A márciusi észlelési ajánlónk is nagyszerű célpontokkal kecsegtet. Ha szeretnéd megnézni az egyik legismertebb csillagkép néhány galaxisát, vagy ahhoz lenne kedved, hogy megtalálj egy szinte senki által sem ismert csillagképet, akkor itt a nagyszerű alkalom.
Olvasd el cikkünket, majd szaladj ki az ég alá, és gyönyörködj saját szemeddel a csillagos égbolt csodáiban!
AZ ÉLETTÉR
A Nagy Medve megtalálása a legegyszerűbb az érdeklődő számára, hiszen ez nem más, mint a Göncölszekér. Pontosabban csak egy része a Göncölszekérnek, latinul Ursa Maiornak nevezett csillagképnek. Az éppen a fejünk felett járó szekér rúdja a medve farka, a szekér maga a medvetest egy része.
A medve feje a rúddal ellentétes irányba nyúlik, első és hátsó lába pedig a szekér képzeletbeli kerekei alatt hosszan kinyúlik, mindkét láb egy kettőscsillagban végződik. A lábak éppen előrelendített pozícióban láthatóak, ami arra enged következtetni, hogy első harcosunk nagyon siet valahová. Ez azon kevés csillagkép egyike, amelyik valóban hasonlít elnevezésére.
Az Oroszlán csillagképet is könnyűszerrel megtalálhatjuk a Göncöl ismeretében. Égi nagymacskánk a Medve hátsó lába alatt található, a szekér két, medve feje felé eső csillagát hosszabbítsuk meg 5-6-szor a mancsok irányába, hogy az Oroszlán testéhez érjünk.
Az Oroszlán testét 5 fényes csillag rajzolja ki, mellkasa a legfényesebb, narancssárgás Regulus.
Sörénye és feje halványabb csillagokból áll, míg mellső és hátsó lábát szintén halvány csillagok rajzolják ki lefelé. A szerző inkább egy fordított irányba néző egeret lát bele: az egér feje az oroszlán háromszögletű vége, kunkori farka pedig az oroszlán sörénye és feje.
A RING EGYIK SARKÁBAN: A NAGY MEDVE
A medve testétől a Sarkcsillag felé indulva található két, egymás mellett tündöklő, már kézitávcsőben is könnyen megpillantható galaxis: Az M81 (Bode galaxisa) és az M82 (Szivar-galaxis).
Megtalálásukhoz a Medve fejcsillagától északnyugatra húzódó csillaglánc segít.
Égi szivarunk egy viszonylag ritka galaxisfajta képviselője, amelyet szabálytalan galaxisnak nevezünk. Az ilyen galaxisokra általában a szimmetria kevéssé jellemző.
Mindkét csillagváros körülbelül 12 millió fényévre helyezkedik el tőlünk, fényességük az M81 esetén 7 magnitúdó, az M82-nél pedig 8,5.
A viszonylag nagy fényesség miatt terjednek olyan legendák, hogy valaki már látta szabad szemmel is ezt a galaxispárt.
Ehhez az kellhet, hogy egy olyan helyen legyünk, ahol egyáltalán nincsen fényszennyezés, és lehetőleg jó magasan legyen az észlelőhelyünk, hogy a légkör zavaró hatását minél jobban kiküszöböljük.
Ezek közül Magyarországról egyik feltétel sem teljesíthető, úgyhogy mi maradjunk inkább a távcsöves megfigyelésnél. Már binokulárban is, vagy akár csillagászati távcsővel, kis nagyítás mellett, egy látómezőben tündököl a páros.
Tiszta égboltú helyen egy jóval halványabb galaxis is besettenkedik a látómezőbe, az NGC 3077, amelynek fényessége mindössze 10,7 magnitúdó, így megpillantásához éles szem és legalább 10 cm-es távcső szükséges.
A három galaxisról gondolhatnánk, „Biztosan csak véletlen, hogy pontosan ugyanott látszanak!", azonban ez nem így van.
Mindhárom az úgynevezett M81 galaxiscsoport tagja. A vizsgálatok ráadásul azt mutatják, hogy a leghalványabb NGC 3077 galaxis körülbelül 200 millió évvel ezelőtt „ütközött” is az M81-gyel és az M82-vel, erről árulkodnak a Hubble-űrtávcső felvételén látható, szétszórt, sötét anyagcsomók.
Érdekesség, hogy az M81 egyike azon galaxisoknak, amelyiket a Hubble-űrtávcső a Hubble-állandó megállapítása miatt hosszabb időn keresztül is megfigyelt.
A MÁSIK SAROKBAN: AZ OROSZLÁN
Mi most két objektumcsoportot is kiszemeltünk az Oroszlánból, az egyik két egymás körül keringő csillag, a másik pedig az M96 csoport 5 galaxisa.
A γ Leonis (polgári nevén Algieba) szabad szemmel is kitűnően látható, az Oroszlán vállát rajzolja ki. A kettőscsillag egyik tagja 23-szor, másik tagja 10-szer nagyobb átmérőjű, mint a mi Napunk. Mivel a kettős rendszer távolsága 130 fényév, így a csillagok látszó fényessége 2,2, illetve 3,5 magnitúdó, igazán látványos kettősnek számít.
Mindkét tag felszíni hőmérséklete kb. 5000 fokos, így mindkettő sárgás színben tündököl a távcsőben. A kettőscsillag azonban szoros, szeparációja (a két tag közötti szögtávolság) 4,5 ívmásodperc.
Ez azt jelenti, hogyha külön-külön szeretnénk látni a két komponenst, akkor legalább 50 mm objektívátmérőjű távcsővel kell megfigyeljünk, és nagyobb (legalább 80-szoros) nagyítást kell alkalmaznunk.
Lassú keringésük miatt még nem tudjuk pontosan, hogy mekkora a tömegük, azonban a becslések szerint mindössze 2 naptömegűek.
Ez a méretükkel egybevetve azt jelenti, hogy már életük vége felé járnak. (Ezt csillagászati mércével kell néznünk, szóval még várhatóan sok millió évig gyönyörködhetünk bennük.)
Az M96 galaxiscsoportnál műszer tekintetében már nincs ilyen egyszerű dolgunk, mivel galaxisaink közül a legfényesebb is mindössze 9,1 magnitúdós. Az egy látómezőben látható galaxisötösből a leghalványabb pedig 12,8 magnitúdós.
A profi, gyakorlott amatőr csillagász, fényszennyezésmentes égről már mind az öt galaxist megpillanthatja egy körülbelül 10-12 centiméteres távcsővel is, mi azonban azt javasoljuk, hogy legalább 15-20 centiméteressel próbálkozzunk, és mindenképpen ajánlott a fénymentes, sötét ég. Hússzoros nagyítás körül egy látómezőben látható öt csillagváros: az M95, az M96, az NGC 3389, amelyek spirálgalaxisok, illetve az M105 és az NGC 3384, amelyek úgynevezett elliptikus galaxisok, a csillageloszlás bennük homogén.
Ez pompás látványt nyújt a csillagász számára annak ellenére is, hogy a spirálgalaxisok spirálkarjainak megpillantására gyakorlatilag nincs esély (vizuális megfigyeléssel, azaz nem fényképezéssel) 20 centiméteres átmérő alatt.
A négy fényesebb galaxis, az M95-96-105 és NGC 3384 megtalálása egy legalább 15 centiméteres távcsővel már kicsit fényszennyezett égről sem okoz gondot.
Az M105 és a két NGC-beli egymáshoz közeli triójára érdemes lehet kissé jobban is ránagyítani, így jobban megfigyelhetjük a 37 millió fényévre lévő galaxisokat.
ÉGI LÉGSZIVATTYÚ
Az 1600-as évekig gyakorlatilag csak az északi égbolt volt csillagképekre osztva, főként a görög hagyomány által. A következő évszázadban egy francia csillagász Nicolas Louis de Lacaille 14 új csillagképet álmodott az égre, amelyek többnyire nem láthatók hazánkból, mivel azok a déli égboltot díszítik.
Néhányat közülük mégis megfigyelhetünk!
Márciusban este 10 óra körül, 10 fok magasságban delel (ez azt jelenti, hogy ekkor jár a horizont felett a legmagasabban) az egyik legfurcsább elnevezésű csillagkép, a Légszivattyú.
Most próbáljunk meg elképzelni egy légszivattyút! Mi sem egyszerűbb, hiszen mindenki életének napi részese a légszivattyú, és olyan tipikusan néz ki...
Azután pedig nézzük meg a légszivattyú csillagait mutató ábrát.
Ugye, mekkora hasonlóság!
Pont mint egy barack és egy víziló.
Bizony, eme csodálatos csillagképet tekinthetjük meg most 10 óra környékén a déli horizonton, és megpróbálhatjuk beleképzelni a szivattyút.
A csillagképünk szabadszemes, de legfényesebb csillaga is csupán 4,25 magnitúdós, így fényszennyezéssel megáldott helyekről inkább csak binokulárral tudjuk a nagyszerű francia találmány formáját felfedezni.
Az Északi Vízikígyó (Hydra) nyaka, és a Hajófara (Puppis) csillagképek lesznek segítségünkre, közéjük ékelődik be a halvány és jelentéktelen Légszivattyú.
A GYŐZTES
Keményen küzd egymással a medvénk és az oroszlánunk. A brummogónk egy nagyon erős fegyverrel hozakodott elő. Két galaxisa könnyű célponttal kecsegtet.
Az oroszlánnak viszont ennél sokkal különlegesebb fegyvere is van, amelyek szintén szép célpontok, és az, hogy egy látómezőben egyszerre 5 galaxist láthatunk, fenomenális élmény.
Így nehéz eredményt hirdetni.
Olyannyira, hogy a kedves olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy számára melyik a legkedvesebb célpont: a maci fényes kettős galaxisa, a nagymacska ötösfogata, vagy éppenséggel a sörényvégen megbújó kettőscsillag.
Észlelésre fel, és érdekességként ne felejtsük el megnézni légszivattyúnkat sem!
Online elérhető keresőtérkép: http://www.deepskywatch.com/deepsky-atlas.html
Szerző: Kóti Dávid Attila, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló