ekkor ugyanis a Naprendszer legbelső, egyben legkisebb bolygója újra megfigyelhetővé válik a hajnali égbolton. Talán sok olvasónk tudja már, hogy a Merkúrt a legnehezebb megfigyelni a Naphoz való közelsége miatt: ennek okán legtöbbször naplemente után, avagy napfelkelte előtt látszik, és akkor is általában a horizont közelében. Épp ezért ennek a szabad szemmel is fényesnek látszó bolygónak az észlelése kihívásokat rejt magában. December 17-étől azonban kedvező időszak köszönt be a bolygó megfigyelése szempontjából, s épp ezért érdemes egészen a hónap végéig figyelemmel követni akár szabad szemmel, akár binokulárral ezt a kedves kis égitestet. Ezúttal a korán kelők vannak előnyben: reggel 7 óra előtt nem sokkal kínálkozik a legmegfelelőbb időpont a Merkúr-lesre.
A kedvező láthatóság kezdete tehát december 17-e keddjén következik majd be. Ekkor hajnali 6:44-kor, a polgári szürkület kezdetén már a horizont felett 8 fokos magasságban figyelhetjük meg a 8"-es látszó átmérőjű, 0,1 magnitúdós fényességű bolygó 37%-os fázisban pompázó alakját a délkeleti égbolton, a Kígyótartó, a Mérleg és a Skorpió csillagképek környezetében. A Skorpió jellegzetes legyezőalakja észrevehető a horizont közelében, ám ahogy elérkezik a pirkadat, a Merkúr egyértelműen átveszi felette az uralmat.
Három nappal később, december 20-a péntekén szintén nevezetesnek tekinthető nap köszönt ránk, ekkor ugyanis a Merkúr eléri 50%-os fázisát, vagyis dichotómiáját. Ezen a napon reggel 6:45-kor a keddihez hasonló, 9 fokos magasságban látszik majd a horizont felett 7,3"-es látszó átmérővel, és -0,2 magnitúdós fényességgel. Mivel a dichotómia pillanata egy kicsit később, 15:57-kor köszönt be, a reggeli megfigyeléskor még csak 49%-os fázisában láthatjuk legkisebb bolygónk korongját, de a különbséget nem igazán tudjuk észrevenni az 50%-hoz képest. Bár maga a bolygó látszik szabad szemmel is, aki kíváncsi arra, hogyan néz ki a fél-Merkúr, mindenképpen használjon távcsövet közepes nagyítással, esetleg egy nagyobb (10-15-szörös) nagyítású binokulárt fotóállványon.
Végül, de nem utolsósorban, december 25-én, mintha csak a karácsonyt köszöntené, a Merkúr eléri legnagyobb nyugati kitérését, amelyet a csillagászat legnagyobb nyugati elongációnak nevez. Ennek értéke jelen esetben 22 fok. Ekkor a Merkúr látszó pályája során a Naptól legtávolabbi pontba ér, és emiatt ilyenkor viszonylag könnyen megfigyelhető. Minél közelebb látszik hozzá a Nap ugyanis, annál nehezebben vesszük észre a horizont, illetve a Nap közvetlen közelében látszó bolygót. A legnagyobb kitérés hajnali 3:30-kor következik be, a bolygó azonban ennél később kel, így nem érdemes ilyen korán felkelni annak sem, aki szeretné megfigyelni. Ezúttal is érdemes 6 és 7 óra között kelni, és megkeresni a délkeleti látóhatár fénypontját. A Merkúr ezen a napon 6,7"-es átmérőjű, -0,3 magnitúdós korongként jelenik meg. Reggel 6:48-kor, a polgári szürkület kezdetén ismét 9 fokos magasságban pompázik majd az immáron 62%-os fázisú bolygó.
December közepe, illetve vége tehát kiválóan alkalmas a Merkúr megfigyelésére mind szabad szemmel, mind távcsővel, és így gyönyörű karácsonyi ajándékként szolgálhat a csillagászat kedvelőinek.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet