Mit hoz nekünk a március?
Szívből reméljük, hogy békét a Földre, tavaszt az északi féltekére, kinyíló virágokat, hazatérő hontalanokat, gyógyuló szívű gyászolókat, meleg napsütést és tiszta csillagos égboltot. Ha a jövő most még bizonytalan, az égi szférákban kiszámíthatóan zajlnak az események.
Rendíthetetlenül róják útjukat az égitestek, és megannyi találkozással, együttállással és szépséggel örvendeztetnek meg márciusban is. Ha tehetjük, menjünk ki az ég alá, a remélhetőleg lassan enyhülő estéken, gyógyír a léleknek!
Március 2-án nyakat törhet, aki szereti a kihívásokat
Bizony, 53 ívpercre közelíti meg egymást a hajnali égen a Merkúr és a Szaturnusz. A legnagyobb közelség 6 óra előtt 10 perccel várható, ekkor a páros 4 fokkal lesz a horizont fölött, a Nap pedig 3 fokkal a horizont alatt.
A jelenség elképesztően nehezen lesz megpillantható, mivel az égi háttérfényesség a kelő nap sugarainak hála már igen fényes lesz, ráadásul a keleti-délkeleti égbolt alján mindössze 2-4 fok magasan játszódik majd le. A Merkúr -0,1 magnitúdós lesz, a Szaturnusz pedig 0,8. Kizárólag binokulárral érdemes nekiindulnunk, és csak akkor, ha már tapasztalt amatőrök vagyunk.
Március 3-án este extrajó holdsarló várható!
Az egy napos holdsarló 3-án este binokulárral felkeresve mesés látványt nyújthat, déltán 6-kor kel, érdemes megnéznünk, ha még nem láttunk ilyet!
Este, 18:06-kor, a polgári szürkület kezdetén bő 2 fok magasan lesz a nyugati horizont fölött a cérnavékony ívdarabka 23 óra 32 perccel az újhold után.
Március 4-én halvány üstökösben gyönyörködhetünk
Közepes (10-15 cm-nél lehetőleg nagyobb átmérőjű) teleszkóppal, némi tapasztalattal és jobb égen még érdemes lehet megnéznünk a 19P/Borelly üstököst. Fényessége 9,5-10 magnitúdó körül jár, este 19:18-kor 1 fokkal délkeletre közelíti meg az 5,9 magnitúdós VZ Arietis csillagot.
Március 8-án a Fiastyúk és a kiflihold köszön ránk!
Az immár 35%-os fázisú, dagadó Hold szépen mutat majd a Fiastyúkkal, amint 8-án este mindössze 5 foknyira (azaz nyolc holdátmérőnyire) közelítik meg egymást.
Fényképezni szabad!
Vénusz-Mars találka március 16-án hajnalban
A hajnali égen köszön egymásnak a szerelem és a háború istene, mindössze 3,9 foknyira megközelítve egymást. Távcsövünket érdemes hajnali 5-re felállítani, innentől kezdve pedig figyelni a délkeleti ég alját, ahol nagyjából nyolc fok magasan pillanthatjuk majd meg a hajnalcsillagot.
A Vénusz messze a legfényesebb objektum lesz az égen, így az azonosítás nem lesz nehéz. Az immár 5 ívmásodperc látszó átmérőjű Marsot is bátran keressük fel nagyobb nagyítással, hiszen olyan régen láttuk már!
Március 20-án csillagászati értelemben is megérkezik a tavasz
Bár a hónap eleje még inkább télies időjárású, 20-án viszont minden kétséget kizáróan betoppanunk a csillagászati tavaszba: ekkor van ugyanis a nap-éj egyenlőség. Ami azt jelenti, hogy 20-a után már hosszabbak lesznek a nappalok, mint az éjszakák- hurrá! Igaz, csillagászati szemmel ez szomorú – de azért összességében talán mind örülünk neki.
Március 21-én dichotómiában a Vénusz
Álljon meg a fáklyás menet: mi az a dichotómia?
