A majdnem telihold ellenére is látványos meteorhullásra számíthat, aki a városi fényektől távol a Gemini (Ikrek) csillagkép irányába néz.
A Geminidák meteorraj láthatósága
A Gemini (Ikrek) csillagkép Castor csillaga irányában kereshetjük a Geminidák meteorraj radiánsát, vagyis azt a pontot, amely felől a meteorok érkezni látszanak. A december 4. és 20. között látható Geminidák még az augusztusi Perseidáknál is aktívabb: a zenitre vonatkoztatott meteorszám esetükben idén 150 az aktivitás maximuma körül, míg ez az érték a Perseidák esetén csak 100. A meteorok 35 km/s sebességgel érik el a Föld légkörét, ami más meteorrajokhoz képest közepes érték. Idén a majdnem teljesen megvilágított Hold (december 15-én lesz telihold, így már kora este is 99%-os lesz a fázisa) nehezíti majd a megfigyeléseket. December 14-én a Geminidák radiánsa helyi idő szerint 16 óra 30 perc körül kel, majd egész éjjel látható lesz.
A Geminidák eredete
A meteorraj szülőégitestje a (3200) Phaethon földközeli kisbolygó, amelyet az IRAS infravörös műhold mérései alapján fedeztek fel 1983-ban. A kisbolygó pályája inkább az üstökösökéhez, mint más kisbolygóékhoz hasonló: elnyúlt pályája a Mars, a Föld, a Vénusz és a Merkúr pályáját is keresztezi. Napközelben, amikor a kisbolygó a Merkúr pályáján belülre kerül, por válik le róla, amely később a Föld légkörébe érve okozza a Geminidák meteorrajt. Ekkor a kisbolygónak az üstökösökhöz hasonló csóvája is megfigyelhető, amely a NASA Solar TErrestrial RElations Observatory (STEREO) űrszondájának felvételei alapján 5 km hosszan is kiterjed. Az Arecibo Obszervatórium radarfelvételei alapján megállapították, hogy a kisbolygó átmérője 6 km.
A kisbolygó felfedezése előtt közel 9 évvel, 1974. decemberében a Piszkéstetői Obszervatóriumból az Androméda-ködöt fotózta Lovas Miklós szupernóvákat keresve a Schmidt-távcsővel, és a fotolemezeken egy 10 ívperc hosszúságú nyomot hagyott egy objektum, amit akkor nem azonosítottak, pedig még a (nem sokkal később készült) kontrollfelvételen is rajta volt. Később, a fotolemezek digitalizálásakor derült ki 2018-ban, hogy a hosszú csíkot hagyott objektum maga a Phaethon volt, nem sokon múlt, hogy akkor egy magyar csillagász legyen a felfedezője.
A tudományos világot nagyon is izgatja ez az különleges objektum. A JAXA (Japán Űrkutatási Hivatala) 2028-ban űrszondát kíván indítani ehhez a kisbolygóhoz DESTINY+ néven, hogy közelről is meg tudják vizsgálni.
A téli időjárás és a majdnem telihold ellenére is érdemes próbálkozni a Geminidák meteorraj megfigyelésével december 14-én. Alacsony fényszennyezettségű helyen különösen szép látványban lehet részünk, számos fényes meteort láthatunk majd az éjjel.
Szerző: Nagy Zsófia, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet