatt csak naplemente után vagy napkelte előtt kis idővel lehet megfigyelni. Legnagyobb keleti és nyugati kitéréskor viszont eléri azt a pontot, amely a földi megfigyelők számára a Naptól legtávolabbi helyzet, így elkerülve annak vakító fényét, amelyben elveszne a bolygó fénye.
Hogyan lehet megfigyelni?
Idén az első legnagyobb keleti kitérését (elongációját) március 8-án éri el, így könnyedén megfigyelhetővé válik Magyarországról is. Nem sokkal fölötte lesz látható a Vénusz, amely sokkal a Merkúr első lehetséges megpillantása előtt fog fényleni a maga –4,4 magnitúdójával 17 fokkal a látóhatár felett. Ehhez képest a Merkúr mindössze -0,2 magnitúdójú lesz, azaz jelentősen halványabb a Vénusznál, azonban szabad szemmel így is jól kivehető lesz a nyugati horizont fölött 11 fokkal. Ebből adódóan a megfigyeléséhez szükséges lesz olyan helyet választani, ahol tőlünk nyugatra nincsenek zavaró tereptárgyak (pl. épületek, fák, hegyek, utcai lámpák).
A Merkúr fázisai távcsövön keresztül (Forrás: https://skyandtelescope.org/observing/celestial-objects-to-watch/catching-the-messenger-of-the-gods/)
Távcsöves észlelés és fotózás
Amatőrcsillagászok számára – akik rendelkeznek elegendő nagyítású távcsővel – ez egy olyan ritka alkalom lesz, amelyet nem érdemes kihagyni! Már százszoros nagyításnál is észre lehet venni, hogy a Merkúr félhold alakot ölt. A kisebb távcsövet birtoklók is megfigyelhetik a bolygót, azonban a látómezőben a nagyítás ellenére is aprócskának fog tűnni a planéta. A fotózása még ennél is nehezebb művelet, mivel a 4–16 mm-es, nagy nagyítást adó okulárokkal ellentétben a kamerákon nem akkora a közelítés mértéke, így a fényképeken még kisebbnek fog tűnni, mint távcsövön át, egy 7,4”-es, aprócska bolygókorongot kell leképezni.
Konklúzió
Kicsi a bors, de erős. A Merkúr, bár aprócska, képes minket elkápráztatni. A nőnapi köszöntője alkalmával is lenyűgöző látványt nyújt majd számunkra. Mindenképp ajánlatos lesz megfigyelni, és gyönyörködni picit a Naprendszerünk szépségében.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász