Messier 29 – a Hattyú csillagkép nyílthalmaza

Messier 29 – a Hattyú csillagkép nyílthalmaza

2025 szeptember 27
| Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
A Messier 29 a Hattyú csillagkép irányában található nyílthalmaz, körülbelül 5900 fényév távolságra tőlünk.

Bár szabad szemmel nem látható, kis távcsövekkel már könnyen megfigyelhető, különösen a gamma Cygni (Sadr) csillag közelében, amely segít könnyen rátalálni. A halmaz összesen körülbelül 70 csillagból áll, és érdekes módon fényes és halvány csillagok is vannak benne, miközben a halmazban ködösség is található.

Az M29 nyílthalmaz. Forrás: Wikipédia
Az M29 nyílthalmaz. Forrás: Wikipédia

A csillagok rendszerint csoportosan keletkeznek, óriás molekulafelhőkben, mint amilyen az Orion-köd is. A csillagok kialakulása után a fiatal égitestek egymáshoz közel helyezkednek el, miközben még maradhatott anyag a korábbi molekulafelhőből is, ami ködösségként látszik a csillagok között. A nyílthalmazok jellemzően néhány száz csillagot tartalmaznak, így a Messier 29 kifejezetten kicsinek számító nyílthalmaz, már ami a csillagainak a számát illeti.

A Messier 29 esetében lehetséges, hogy a ködösség a csillagok képződésének maradványa. Az ilyen ködösség a csillagok fejlődésének korai szakaszára utal. A nyílthalmazokban található csillagokat a gravitációs erő nem tartja örökké együtt. Mivel minden csillagnak van ún. saját mozgása (tehát az a mozgás, amit a csillag önmagától végez a térben), évmilliók, évmilliárdok során a nyílthalmazok feloszlanak. Részben ez az oka annak, hogy a nyílthalmazok csillagai rendszerint még fiatalok – hiszen még nem volt ideje a halmaznak szétoszlania.

A Messier 29 helye az égbolton: nem messze a Hattyú csillagkép középső csillagától. Forrás: Stellarium
A Messier 29 helye az égbolton: nem messze a Hattyú csillagkép középső csillagától. Forrás: Stellarium

A Messier 29 nyílthalmaz legjobban nyáron figyelhető meg, amikor a Hattyú csillagkép viszonylag magasra emelkedik az égbolton. Fényessége 6,6 magnitúdó, ami egy kis, néhány ívperc átmérőjű területen oszlik el. A legjobb időpontok július-augusztus környékére esnek, és mivel a halmaz elhelyezkedése miatt könnyen megtalálható a gamma Cygni környékén, nem nehéz megtalálni. Mivel szabad szemmel nem látható, megfigyeléséhez kisebb távcső szükséges. Ezzel már a halmaz csillagai láthatóvá válnak, amint jellegzetes formát alkotnak („bojler”). Nagyobb amatőrcsillagászati távcsövekkel is kisebb nagyítás használatát javaslom. A csillagok közötti ködösség viszont csak az asztrofotókon tűnik elő.

 

Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló