Lassan el kell köszönnünk mindkét bolygótól, ugyanis egy időre eltűnnek az esti égbolttól, a Nap mellé bújva nem láthatjuk őket, majd a hajnali égre térnek vissza. Méltó megkoronázása ennek a két bolygó együttállása a nyugati égbolton, amelyet még izgalmasabbá tehet a Vénusz-sarló vadászata!
Helló, sarló!
Az nem szokatlan, hogy a Holdat gyakran sarló alakban láthatjuk az égbolton. Sokan nem tudják azonban, hogy ez nincs másképp a Vénusszal sem, ha távcsőben vizsgáljuk. És most az utóbbi idők legkiválóbb sarlóvadászati lehetősége kacsint ránk!
Mivel a Vénusz belső bolygó, azaz közelebbi pályán kering a Nap körül, mint a Föld, előfordul, hogy a Föld és a Nap közé ér, és ekkor az árnyékos oldalát mutatja felénk. Ellenkező esetben, ha a Nappal szemben van, az egész felénk forduló oldala napfényben fürdik. Persze ezeket a szélsőséges eseteket nem láthatjuk, hiszen a bolygóhoz közel ragyogó csillagunk teljesen elnyomja a fényét. Viszont a köztes eseteket, akár amikor gömböc, akár amikor félvénusz, akár amikor sarló, annál inkább!
A Vénusz idei láthatósága rendkívül kedvezőnek bizonyult országunkból nézve. A bolygó február óta látható az esti égbolton, és pályájának éppen ideális látszó állása miatt a tavaszi hónapokban a teljes sötétedés beállta után is magasan, meghökkentően fényesen világított a csillagok között. A legmagasabban az esti égen június elején láthattuk, most már rohamosan közelít a Naphoz, augusztus 13-án pedig bebújik a Nap és a Föld közé, azaz eléri alsó együttállását.
A bolygónak június 29-én éppen a harmada fürdik majd napfényben, ez azonban szinte napról napra látványosan csökken. A sarlóvadászok akár július közepéig-végéig is megfigyelhetik az egyre keskenyebb, ámde egyre nagyobb látszó méretű (hiszen egyre közelebb kerül a Földhöz) sarlót. Július 15-én már csak 20%-át világítja meg a Nap, viszont a szürkületi égbolton, 20:30-kor is majdnem 15 fok magasan van. Ezután egyre nehezebb elcsípni, azonban annál izgalmasabb! Ne feledjük, hogy a Vénusz elég fényes ahhoz, hogy akár szürkületi, akár nappali égen is megfigyelhessük távcsővel!
Merre vöröslik a Mars?
A Mars igen régóta látszik az esti égbolton, a Földhöz legközelebb, oppozíció környékén december elején volt. Azóta folyamatosan egyre halványabb, azonban eltéveszthetetlenül vörös. Aki nagyon keresi, július közepéig még a nyugati horizont felett elcsípheti, de a következő két hétben láthatjuk utoljára idén különösebb keresgélés nélkül. Legközelebb a Vörös Bolygót 2024 végén – 2025 elején láthatjuk majd viszont. Akkor azonban csodás láthatóságra számíthatunk, megéri tehát rá várni!
Az együttállás
A két bolygó együttállása június 29-én lesz a legszorosabb, bár inkább csak szabadszemes látványra számítsunk, ugyanis három és fél fokos távolságra lesznek egymástól. Tehát nem lesznek igazán közel egymáshoz, esetleg kézi távcsövek képébe férhetnek bele egyszerre, de nagyobb távcsövekbe semmiképp.
Aki viszont szeretné elkezdeni a Vénusz-sarló vadászatát, annak mindenképpen szüksége lesz egy nagyobb távcsőre. Szép kihívás lehet a következő egy hónap folyamán végigkövetni a bolygó változását, akár csak vizuálisan, akár fényképezővel vagy rajzosan megörökítve.
A párosra a szürkület beállta után minél hamarabb kell lecsapnunk, ugyanis igen hamar lenyugszanak. A legszebb látványra talán 21:30 körül számíthatunk, amikor az égbolt már kellően sötét, de még mindig 13 foknál magasabban látszanak a nyugati horizont felett, az Oroszlán csillagképben. Egy órával később azonban már teljesen elnyeli őket a láthatár, így mindenképp sietni kell! Szerencsére akkor sem kell megijedni, ha csütörtökön felhős lesz az égbolt, mert a következő egy hétben hasonlóan szép lesz a közelség, reméljük, hogy minél több olvasónk megcsodálhatja majd!
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
