Csillagfedések és együttállások sorjáznak majd, köztük a május 23-i menetelés a Skorpióban, ami a hónap egyik leglátványosabb jelenségének ígérkezik.
A Merkúr az év hajnali szezonját produkálja majd, egész hónapban biztonságos, nagy nyugati elongáció mellett figyelhetjük meg a fürge bolygót.
A Mars és a Szaturnusz is visszalopakodik egünkre, 5-én pedig egy nagyon ígéretes meteorrajt várunk az égre: az Éta Aquaridák a holdmentes hajnalon akár 10–30 hullócsillagot is produkálhat majd óránként.
Lássuk mindezt részletesen!
Május 2-án hajnali csillagfedések
Nem kell sokáig várnunk a hónap első csillagfedéseire. Már másodikán hajnalban az 5,7 magnitúdós 37 Capricorni a 43%-os fázisú Hold mögött kel nem sokkal három óra után – ennek a csillagnak a kilépését tudjuk megfigyelni 03:31-kor, amikor a páros mindössze három fokkal lesz a keleti-délkeleti látóhatár felett.
Holdunk ezután lassan feljebb kúszik az égen, és 04:25-kor találkozik az Epszilon Capricorni, azaz Castra nevű csillaggal, amely a Hold északi pólusa környékén lép be kísérőnk mögé. A kilépésre a fedési pozíció miatt nem kell túl sokat várnunk, a Castra 04:38-kor fog felbukkanni az északi pólus árnyékos oldalán – ennek megfigyelése viszont nem lesz könnyű feladat a navigációs szürkületben.
Május 3-án kezdetét veszi az év egyik hajnali Merkúr-szezonja
A legbelső bolygó május folyamán alaposan el fogja kényeztetni a nappali megfigyelések szerelmeseit. Ezen a napon az 1 magnitúdós fényességű Merkúr egy nyugati elongációval nyit, amelyet 47 fokos horizont feletti magasságban, a 11:09-kor bekövetkező deleléskor tudunk legjobban megfigyelni, a Naptól kb. 12 fokkal nyugatra.
A Merkúr a hónap folyamán aztán folytatja diadalmenetét a nappali égen: 19-én kerül legnagyobb nyugati elongációba, a 41%-os fázissal, 8,1 ívmásodperces látszó átmérővel, ekkor már 0,5 magnitúdós bolygó 11:03-kor fog delelni, 26,4 fokos kitérésben.
14-én pedig bekövetkezik a Merkúr dichotómiája, azaz a „félmerkúr”: 11:04-kor fog delelni az 51%-os, már 0,3 magnitúdós bolygó, amelynek láthatósága egészen május végéig kitart!
Május 4-én hajnali Szaturnusz – holdsarló együttállás
Újra a korán kelő észlelők járnak jól: ezen a hajnalon 04:20-kor a nem sokkal korábban kelő, 22%-os holdsarló együtt fog állni az egyre jobban megfigyelhető, 1,2 magnitúdós Szaturnusszal. A páros 5 fokkal a keleti horizont felett egymástól két és fél fokos távolságban lesz látható, kiváló fotótémát szolgáltatva az asztrofotósoknak. A duótól nem messze, a keleti látóhatár közelében az 1,1 magnitúdós, perihéliuma felé közeledő Marsot is megpillanthatja az éles szemű megfigyelő.
Május 5-én hajnali Mars – holdsarló együttállás és az Éta Aquaridák meteorraj maximuma
Még mindig érdemes az ébresztőórát korai időpontra állítani: ez a hajnal még az előzőnél is látványosabb égi jelenségeket ígér!
Az április 19. és május 28. között aktív Éta Aquaridák várhatóan ekkor éri el intenzitásának maximumát: a híres Halley-üstököshöz köthető raj a radiáns hajnal két óra utáni kelését követően, holdmentes égen várhatóan 10–30 meteort produkál majd óránként.
Miután kigyönyörködtük magunkat a hullócsillagok látványában, 04:30-kor szoros, a Holdkorong peremétől 37 ívperces együttállásban figyelhetjük meg a vörös Marsot és a 13%-os, vékony holdsarlót a keleti látóhatár fölött mindössze 4 fokra.
Érdemes fotókat készíteni a párosról, könnyen lehet, hogy az egyébként is látványos együttállást egy-egy fényesebb meteor is színesíti majd!
Május 6-án perihéliumban a Mars, hajnali Merkúr – holdsarló együttállás
Az előző napokban megszokott hajnali ébresztő már meg sem fog kottyanni: ezúttal a Mars perihéliumának megfigyelése és egy kihívást jelentő Merkúr – holdsarló együttállás csábít majd ki bennünket az ágyból.
A napközelbe érő vörös bolygó néhány perccel négy előtt kel, így kényelmesen, a navigációs szürkületben figyelhetjük meg szabad szemmel az 1,1 magnitúdós objektumot. Nagyobb távcsővel pedig hajnalról hajnalra egyre sötétebb égbolton követhetjük nyomon a pólussapka jegének zsugorodását, a Mare Serpentis és a Hellespontus régió porfelhőit és az ebben a marsi évszakban várható, egyre kiterjedtebb porviharokat az égitest felszínén.
Miután a Mars fénye elveszik a hajnalpírban, vessük távcsövünket a keleti horizont irányába: 04:45-kor 3 fokos magasságban elcsíphetjük a 0,8 magnitúdós Merkúr és a 13%-os holdsarló szoros, 2,7 fokos együttállását is!
Május 8-án Jupiter – holdsarló együttállás
A Jupiter ebben a hónapban nem kerül megfigyelésre kedvező helyzetbe, ezen a kora estén azonban megkísérelhetjük elcsípni az alkonyi fényben: 20:34-kor ugyanis együtt áll a mindössze 15 órás és 12 perces holdsarlóval, 5 fokkal a nyugati horizont felett.
Nagy kihívás lesz önmagában a holdsarló megpillantása is, a három és fél fokkal alatta „látható” Jupiteré pedig még inkább, elő a binokulárokkal, és jöjjön a vadászat!
Május 9-én szürkületi holdsarló
Az előző napi rekordgyanús holdsarló után ezen az estén is izgalmas látványt nyújt majd kísérőnk az esti szürkületben: 20:45-kor kereshetjük a cérnavékony, 39 órás és 24 perces sarlót a nyugati horizont felett 12 és fél fok magasan.
Május 11-én esti csillagfedések
A még mindig csak 16%-os megvilágítottságú Hold ezen az estén két csillagfedéssel fog megörvendeztetni bennünket: 20:36-kor az 5,2 magnitúdós 49 Aur lép be kísérőnk mögé a polgári szürkületben; a csillag kilépésére pedig 21:03-kor kerül sor a még mindig elég világos égbolton, 29 fokos horizont feletti magasságban.
22:04-kor már sötétebb égi háttérrel következik az újabb fedés: ezúttal a 7,3 magnitúdós HD 47256 lesz az „áldozat”, amely 22:43-kor lép ki kísérőnk mögül, 14 fokkal a látóhatár felett.
Mindkét fedés megfigyelése legalább kisebb távcsövet igényel.
Május 12-én a holdsarló az Ikrekben
Tovább folytatja nagy menetelését egünkön a Hold: ezúttal az Ikrekben láthatjuk majd 25%-os fázisú kísérőnket, ahogyan 21:35-kor 2,9 fokos együttállásban lesz a csillagkép bétájával, az 1,3 magnitúdós Polluxszal – miközben 26 ívpercre közelíti a 4,1 magnitúdós Üpszilon Geminorumot. Megkapó látványnak és hálás fotótémának ígérkezik a jelenség!
Május 13-án holdsarló – Jászol együttállás
Kísérőnk minden estére tartogat valami meglepetést: 13-án 22:25-kor a még mindig csak 34%-os megvilágítottságú sarló négy fokra közelíti az M44 nyílthalmazt, azaz a Jászolt, a tavaszi esték szépséges, szabadszemes nyílthalmazát. Az együttállás kényelmes, 30 fokos horizont feletti magasságban fog bekövetkezni, kistávcsővel és szabad szemmel is érdemes levadászni, de fotótémának sem lesz utolsó.
Május 15-én Regulus – félhold együttállás
És még mindig a Hold: 53%-os fázisú kísérőnk ezúttal az Oroszlán alfájában, azaz az 1,3 magnitúdós Regulusban találja meg a partnerét egy jó kis együttálláshoz. A páros 22:00-kor 2,7 fokra közelíti meg egymást, 43 fokkal a horizont felett, kellemes szabad szemes látványt ígérve a félholdas éjszakán.
Május 17-én oppozícióban a (2) Pallas
A Heinrich Wilhelm Olbers (a híres paradoxon megalkotója) által 1802-ben felfedezett, a Mars és a Jupiter pályája között húzódó aszteroidaövben keringő (2) Pallas kisbolygó ezen a napon, 9:37-kor kerül szembenállásba.
Az égitest a harmadik legnagyobb övbéli kisbolygó, tömege az egész aszteroidaöv tömegének 7%-át adja – ennek ellenére megfigyelése az oppozícióban is kihívás, hiszen ekkorra is csak 9,1 magnitúdóra „fényesedik” fel.
Vadászatára érdemes a holdmentes hajnali órákat választani (a 64%-os fázisú kísérőnk éjfél után, fél három körül vonul a horizont alá), megtalálásához részletes keresőtérképet itt találunk: https://in-the-sky.org/news.php?id=20240517_14_100
Május 20-án Hold – Spica együttállás
Holdunk 93%-os megvilágítottság melett, azaz majdnem teliholdként csatlakozik ezen az estén a Szűz alfájához, azaz a 0,9 magnitúdós Spicához, hogy kéz a kézben vonuljanak át a déli égbolton alkonyattól pirkadatig.
A páros 22:34-kor fog delelni 30 fokos horizont feletti magasságban, ekkor már 5 fokos közelségben, szép szabadszemes jelenséget ígérve az érdeklődőknek.
Május 23-án Vénusz – Jupiter szoros nappali együttállás és telihold – Antares szoros együttállás és M4-fedés
Május 23-a lesz a hónap királynapja! Ezen a napon két olyan égi esemény is vár ránk, amelyik akár önmagában is kiérdemelné a hónap jelensége címet.
10:18-kor a nappali égen a -3,9 magnitúdós Vénuszt és a -2,0 magnitúdós Jupitert figyelhetjük meg, ahogyan 12,4 ívpercre közelítik meg egymást – azaz nagy nagyítással is a távcsőben egy látómezőben láthatjuk majd a két bolygót.
A páros naphoz való közelsége miatt a megfigyeléseket fokozott óvatossággal, a megfelelő eszközök használatával végezzük!
Éjszaka pedig következhet az igazi csemege: a Hold az Antares társaságában kel a navigációs szürkület végén. 22:00-kor, hat fokos horizont feletti magasságban a páros majdnem három és fél fokra jár majd egymástól, kísérőnk pedig folyamatosan közelíteni fogja a Skorpió vörös alfáját, vagyis az Antarest.
A csillag tőszomszédságában levő 5,4 magnitúdós, szépséges M4 gömbhalmaz szélét nem sokkal hajnali kettő után éri el, és megkezdődik a halmaz fedése. 02:50-kor már a mag felét is kitakarja, 03:15-kor pedig közel teljesen elfedi azt a délnyugati égbolton. 03:50-re az M4 központi vidékét a telihold teljesen elhagyja, ugyanakkor tovább menetel az Antares felé, hogy hajnali 04:00-kor, hat fokkal a látóhatár felett 1,1 fokra közelítse meg a vörös szuperóriást. Ez lesz ám a látvány!
Az M4 csillagainak megfigyelése a Hold 100%-os fázisa miatt gyakorlatilag lehetetlen feladat, de asztrofotós eszközökkel „csak” majdnem az, készüljünk a kihívásra!
Május 26-án Hold – Kaus Media szoros együttállás
Alig lesz időnk kipihenni a 23-i eseményeket, 26-án kísérőnk máris újabb együttállást produkál a Nyilas csillagkép Teáskanna aszterizmusának 2,9 magnitúdós csillagával, a Kaus Mediával. A páros hajnali 02:24-kor mindössze 15 ívpercre lesz egymástól!
A Teáskanna vidéke tele van szebbnél szebb mélyég-objektummal, azonban a 94%-os fázisú Hold fénye gyakorlatilag ellehetetleníti majd azok megfigyelését, maradjunk ezúttal a szoros együttállás szabad szemes és kistávcsöves megfigyelésénél.
Május 31-én hajnali Hold – Szaturnusz együttállás
Mi más búcsúztathatná stílszerűbben a májust, mint egy Hold-együttállás? A félhold fázison éppen túleső, 46%-os megvilágítottságú kísérőnk 04:00-kor közel 4 fokra közelíti majd a hajnali délkeleti égboltra lassan visszamerészkedő, 1,2 magnitúdós gyűrűs bolygót, a Szaturnuszt.
Bár ekkor már csak percek lesznek a polgári szürkület kezdetéig, az együttállás jó ég esetén hálás fotótémának és látványos szabad szemes jelenségnek ígérkezik.
A bolygók májusi láthatósága
Merkúr: Bár a legbelső bolygó május 19-én igen jelentős, 26 fokos nyugati kitérésbe kerül, az ekliptika kedvezőtlen hajlásszöge rendkívül megnehezíti a hajnali megfigyelését. Távcsővel, nappali égen viszont magasan és kiválóan megfigyelhető a bolygó – az év egyik nappali Merkúr-észleléseit biztosítva.
Vénusz: A június 4-i felső együttállásához közeledve az Esthajnalcsillag szabad szemmel már nem figyelhető meg. Hó elején még 9 fokos elongációban lesz, ekkor nappali égen, távcsővel felkereshetjük a 9,9"-es, 99%-os telivénuszt. Május 23-án a Jupiterrel való szoros, 12,4'-es együttállása észlelési kihívás lesz a Naptól mindössze 3 fokos távolságban.
Mars: A 2024/2025-ös láthatósága kezdetén már felkereshetjük a bolygót a hajnali szürkületben. Május 5-én együtt áll a holdsarlóval, május 6-án pedig perihéliumba kerül az apró, 4,8"-es, 1,1 magnitúdós Mars. A polgári szürkület kezdetére is alig éri el a 7 fokos horizont feletti magasságot, ezért nagy kihívás lesz részletek észlelése a bolygó felszínén.
Jupiter: 18-án együttállásban lesz a Nappal, a hónap során nem figyelhető meg.
Szaturnusz: Hajnalban, napkelte előtt már jól megfigyelhető, a hónap közepén pedig a polgári szürkület kezdetére 15 fokos magasságba emelkedik a gyűrűs bolygó. A 16,5" átmérőjű, 1,2 magnitúdós fényességű Szaturnusz gyűrűhajlási szöge már rendkívül kicsi, mindössze 2,6 fokos.
Uránusz: 13-án együttállásban lesz a Nappal, a hónap során nem figyelhető meg.
Neptunusz: Májusban már megfigyelhető a Szaturnusz és a Mars között járó halvány bolygó, a hónap végén a hajnali szürkület kezdetekor már 18 fokkal emelkedik a látóhatár fölé, megfigyelése igazi kihívás.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk májusra is!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2024
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
https://earthsky.org
https://in-the-sky.org
Borítóképek forrása:
Éta Aquaridák 2013. május 5-én David Kingham montázsán. FlickR, CC2.0.
A Merkúr a MESSENGER űrszonda felvételén. NASA Goddard Space Flight Center, FlickR, CC2.0.
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló