Bár a köd John Herscheltől – a híres William Herschel csillagász fiától, a csillagászat történetének ugyancsak fontos szereplőjétől – származó neve a súlyzó formájára utal, valójában egy elpusztult csillag körül keletkezett, táguló gázfelhőről van szó, amely a csillagászok számára rendkívül érdekes.
A planetáris ködök olyan gáz- és porfelhők, amelyek idős csillagok körül keletkeznek, amikor a csillag felfúvódása után ledobja külső rétegeit. Ezt a folyamatot követően a csillag belső része fehér törpévé alakul. A planetáris köd tehát nem egy bolygó, hanem egy csillag evolúciójának végső szakasza. (A megtévesztő név Wiliiam Herscheltől származik, aki az első ilyen ködöt felfedezve, távcsövében korong alakúnak látta, akár a bolygókat.) A táguló felhőt a fehér törpe csillag sugárzása gerjeszti, fénylésre készteti, és ez adja a látványos fénylést.
A Súlyzó-köd kora 9800 és 14 600 év közötti, ami a csillagászati időskálán nagyon fiatalnak számít. Mivel egy elpusztult, idős csillagról van szó, ez némi tisztázásra ad okot: nem az egykori csillagnak, hanem a belőle létrejött planetáris ködnek a kora ennyi.
A kor meghatározása is igencsak érdekes a planetáris ködök esetében (természetesen az összes többi objektum korának meghatározása sem kevésbé érdekes, ám túlmutatna ennek a cikknek a keretein): a planetáris ködök tágulnak, és ez a tágulás az évtizedek alatt megmérhető. A tágulás sebességéből vissza lehet számolni, hogy mikor kezdődött egyetlen pontból, és ez adja meg a planetáris köd korát.
A tágulásnak köszönhető az is, hogy habár az Univerzum létrejötte óta csillagok milliárdjai dobták le külső rétegeiket, mégsincs teli az ég planetáris ködökkel. Az idő múlásával a gázfelhő egyre ritkul, ezért elhalványodik, és évezredek alatt gyakorlatilag eloszlik.
A Súlyzó-köd ideális célpont a csillagászkodás iránt érdeklődők számára. Magyarországról a legjobb megfigyelési időszak nyáron van, amikor a Kis Róka csillagkép elég magasra emelkedik az égbolton. Az objektum 7,5 magnitúdós fényessége és 8’x6’-es átmérője miatt kisebb távcsövekkel is látható, de igazán szép látványt közepes méretű amatőrtávcsövekkel élvezhetünk. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban is rendszeresen a repertoárunkra tűzzük a közönségnek való bemutatását.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló