Májusi égi jelenségek (2025)

Érdekes együttállásokat, égi háromszögeket és vonalakat, valamint kisbolygó-oppozíciókat tartogat számunkra, nem is szólva az Éta Akvaridák meteorraj maximumáról.

A legszebb, vagy legérdekesebb eseményekből egy kis ízelítővel kezdünk, kedvcsinálóként:.

- május 2-a: az 5,7 magnitúdós látszó fényességű Vesta kisbolygó oppozíciója

- május 4-e és 5-e: a Mars áthalad a Praesepe nyílthalmaz északi szélén

- május 5-e: szoros együttállást produkál a Hold és a Regulus

- május 6-a: bekövetkezik az Éta Aquaridák metorraj maximuma, amelynek során hajnalban akár 50 hullócsillagot láthatunk óránként!

- május 23-a: vízszintes vonalat alkot a holdsarló, a Neptunusz és a Szaturnusz

- május 24-e: elkezdődik a Szaturnusz és a Neptunusz rendkívül hosszú ideig – 2026. februárig – tartó együttállása.

- május 30-a: a holdsarló az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillagaival egy vonalba érve könnyen megfigyelhető, szabad szemes együttállást produkál.

Most pedig következzenek a részletek!

Május 2.

Háromszögben a holdsarló, a Pollux és a Castor az esti égen, 21:50-kor, a nyugati horizont felett 36 fokos magasságban. A Hold ekkor 32%-os fázisában pompázik majd a Polluxtól 3,6 fokra. A háromszög csúcsaiban látszó égitestek szabad szemmel is megfigyelhető látványosságot nyújtanak.

Oppozícióban a Vesta: Szembenállásba kerül az 5,7 magnitúdós látszó fényességű, negyedikként felfedezett Vesta kisbolygó. Ennek során a kisbolygó éppen egy egyenesen helyezkedik majd el a Nappal és a Földdel, így ez az időpont ideális a megfigyelésére. Az objektum egész éjszaka látszik majd a Mérleg csillagképben, megfigyelése és biztos megtalálása pedig látcsövet és némi észlelési tapasztalatot kíván. Az oppozíció pontos időpillanata reggel 8:27, ekkor viszont már világos van, így a megfigyelést érdemes hajnal 1 környékén, a kisbolygó delelésekor és holdnyugta után megejteni.

Május 3.

Holdsarló-Mars-Praesepe együttállás: Együtt áll a Hold sarlója a Marssal, illetve a Praesepe nyílthalmazzal este 23:50-kor, a nyugati horizont felett 22 fokkal. A Rák csillagkép M44-es számmal jelölt, a Praesepe név mellett Jászol-halmazként is ismert nyílthalmazát érdemes az elkövetkező napokban is figyelemmel követni a Mars közelsége miatt.

Május 4.

A Mars átvonul a Praesepén: A bolygó a nyílthalmaz északi szélén látható, este 21:35-kor, a horizont felett 44 fokkal. A megfigyeléshez érdemes binokulárt használni, hogy élményünk teljes legyen.

Május 5.

A Mars átvonul a Praesepén:  Ezen a napon is folytatódik a bolygó és nyílthalmaz találkozása, és a látvány talán ekkor lesz a legszebb. A megfigyelésre az előző estihez hasonlóan kiválóan alkalmas a 21:35 körüli időpont, amikor is a vörös bolygó 43 fokos magasságban helyezkedik majd el az égen.

A Regulus 1 fokos együttállása a Holddal: Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus szorosabb együttállást produkál a Holddal este 22:58-kor. A Hold sarlója immáron 63%-osra dagad, az együttállás idején pedig alatta mindössze 52'-es távolságban lesz a Regulus , a horizont felett 38 fokos magasságban.

Május 6.

Tetőzik az Éta Aquaridák meteorraj hajnali 3:00-kor. A Vízöntő csillagkép irányából óránként akár 50 hullócsillagot is megfigyelhetünk a gyakorisági maximum idején. Ne csüggedjen azonban az sem, akinek ezen a napon nem sikerül megfigyelnie a meteorrajt, ugyanis a raj aktivitása április 19-e és május 28-a közé esik, így a maximumot követő éjszakákon is biztosan lehetőség nyílik hullócsillagok megfigyelésére.

Kisbolygó-oppozíciók májusban

• Május 9 - (9) Metis oppozíciója 7:39-kor. A 9,7 magnitúdós égitest a Mérleg csillagképben látszik majd, megfigyeléséhez pedig távcső és észlelési tapasztalat szükségeltetik. Hajnali 4 óra felé érdemes felkeresni távcsővel a holdnyugta után, de még kellően sötét égbolton.
• Május 14 - (3) Juno: A harmadikként felfedezett (3) Juno kisbolygó oppozíciója este 20:10-kor. Az égitest az előző kisbolygónál is halványabb, 10,0 magnitúdós látszó fényességű, így az előzőekhez hasonlóan távcső szükséges a megfigyeléséhez. Az aszteroida a Kígyó csillagkép feje irányában (Serpens Caput) lesz ekkor.
• Május 20 - (354) Eleonora kisbolygó szembenállása 8:16-kor. A 10,2 magnitúdós égitest a Herkules csillagképben látszik majd legkedvezőbben hajnali 1 óra felé.

Május 9.

Hold-Spica laza együttállás: A Szűz csillagkép legfényesebb csillaga közelébe kerül Holdunk. A Hold ekkorra eléri 93%-os fázisát, így összetéveszthetetlenü fényforrás az égen. Delelés környékén, 23 órakor a déli horizont felett 32 fokkal jár a páros, amikor is a két égitest 5 fokos távolságba kerül egymástól.

Május 11.

Mars - HD 75899 csillag szoros együttállása: Este 22:22-kor, a nyugati horizont felett 34 fokkal a vörös bolygó mindössze 2,1'-re látszik majd a 7,6 magnitúdós látszó fényességű csillagtól a Rák csillagképben. A bolygó viszonylag egyszerűen megtalálható szabad szemmel is, az együttállás megfigyeléséhez azonban mindenképpen távcső használatát javasoljuk a csillag közelsége és halványsága miatt.

Május 12.

Telihold: Este 18:56-kor teli fázisba ér a Hold a Mérleg csillagképben, de a Hold csak 20:30 körül kel.

Május 14.

Antares-Hold együttállás: Hajnali 3:45-kor a két égitest egymástól 1,8 fokos távolságban látszik majd a déli-délnyugati horizont felett 10 fokkal. Ám 13-án este 22:00-tól már kiválóan megfigyelhető a látványos páros közös felkelése.

Május 15.

Jupiter - Dzéta Tauri csillag együttállása:  A jelenség kedvező láthatósága 21:40-kor következik be, amikor is a 3,0 magnitúdós látszó fényességű csillag a Jupitertől 2,1 fokos távolságban látszik majd, a nyugati horizont felett 9 fokkal. A jelenséget tovább fűszerezi, hogy az együtt álló objektumok között nagyjából félúton nagyobb távcsővel megfigyelhető az M1-es katalógusszámmal jelölt szupernóva-maradvány, a Rák-köd.

Május 17.

Hold - Tau Sagittarii csillag együttállása: Együtt áll a fogyó, 83%-os fázisú Hold a Tau Sgr 3,5 magnitúdós csillagával. A szoros együttállás 3:21-kor következik be a déli horizont felett 13 fokos magasságban, amikor égi kísérőnk 19'-re közelíti meg a Nyilas csillagképbeli csillagot. A csillag halványsága miatt az együttállás binokulárban lesz megfigyelhető.

Május 23.

Holdsarló-Neptunusz-Szaturnusz vízszintes vonalban: Hajnalban, 3:25-kor a 22%-os fázisúra csökkent Hold szép látványt nyújt majd a Szaturnusz mellett szabad szemmel is 6 fokra. A közöttük látható Neptunusz megfigyelése azonban jó nagy binokulárért vagy távcsőért kiált. Az egy vonalban látszó égitestek alatt a keleti horizont felett 1 fokkal kel a Vénusz is.

Május 24.

Vénusz-holdsarló együttállás: A páros hajnali 04:20-kor a keleti horizont felett 11 fokkal pillantható meg. A 13%-os holdsarló és a -4,5 magnitúdós Vénusz egymástól 4,1 fok távolságra látszik majd.

Kezdődik a Szaturnusz és a Neptunusz rendkívül hosszú együttállása. Ezen a napon 3:20-kor 2 fokos távolságba kerül egymástól a két bolygó a keleti horizont felett 5,5 fokos magasságban. A különlegesen hosszú együttállás során a bolygók egészen szeptember 8-áig 2 fokos távolságon belül maradnak, majd ezután távolodni kezdenek egymástól. November közepére 4,5 fokos távolságon belül lesznek egymástól, majd ezután ismét egymás felé tartva 2026. január 27-én megint elérik a 2 fokos közelséget. Az együttállás csúcspontja 2026. február 20-ára esik, amikorra e nevezetes bolygók mindössze 50'-re érnek egymástól. Érdemes megjegyezni, hogy ennél hosszabb bolygóegyüttállást legközelebb 2164-ben láthatnak majd az akkor élők, amikor az Uránusz és a Neptunusz kerül közel egymáshoz.

A Hold, a Neptunusz (a képen pozícióját piros célkereszt jelöli) és a Szaturnusz egyenes alakú együttállása a keleti horizont felett.

Május 26.

Extra vékony hajnali holdsarló: Hajnali 4:18-kor a 2%-os fázisú, 24 óra 44 perces sarló a polgári szürkület kezdetén 3 fokos horizont feletti magasságban látszik a keleti- északkeleti égen. Binokulárt a cérnavékony holdsarló és a látóhatár közelsége miatt ajánlatos kéznél tartani.

Május 27.

Rekordvékonyságú esti holdsarló: Másnap este 1%-os, a 16 óra 05 perces holdsarló 3 fokos látóhatár feletti magasságban látszik majd este 21:07-kor északnyugat felé. Binokulárt vagy távcsövet feltétlenül érdemes használni a megfigyeléshez, hiszen a magyar szabadszemes holdsarló rekord 15 óra 21 perces!

Május 28.

Vékony esti holdsarló: Az esti égen dagadó Hold már 4%-os fázisában, és ennek megfelelően 40 óra 6 perccel figyelhető meg újhold után. A sarlót egyszerűen megtalálhatjuk a Jupitertől kiindulva, amely a polgári szürkület végén, 21:08-kor az északnyugati horizont felett 7 fokkal látszik majd. A bolygó felett 5,1 fokkal érdemes keresni a papírvékony sarlócskát szabad szemmel vagy egy binokulár segítségével.

Május 30.

Holdsarló-Pollux-Castor vonal: Este 22:00-kor a 18%-os holdsarló az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillagával közel egy vonalba ér a nyugati horizont felett 20 fokkal. A laza együttállás szabad szemmel is tökéletesen látszik.

Nyári napforduló a Marson: Elérkezik a nyári napforduló a Mars északi féltekéjén, és ugyanekkor a déli féltekén bekövetkezik a téli napforduló. Az apró korongon nagy távcsővel is kihívás megpillantani az összezsugorodott Északi Pólussapkát.

Május 31.

Holdsarló-Praesepe laza együttállás: Laza együttállást produkál a 27%-os holdsarló és a Praesepe nyílthalmaz: este 22:05-kor egymástól 5,1 fokra látszanak majd a páros tagjai, amelyek közelében a Mars, illetve a Regulus is megfigyelhető egy vonalban. A nyílthalmaz az együttállás idején a horizont felett 21 fokkal lesz majd.

A bolygók májusi megfigyelhetősége:

Merkúr: A hónap elején még jelentős a nyugati kitérése, így viszonylag távol jár a Naptól. Hajnalban az ekliptika kedvezőtlen hajlása miatt nem figyelhető meg, viszont a délelőtti, nappali égen nagyobb távcsővel kitűnően észlelhető! Május 1-jén a 6,7"-es, 0,1 magnitúdós Merkúr 25 fokra jár a Naptól, 11 óra után delel 46 fokos magasságban. Május közepén még 17 fokra lesz az 5,5"-es és -0,9 magnitúdós bolygó a központi égitestünkről, és 55 fokon delel majd. Május 30-án felső együttállásba kerül a Nappal, így akkortájt megfigyelhetetlen lesz.

Vénusz: Látványos égitestként ragyog viszonylag alacsonyan a hajnali égen a dagadó sarlója. Május 1-jén a polgári szürkület kezdetén 9 fokos magasságban jár a 29%-os fázisú, 36"-es, -4,7 magnitúdós bolygó, lehetőséget adva arra, hogy fázisának növekedését is megfigyelhessük. Május 24-én 4,2 fokra lesz a 13%-os, fogyó holdsarlótól. Június 1-én hajnalban éri el legnagyobb nyugati kitérését, amikor a Naptól 45,9 fokos távolságban látszik a 24"-es, 49%-os fázisú planéta, amely a polgári szürkület kezdetén továbbra is csak 10 fokos magasságban jár. Június 2-án hajnalban már a dichotómiájában gyönyörködhetünk.

Mars: Még mindig jól megfigyelhetjük a Földtől távolodó és egyre kisebb méretű vörös bolygót a Rák csillagképben. A hónap közepén az esti szürkületben még 39 fok magasan észlelhetjük az 1,1 magnitúdós, 6,0" átmérőjű, 90%-os fázisú korongot. Május 3-án 2 fokra együtt áll a 43%-os holdsarlóval a Praesepe mellett, majd május 4–5-én átvonul a Praesepe északi szélén. Május 11-én szoros, 2,1'-es együttállásba jut a 7,6 magnitúdós HD 75899 csillaggal. Május 30-án bekövetkezik a nyári napforduló az északi féltekéjén. Az apró bolygó É-i pólusára jól rálátunk, a nyárban a fogyatkozó hósapka lassan a gyűrűs Lowell-kráter mögé húzódik, a növekvő délire viszont nem látunk rá. Az északi sarki területek körüli maradvány hófoltok visszahúzódnak a hósapkáról ezáltal újra napfényre kerülnek azok a felszíni részek.

Jupiter: A Naphoz egyre közelebb látszó bolygóról még elkészíthetjük az utolsó észleléseket. Május 1-jén még 20 fokos magasságban figyelhetjük meg az esti szürkületben a Bika csillagképben a -2,0 magnitúdós, 33,7"- korongátmérőjű, fényes planétát. Május végére azonban a polgári szürkület végén már csak 5 fokos magasságban jár a bolygó, így az esti égen búcsút kell intenünk neki. Május 15-én 21:40-kor még sötét égen, 9 fokos magasságban figyelhetjük meg a dzéta Taurival (3,0m) való szabad szemes együttállását. Érdekesség, hogy a Rák-köd a csillag és a bolygó között látható majd.

Szaturnusz: A hajnali égen már a Halak csillagképben megjelent bolygó az ekliptika lapos hajlásszöge miatt még alacsonyan jár. Május közepén a hajnali szürkületben már 12 fokos magasságban figyelhetjük meg az 1,1 magnitúdós Szaturnuszt 16,4"-es korongátmérő és -3,1 fokos gyűrűhajlás mellett, immár a déli féltekéjére jobban rálátva. Érdekesség, hogy az északi félteke őszi nap-éj egyenlősége május 6-án következik be, ekkor néznek a gyűrűk pontosan a Nap felé. Ha az ezelőtti időszakban sikerül észlelnünk a bolygó gyűrűjét, akkor nem a megszokott visszavert fényszórásban, hanem előre irányuló fényszórásban, felülről megvilágítva vizsgálhatjuk azokat! A bolygó május 23-án a holdsarló – Neptunusz –  Szaturnusz vízszintes vonalába csatlakozik. Május 24-én rendkívül hosszú együttállás-sorozata indul a Neptunusszal, amely a mostani láthatóság végéig, egészen 2026. február végéig tart majd.

Uránusz: Május 18-án kerül együttállásba a Nappal, így a hónap során a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

Neptunusz: Hajnalban már megtalálható a keleti ég alján, a Halak csillagképben, bár az ekliptika lapos hajlásszöge miatt még nagyon alacsonyan. Május közepén a hajnali szürkület kezdetén 3 fokos magasságban láthatjuk, a hónap végére 10 fokos magasságba kerül, ami azonban még mindig kedvezőtlen észlelések készítéséhez. Május 23-án a holdsarló –  Neptunusz –  Szaturnusz vízszintes vonalban gyönyörködhetünk a hajnali égen, május 24-én pedig egy rendkívül hosszú együttállás-sorozata indul a Szaturnusszal.

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs

CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet