A kihívást leginkább az okozza, hogy a Merkúr kering a legközelebb a Naphoz a bolygók közül, és ezért legtöbbször csak napkelte, avagy napnyugta környékén figyelhető meg, s általában nem sötét, hanem szürkületi égbolton, a horizont közelében. Júliusban kezdetét veszi egy olyan esti időszak, amikor viszonylag jól megfigyelhető lesz majd a Merkúr, ezért mindenkit biztatunk az észlelésre nemcsak szürkületkor, hanem különös elővigyázatosság mellett a nappali égbolton is. A hónap hetedik napján megfigyelhetjük majd a Hold rendkívül vékony sarlójának a Merkúrral történő együttállását is, ami mindenképpen örömteli eseményként szolgál azoknak, akik szeretik megfigyelni azt, amint jól látható, szabad szemes égitestjeink látszólag közel kerülnek egymáshoz az égen.
A hetedik hónap első felében, július 5-e és 15-e között a legkisebb bolygó a polgári szürkület végén a nyugati égbolt horizontjának közelében, körülbelül 4,5-5 fokos magasságban látszik majd. Fényessége 0 magnitúdó, látszó átmérője pedig 6” körül fog ingadozni. Ezeken a napokon viszonylag könnyedén megfigyelhetjük tehát, amennyiben sikerül egy olyan helyet találnunk a naplemente megnézéséhez, ahonnan jól látszik a nyugati látóhatár. Ezután elég egy kis ideig várnunk, amíg a Nap a horizont alá bukik, és megkezdődik az esti szürkület. Ekkor nem lesz nehéz megtalálnunk a Vénusz fénypontja felett balra és fentebb a kicsit halványabb Merkúrt. Szintén érdekes élményt nyújthat a távcsöves megfigyelés is, ekkor azonban, ha a naplemente előtt is meg szeretnénk nézni, mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy egy pillanatra se nézzünk bele távcsővel a Napba, ez ugyanis maradandó látáskárosodáshoz vezethet.
Július 7-én este fél tízkor a Merkúr látványos együttállásba kerül a Hold vékony, dagadó sarlójával: attól 2,5 fokra balra lentebb lesz megtalálható. A páros ekkor is a Nap, illetve a nyugati horizont közelében tartózkodik majd, de aki szereti a kihívást, és érdeklődik az együttállások iránt, bátran próbálja meg az észlelést. A Hold vékony sarlójának távcsöves megfigyelése szintén érdekes élménynek bizonyulhat.
Ezután a hónap 19. napján a Merkúr eléri 50%-os fázisát, amelyet a csillagászati szaknyelv dichotómiának nevez. Mint ahogy a Holdunknak, úgy a Naphoz a Földnél közelebb keringő bolygóknak, tehát a Merkúrnak és a Vénusznak is látszanak fázisai: olykor-olykor megfigyelhetjük például a Vénusz vagy a Merkúr sarlóját, avagy félig teli állapotát is. Ezen a napon tehát érdemes távcsövet ragadni este negyed tízkor, hogy meglessük a fél-Merkúr csodáját.
A hónap vége felé közeledve, július 22-én a legkisebb bolygó eléri legnagyobb kitérését, ami azt jelenti, hogy a Földről nézve ekkor lesz a legtávolabb a Naptól. Ekkor tehát valamelyest könnyebb megfigyelni, mint azokban az időkben, amikor pályája során látszólag közelebb ér a Naphoz. Ilyenkor nemcsak a szürkületi égen, hanem nappal, a délutáni órákban is könnyebben megfigyelhető lesz a Merkúr közel 8”-es, 0,5 magnitúdós látszó fényességű korongja. A délutáni Merkúr jócskán a horizont felett lesz majd, így a fő nehézséget nem az fogja okozni, hogy a bolygó alacsonyan jár, hanem a Naphoz való közelsége, illetve az, hogy a nappali égbolt jóval fényesebb a szürkületinél, így lehet, hogy még ezt az igen fényes, sötét égen amúgy szabad szemes bolygót sem lesz egyszerű megtalálni.
Mindezek mellett biztatunk minden lelkes érdeklődőt a júliusi bolygólesre, és a Merkúr megfigyelésére. Ne feledjük tehát: 7-én Holdsarló együttállásnak lehetünk tanúi, 19-én pedig fél-Merkúrnak!
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet