Márciusban is jönnek a kisbolygók, ezt érdemes tudnod róluk

2022 március 06
| Szerző: Bacsó Zétény
33
A kisbolygók kedvelői - ha az időjárás kegyes lesz - márciusban sem maradnak megfigyelhető aszteroida nélkül, igaz, ebben a hónapban be kelé érnünk 9-10 magnitúdós vagy halványabb látogatókkal, de egy...

A kisbolygók kedvelői - ha az időjárás kegyes lesz - márciusban sem maradnak megfigyelhető aszteroida nélkül, igaz, ebben a hónapban be kelé érnünk 9-10 magnitúdós vagy halványabb látogatókkal, de egy pompás kisbolygó-kettőscsillag is készülőben van.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mely égitestek kacsintanak ránk márciusban.

Március 3-án érkezik a Psyché

Szerencsére nem a Psycho… forrás: https://www.history.com/news/psycho-shower-scene-hitchcock-tricks-fooled-censors
Szerencsére nem a Psycho… forrás: https://www.history.com/news/psycho-shower-scene-hitchcock-tricks-fooled-censors

A (16) Psychéről már többször is írtunk: 2020 telén egy hosszabb, átfogóbb cikket, legutóbb pedig a márciusi égi kalendáriumban találkozhattak vele olvasóink.

A Psyché egy különleges égitest: 1852-ben fedezték fel, nevét a lélek ókori görög istene után kapta. A Napot 1823 földi nap alatt kerüli meg, saját tengelye körül pedig 4 óra 12 perc alatt fordul meg.

Alakja egy gömbölyűbb (de még mindig elég szabálytalan) méretes kavicsra emlékeztet, átlagos átmérője nagyjából 222 km. Ettől még nem számítana kuriózumnak, a belseje azonban megdöbbentő titkokat rejt: ez a kisbolygó 90%-ban fémekből áll.

Az alábbi animáción a földi mérések alapján készült élethű számítógépes grafika mutatja be a Psyché forgását és alakját:[caption id="attachment_14185" align="aligncenter" width="573"]https://en.wikipedia.org/wiki/16_Psyche#/media/File:16PsycheNorthView.gif Forgó Psyché. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/16_Psyche#/media/File:16PsycheNorthView.gif

[/caption]

A kisbolygó kutatására idén űrszondát indítanak, ez a tervek szerint 2026-ban ér majd célba, feladata pedig az aszteroida felderítése lesz. Az érdeklődés legalább két okból nem véletlen: egyrészt, a „felettünk” keringő „vasdarab” becsült értéke fémérc tartama miatt mintegy 10.000 billiárd dollár…Történeti érdekesség továbbá, hogy ez volt az első kisbolygó, amit már katalógusszámmal láttak el.

Az első kisbolygó, amit felfedeztek a Ceres volt (1801. január 1.), és mivel ekkoriban még a Neptunuszt sem ismerték (1846), ezért egy darabig a 8. bolygónak gondolták (ne feledjük, az Uránuszt csak 1781-ben fedezte fel Herschel…). A hagyományokhoz hűen tehát szimbólummal látták el a Cerest, mintha bolygó volna (jele: ).

Azonban ahogy szaporodtak a kisbolygófelfedezések (amiket ekkoriban még sokáig bolygónak hittek, hiszen még nem létezett a bolygó modern fogalma), úgy szaporodtak a jelek, amiket egyre nehezebbé vált megtanulni. A sorban 16. felfedezett kisbolygó a Psyché volt: már elkészült a szimbóluma ( vagy , egy pillangószárny és egy csillag).

Azonban ekkor fogadta el a nemzetközi csillagászközösség azt az új szabályt, hogy a kisbolygókat a nevük előtt egy kis körbe írt számmal (felfedezésük sorszámával) különböztetik meg. Így lett a Psyché az első számmal, s az utolsó szimbólummal jelölt kisbolygó - ez utóbbi azonban már sohasem lépett életbe hivatalosan.

A Psyché most csütörtökön 10,4 magnitúdó fényességűnek látszik majd a Földről, vagyis kellő tapasztalattal, jó égről, jó optikával megkereshetjük kistávcsővel is (8-10 cm átmérő), de általában ajánlott inkább nagyobb (legalább 15 cm) átmérőjű műszert használni.

Keresőtérképe itt elérhető.

Március 8-án jön az Iris és az 51-Gem együttállása

Erről az eseményről a Facebook-oldalunkon 8-án részletesebben is beszámolunk, addig is a fontosabb információkat itt összefoglaljuk.

Az Iris egy 1847-ben felfedezett kisbolygó, a görög mitológiában a szivárvány istennőjeként tisztelték névadóját.

Ezt az égitestet is a londoni Bishop obszervatóriumban fedezték fel, melynek különös történetéről ebben a cikkben írtunk.

Átmérője nagyjából 250 km - fizikai tulajdonságairól részletesebben ebben a cikkben írtunk.

Jele egyébként egy szivárvány volt, középen csillaggal ( , egyszerűbben csak ).

A piros kereszt fókuszában az Iris, az 51 Gem-hez nagyon közel.
A piros kereszt fókuszában az Iris, az 51 Gem-hez nagyon közel.

A mostani együttállást tiszta égről kisebb távcsővel is megpróbálhatjuk észlelni, de figyeljünk rá, hogy időben azonosítsuk az 51 Geminit, nehogy lekéssük a legnagyobb közelítést. Ahogy a márciusi égi jelenségekről szóló írásunkban említettük: az Irist a csillagtól északkeletre keressük, 8-án este 19:25-kor mindössze 2 ívpercre araszol el az 51 Gem csillagtól. A szoros párban az Iris elmozdulása akár fél óra alatt is meglátszik már! Keresőtérképe innen érhető el.

Március 16-án az aranyos nevű Laetitia látogat felénk

Ez a szilikátos űrbéli szikla 1856-ban „vette fel a kapcsolatot” az emberiséggel, alakja krumpliszerű, átmérői 142-219 km között minden lehetséges értéket felvesznek. Egy laetitiai év 1683 földi napig tart, egy laetitiai nap pedig 5 óra 8 percnek felel meg.

Barátságos aszteroida, nem kell tőle tartanunk. 1988-ban egy Hawai teleszkóppal megvizsgálták, hogy van-e holdja vagy porgyűrűje a Laetitiának, azonban nem találtak erre utaló nyomokat.

Egy 2006-2008 között tartó mérési sorozat azonban megállapította, hogy lehetséges, hogy az aszteroida valójában két nagyon közeli kisbolygó együttese, esetleg összetapadása.

A 10,3 magnitúdós égitestet az előzőekhez hasonló körülmények között érdemes majd felkeresni, keresőtérképét innen érik el.

Március 18-án érdekes dolgot láthatnánk, de Luna istennő nem engedi

Bizony, a Hold makacs teremtés, és most bezavar: 18-án ugyanis a (44) Nysa kisbolygó mindössze 4 ívpercre közelíti meg a Rák-ködöt nyugati irányból a Bika csillagképben, sajnos azonban a Hold fénye lehetetlenné tesz bárminemű érdemi megfigyelést.

A kisbolygó 23:40-kor kb 5 ívpercre lesz a Rák-köd peremétől, 15 fokos horizont feletti magasságban. Majd az éjszaka során még közelebb ér, sőt hajnalban bele is hatol a ködbe, de ekkor hazánkból már a látóhatár alatt lesznek.

A Rák-köd egy 1054-ben bekövetkező szupernovarobbanás eredménye (legalábbis ekkor ért ide a fénye), amit onnan tudunk, hogy az arab és kínai csillagászok gondosan lejegyezték, amint megjelent új csillagként az égen, sőt, egy ideig még a nappali égen is látszott.

Magát a ködöt 1731-ben fedezték fel (bizonyos John Bevis), majd Charles Messier 1758-ban Bevistől függetlenül szintén rábukkant. Neve onnan ered, hogy egy 1844-es ábrázolásán még hasonlított egy rákra, ez azonban megváltozott (a köd folyamatosan tágul és így ritkul, hiszen egy robbanás eredménye).

A Nysa kisbolygó egy kis körte alakú égitest, 1380 földi nap alatt kerüli meg a Napot.

A kutatások szerint kapcsolat áll fent közte és a magyar vonatkozású (434) Hungaria, valamint a (3103) Eger között. Ha valaki dacolva az elemekkel mégis rávetemedne az észlelésre, akkor az alábbi térképen tájékozódva találhatják meg.

Kellemes tavaszt, jólesű kisbolygóvadászatot kívánunk minden olvasónknak!

 

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász

CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

 

A borítókép forrása: Kisbolygó…

Forrás: https://24.hu/kultura/2019/08/16/kis-herceg-antoine-de-saint-exupery-illusztracio-vazlat/