Nos, a dichotómia csillagászati szaknyelven az az állapot, amikor felőlünk nézve éppen fele-fele arányban látjuk egy égitest megvilágított, és megvilágítatlan (azaz sötét) felét.
A jelenségről hosszabban is írtunk már: itt találhatnak egy remek összefoglalót.
Egyébként legutóbb az októberi cikkünkben számoltunk be a Vénusz dichotómiáról, ami szépen illusztrálja, hogy a Vénusz bizony gyorsabban kerüli meg a Napot, mint mi (cserébe mi ehetünk lángost, ami a Vénuszon köztudottan nincsen, legfeljebb palacsintavulkán).
A jelenség a Schröter-effektus miatt akár egy hetet is késhet, így érdemes március 20-ától távcsővel figyelni a Vénusz fázisát: mikor lesz teljesen egyenes a terminátor, mikor kerül épp félfázisba a bolygó!
Március 28-29-én hajnalban négy, azaz négy égitest is együttáll majd!
Március 28-án korahajnalban a Mars merészkedik 4,8 foknyira a vékony, csökkenő fázisú holdsarlóhoz a Bak csillagképben, amit aztán a következő nap tetéz a Vénusz és a Szaturnusz mindössze 2,1 fokos együttállása (ekkor azonban a Hold már nem lesz látható sajnos).
E jeles események a Bak csillagképben lesznek megfigyelhetők, vigyázó szemeitek’ így Párizs helyett ezúttal a Bakra vessétek!
Reggeli 5:40 perckor mind a négy égitest szabad szemmel is jó láthatóan mosolyog a délkeleti ég alján, a Hold ekkor még csak alig 2 fokkal jár a látóhatár fölött.
KisbolygókMárcius 3-án opponál a (16) Psyché, a 10 000 billiárd dolláros kisbolygó
A Psyché nevű kisbolygó az Oroszlán csillagképben opponál. Fényessége 10,4 magnitúdó, ezért 15 cm-es vagy nagyobb távcsővel kutassuk, jó égen. Erről az aszteroidáról viszonylag sok érdekes tudományos hírt lehet olvasni, ebben a cikkben foglaltuk össze a legfontosabbakat. Röviden: a kisbolygó 90%-ban fémekből áll, még a felszíne is fémes, ezért iszonyatosan sok nyersanyagot tartalmaz.
Becsült értéke a magyar GDP… áh, hagyjuk is, rengetegszerese. Tudományos jelentősége sem elhanyagolható, a korai Naprendszer bolygókeletkezését vizsgálhatjuk általa. A folyamatban lévő Psyché projekt, mely jövőre űrszondát juttat az aszteroidához, részben ezt kutatja majd.
A kisbolygó keresőtérképe innen érhető el. Különleges története miatt nagyon ajánljuk!
Március 8-án a (7) Irisből szoros kettőscsillag lesz!
A 9,4 magnitúdós Irisről többször is írtunk már, ebben a cikkben például részletesen ismertettük a legfontosabb tudnivalókat az aszteroidáról. Legutóbb a novemberi cikkünkben említettük.
Most az 5,1 magnitúdós 51 Gemini csillaggal alkot egy igazán szoros párt az Ikrek csillagképben. északkeletre keressük, 8-án este 19:25-kor mindössze 2 ívpercre araszol el az 51 Gem csillagtól.
A szoros párban az Iris elmozdulása akár fél óra alatt is meglátszik már!
Keresőtérképe innen érhető el.
Van-e cica, Laetita? 16-án opponál a derű római istennője
A (39) Laetita, ez a bájos nevű égi tünemény 10,3 magnitúdós fényességével a Szűz csillagképben bukkan majd fel, egészen pontosan oppozícióba kerül. Vele még nem találkozhattak olvasóink, így ismerkedjünk is meg vele… tévedés!
Mint kiderült, 2020 telén már hírt adtunk a kisbolygóról, legutóbb tehát két éve opponált.
A 1856-ban a francia Jean Chacornac által felfedezett kisbolygó 1683 földi nap alatt kerüli meg a Napot, ennyi ideig tart tehát ott egy év. Saját tengelye körül mindössze 5 óra 6 perc alatt megfordul, ez tehát egy laetitai nap hossza.
Nevét egy kevésbé ismert római istennőről kapta, akit a boldogsággal asszociáltak a derék latinok. A fénygörbék adatai szerint elképzelhető, hogy igen komplex alakja van, ám az is lehetséges, hogy holddal rendelkezik. Dimenziói egyébként krumpli alakúvá teszik, van olyan tengelye, ami nagyjából 219, és van, amelyik alig 142 km-es.Közepes távcsővel keressük, térképét itt lelik.
18-án láthatnánk ezt is, de sajnos nem fogjuk
Bár a 10,5 magnitúdós (44) Nysa a Rák ködöt mindössze 4 ívpercre közelíti majd meg, tehát gyakorlatilag átmegy rajta, sajnos nincs esélyünk megpillantani, hiszen telihold lesz.
Sebaj, azért ismerkedjünk meg vele!1857-ben fedezte fel egy bizonyos Hermann Goldschmidt, leghosszabb tengelye 113 km-es, és egy 2002-ben végzett finn mérés szerint alakja leginkább egy körtéhez hasonlít.
Szimulációk szerint így nézhet ki:
A Nysa 1380 nap alatt kerüli meg Napunkat, nevét a görög mitológia egyik helyszínéről, Nysáról kapta. Alakja miatt elképzelhető, hogy két összetapadt kisbolygó, de az is lehet, hogy egy kettős rendszer. Tengelye körül 6 óra 25 perc alatt fordul meg.
Elképzelhető, hogy kapcsolatban áll a (434) Hungaria kisbolygóval, amit Kulin György, a Magyar Csillagászati Egyesület alapítója fedezett fel.
A telihold miatt azonban nehezen fogjuk látni, a sejtelmes Rák-ködöt mögötte pedig valószínűleg egyáltalán nem.
Keresőtérképét, az örök optimizmus kedvéért, azért itt adjuk közre.
Bolygók
Merkúr: a hónap elején még napkelte előtt a délkeleti ég alján tartózkodik, azonban egy meglehetősen kedvezőtlen tavaszi hajnali láthatóságban. Hónap elsején háromnegyed órával kel a Nap előtt, legfeljebb távcsővel van esélyünk megpillantani. 8-a után végleg a Nap fényében, tovább nem kereshető.
Vénusz: ő viszont egyértelműen a hajnal sztárja! Egyre távolodik a Naptól, 20-án ér maximális kitérésbe, 46,6 fokra merészkedik a Naptól. A hónap elején igazán pompásan, két és fél órával kel a Nap előtt, azonban hiába a távolodás, láthatósága az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge miatt romlani fog, a hónap végén már csak másfél órával előzi a Napot. Fényessége -4,6 magnitúdóról csökken -4,4-re, látszó átmérője 31,6 ívmásodpercről 21,9-re.
És ne feledjük: március 21-én dichotómiába kerül, félvénusz az égen!
Mars: hajnalban kel, napkelte előtt látható a délkeleti égen. Fényessége 1,3-ről 1 magnitúdóra nő, látszó átmérője pedig 4,7 ívmásodpercről 5,2-re. Még mindig nagyon pici, de az elhivatottak nagyobb távcsővel vizsgálhatják.
Jupiter: 5-én együttáll a Nappal, a hónap során egyáltalán nem látható.
Szaturnusz: immár napkelte előtt kel, a délkeleti égen kereshető a hónap második felétől. Alig 0,8 magnitúdós fényességű, 16 ívmásodperc látszó átmérőjű, alacsonyan táncol a horizonthoz közel.
Uránusz: a nyugati égen még jól kereshető, későn nyugszik. Sötétedéskor, este 19 után még 28 fok magasan látszik.
Neptunusz: a hónap során nem figyelhető meg, 13-án együttállásba kerül a Nappal.
A bolygók keresőtérképe innen elérhető.
A közeledő tavasz hozza meg az észlelési kedvünket is!
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
A borítókép forrása: https://www.nasa.gov/mission_pages/voyager/multimedia/pia00452.html