Érdekesség, hogy bár Charles Messier már 1773-as rajzán ábrázolta, mégsem vette fel a katalógusába – így hivatalosan csak majdnem két évszázaddal később, 1967-ben kapott Messier-sorszámot. A galaxis független felfedezése Caroline Herschel nevéhez fűződik, aki 1783. augusztus 27-én talált rá.
Az elliptikus törpegalaxisokban, mint amilyen az M110 is, nem jellemző a csillagkeletkezés, és főként idős csillagokból állnak. Az M110 ezzel szemben kivételt képez, hiszen fiatal csillagokat is tartalmaz, és aktív csillagkeletkezés is zajlik benne, valamint nem található szupernagy tömegű fekete lyuk a közepén. Ezt a különleges jelenséget az Andromeda-galaxissal való kölcsönhatásnak tulajdonítják.
Az M110 megfigyeléséhez legalább közepes méretű távcső ajánlott. A látvány egy nagy, 10’x20’-es elliptikus, a közepe felé fokozatosan fényesedő 8,5 magnitúdós folt az Andromeda-galaxis hatalmas korongja mellett. A legnagyobb amatőr távcsövekben nyolc ismert gömbhalmaza közül néhány is megpillantható – ezek ilyen hatalmas távolságból csillagszerűnek tűnnek, azonban mindenképpen különleges tapasztalat egy másik galaxis gömbhalmazait látni.
A Messier 110 az Andromeda-galaxis mellett található közvetlenül, így ősszel és télen látszik a legjobban, amikor a csillagkép magasan jár az égen Magyarországról nézve. Tiszta, sötét égbolton, megfelelő távcsővel nézve együtt láthatjuk az Andromeda-galaxist két legnagyobb kísérőgalaxisával, az M32-vel és az M110-zel.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló