A bolygó vöröses színe már távcső nélkül is szemet szúr az éber észlelőknek, így fénylő korongját nem nehéz megtalálni az éjszakai égbolton, éjfél előtt a keleti, majd hajnalban déli irányban. Most pedig különösen jó dolga lesz azoknak, akik meg szeretnék keresni, ugyanis nevezetes, fényes égi objektumokkal áll majd együtt. Október 23-án, szerdán éjszaka háromszöget alkot majd a Holddal, és az Ikrek csillagkép Pollux csillagával, majd néhány nappal később, október 29-e keddjén a Mars egy vonalba ér a Polluxszal, illetve égi ikertestvérével, a Castorral. Éjfél előtt tehát mindkét éjjelen érdemes a keleti égboltot kémlelni, mert gyönyörű, fényes együttállásoknak lehetünk majd tanúi.
Az október 23-i nap háromszöge a következő formában jelenik meg majd a szemünk előtt: este 23:50-kor a Mars 0,2 magnitúdós látszó fényességű korongja viszonylag alacsonyan, 11 fokos horizont feletti magasságban kukucskál felénk keletre. Tőle 3,5 fokos távolságban, balra, enyhén felfelé látható az égi kísérőnk félhold, 55%-os fázisú alakja, amelyet könnyedén megtalál mindenki, aki az égboltra néz az esti órákban. E két égi objektumnál magasabban, azokkal háromszöget alkotva jelenik meg az Ikrek csillagkép Pollux nevű csillaga a maga 1,2 magnitúdós látszó fényességével. A Pollux felett tündököl majd az annál kicsit halványabb, 1,6 magnitúdós Castor is. A Hold és a fényes csillagok alkotta ív egyre magasabbra kúszik az égbolton az idő múlásával, így az együttállás időpontja után is igen látványos lehet megfigyelése.
Ha esetleg borult idő lett volna 23-án, szűk egy hét múlva, október 29-én, kedden érdemes ismét egy pillantást vetni a keleti égbolt felé, hiszen ugyanezek az objektumok ismét rendszert alkotnak majd. Ezúttal azonban nem háromszöget, hanem vonalat láthatunk majd az égen: 23:46-kor a vörös bolygó pontosan egy vonalba ér a Castorral és a Polluxszal, a horizont felett 22 fokos magasságban. Bár a késő őszi éjszakák hűvösek, aki nem tud aludni, és ismer olyan helyet, ahonnan jól látszik a keleti égbolt, annak semmiképpen sem érdemes kihagyni ezt a lehetőséget. Mivel az együttállást alkotó objektumok szabad szemmel is fényesek és feltűnőek, az észlelés ezúttal nem igényel különösebb felszerelést, például távcsövet vagy binokulárt.
Az égi háromszög, illetve ív mellett az évnek ebben a szakaszában az égbolt különösen gyönyörű. A legtöbben talán ismerik az Orion csillagkép jellegzetes alakját: a középen található, három csillagból álló övet és az általa elválasztott, egymással átellenesen elhelyezkedő, fényes csillagokat, a Rigelt és a Betelgeuzét. Ezeket szintén könnyű megtalálni az égbolton, csakúgy, mint az öv alatt szabad szemmel is látszó Orion-ködöt, amely az egyik legközelebbi csillagkeletkezési régió. Az Orion csillagkép felett kap helyet a Bika, legfényesebb csillagával, az Aldebarannal és gyönyörű szabad szemes nyílthalmazával, a Plejádokkal. Ekkor a Bika csillagkép otthont ad a Jupiter igen fényes, -2,7 magnitúdós korongjának is, amelyet érdemes megnézni távcsővel vagy binokulárral is, ekkor ugyanis három is látszik majd a Galilei-holdak közül. Mindezek miatt érdemes tehát egy kis időt a szabad ég alatt tölteni a csillagászat iránt érdeklődőknek.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet