Ijesztő mértékben tűnik el a csillagos ég.
E cikk szerzője egész eddigi életét Százhalombattán élte le, s bár jelenleg tanulmányai miatt csak az év felében tartózkodik Battán, ez még bőven elég ahhoz, hogy a helyi égbolt viszonyairól alapos ismeretekkel rendelkezzen, főleg, hogy 2015 óta űzi az amatőrcsillagászat művészetét.
A helyzet aggasztó – ebben a 6-7 évben sajnos az avatott szem számára észrevehetően csökkent a határfényesség (vagyis az, hogy milyen halvány csillagokat láthat még a szabad szem).
Ráadásul ahogyan egyre több budapesti költözik az agglomerációba a zaj és a légszennyezettség elől menekülve, és ahogyan egyre több borsodi, dél-alföldi ember áramlik a régióba munkáért, úgy emelkedik a fényszennyezés mértéke is.
Tulajdonképpen lehet azt mondani, hogy ez a civilizáció sikere, ami részben igaz, részben viszont nem: 2022-ben igenis lehet úgy közvilágítást csinálni , hogy az nem drágább a hagyományos megoldásoknál, kellően megvilágítja a megvilágítandó területeket, de alig világít az ég felé.
Az más kérdés, hogy a hazai körülmények között voltaképpen a működő közvilágítás is siker, hiszen gyarló az ember, s minden kornak rendszere van, ugyebár .
Ennek ellenére is úgy döntöttünk kedves barátommal január hetedike fagyos estéjén, hogy kimegyünk a battai „határba”, ahogyan az idősek hívják, és a Dunára néző löszös fennsíkról irányítjuk majd tekintetünket az égbolt felé. Jelentem, enyhe fagyási sérülésekkel megúsztuk, illetőleg „remek” éjszakai képeket készítettünk a földnek támasztott s a Szentlélek által támogatott telefonommal, de nem nevezném életem legsikeresebb észlelésének (hangulatát tekintve viszont mindenképpen benne van az első ötben).
A téli észlelések természetesen nem szükségszerűen ilyenek, sőt a hidegfrontok utáni kristálytiszta, ropogós égboltnál valószínűleg nincs jobb. És azt is pontosan tudhatjuk, ha kifogunk egy ilyen éjszakát, az alábbi jelenség egészen biztosan elé fognak kápráztatni!
Február 2-án este és 3-án hajnalban együtt sasol a holdsarló és Jupiter
Vagy inkább „baglyol”?
Elvégre az este a baglyoké… Akárhogy is, szép látvány lesz, ahogyan a kedd este mindössze 36 órás (azaz ennyi idő telt el az újhold óta) holdsarlócska a Jupiter alatt készül lenyugodni a délutáni nap halovány fényében.
A sikeres holdsarló-észlelés receptjében a következő hozzávalók említendők meg:- derült délnyugati/nyugati ég- jó kilátás a horizont közelében- binokulár-meleg öltözet (HIDEG VAN!!!)-17:24-kor lesz a legtöbb esélyünk meglátni
Ha a 36 órás Holdsarlót mégsem sikerülne megpillantanunk, keressük fel másnap este!
Bár a Jupitertől már messzebb lesz, a bő két napos holdsarló látványos jelenségként tündököl az égen, hat órakor a vékony sarló mellett a hamuszürke fény, a megvilágítatlan oldal derengése is ránk mosolyog.
Távcsöves izgalom: üstökös közeleg 3-án 18:36-kor
Ezen a ponton érdemes lehet megemlíteni, hogy a borítóképen narancssárga nadrágban didergő amatőrcsillagász nagypapájának diákkori barátja szerint „az üstökösök üstből és tökből vannak”.
Ezt a már-már mazochistán borzasztó „viccet” természetesen nem kell komolyan venni, de ha már a szerzőnek el kellett viselnie a fájdalmat, hát fájjon önöknek is, kedves olvasók : )
Február 3-án érkezik a 19P/Borrelly üstökös, ekkor áll együtt a Pisces (Halak) csillagkép mü jelű csillagával. 18:30-kor (Budapestről nézve) keressük a mü Pisciumtól délkeletre 8 ívperccel. A hónap során végig megfigyelhető lesz, fényessége 7,9–8,5 magnitúdós, vagyis kistávcsövekkel (8-10 cm átmérő) sötét égről már kiválóan látható.
Az üstökös nem lesz nehéz megkülönböztetni a környező csillagoktó, mert diffúz, ködösnek látszó kóma veszi körül a magot, és rövidke porcsóva is kipöfékel belőle.
Az égi jószág egyébként kicsit kevesebb mint 7 év alatt kerüli meg a Napot, és egy nagyjából 8*4*4 kilométeres kődarabról van szó.
A 19P/Borrelly üstökös keresőtérképe innen érhető el, az alábbi képen pedig egy 45 méter/pixeles felbontású kép látható róla, amit a Deep Space–1 nevű űrszonda készített.
Pihenésre nincs idő, a Neptunusz kettőscsillaggá válik 3-án 18:37-kor
Az üstökös-csillag együttállással sietnünk kell, hiszen ezzel egyidőben már érkezik is a Neptunusz és a HD 221148 katalógusszámú csillag együttállása, amelynek eredményeként a Neptunusz és a csillag kisebb nagyítással nézve szabályos kettőscsillagot alkotnak majd!
A csillag fényessége 6,3 magnitúdós, és a páros tagjai igen közel, alig 1’23”-re lesznek egymástól.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki még sosem látta a Neptunuszt, ezt az eseményt ki ne hagyja: Ennél könnyebben tényleg csak akkor és úgy lehet megfigyelni a bolygót, ha valaki más előre beállítja a távcsövet, aztán belekukkolunk.
A 13 fokos horizont fölötti magasság miatt azonban az észleléshez derült nyugati horizont szükséges.
A Neptunusz távcsőből nézve kékes kis pöttynek tűnik, amiről 200-szoros nagyítás fölött már egyértelműen megállapítható, hogy korong alakú. Ennél többet kezdők és kistávcsövesek ne várjanak, de ez is hatalmas élmény, hiszen a Neptunusz nem adja magát könnyen.
Elő a binokulárokkal, február 8-án hajnalban jön a Merkúr
A Merkúr nevének eredetét az üstökössel szemben inkább nem fedném fel a blog lapjain.
Ez viszont ne keserítsen el senkit, az apró bolygó ugyanis 8-án meglátogat minket: 0,3 magnitúdós, nagyjából félig megvilágított felével fordul felénk (szakszerűen: a fázisa 42%-os), látszó átmérője pedig 8,1 ívmásodperc lesz. Keleten-délkeleten kel, negyed hétkor 4 fokkal jár majd a horizont felett. 10:17-kor delel, nagyobb távcsővel ekkor is megkereshetjük (de célszerűbb korábban, és ha van kéznél, akkor jobb óragéppel követni).
11-én dichotómia, azaz félmerkúr lesz.
Erről a jelenségről a Vénusz kapcsán több cikket is írtunk már.
A láthatóság nem a legideálisabb, a polgári szürkület kezdetén 6 fokkal lesz Merkúrunk a horizont fölött, de binokulárral megtalálható!
Február 10-én a Hold elfed egy csillagot
A csillagfedésekről azt érdemes tudni, hogy szépek : ) a Hold csak egyre közeledik a gyanútlan csillagocska felé, majd hirtelen belebeg közénk és a csillag közé, elvágva a fotonok útját szemünk irányába.
10-én a Bika csillagkép 99-es jelű, 5,8 magnitúdós csillaga (99 Tauris) kerül takarásba, magyar idő szerint Budapestről nézve 20:03-kor a Hold megvilágítatlan felén a Copernicus kráter szélességén, majd 21:18-kor bukkan elő ismét a Hold egyenlítőjének környékén.
Február 13-án csodaszép Vénusz-sarlóság, kihagyni gyarlóság
Végre egy vállalható szóvicc, most a szerkesztő tollából.
Nehéz lenne nem egyetérteni: a Vénusz bolygó a reggeli polgári szürkület kezdetén még 14,6 fok magasan jár, átmérője még jókora, 40 ívmásodperces, fázisa 26%-os szépséges sarló, mínusz 4,6 magnitúdós fényessége pedig kis túlzással már-már fényszennyezés.
Az Esthajnalcsillag tehát jelenleg Hajnalcsillag üzemmódban ketyeg, a korán kelőknek igazi arany!
Február 14-én Valentin-napi Bájoló:
Rebbenő szemmelülök a fényben,
rózsafa ugrikát a sövényen,ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,surran a villám,
s már feleselgetfenn a magasbandörgedelem vaddörgedelemmel,
kékje lehervadlenn a tavaknak,s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az esőössze szívünket.
Február 19-én újabb csillagfedés
Bizony, a Hold mostanában nagyon harapós. Fel is falja az 5,4 magnitúdós 7 Virginist, azaz a Szűz csillagkép 7-es katalógusszámú csillagát a déli pólusához közel.
A fedés Budapesten 2:20-kor kezdődik, és 2:50-ig tart, a Hold 94%-os fázisú lesz, így érdemes lehet holdszűrőt alkalmazni.
Február 27-én érkezik a planetolunáris triumvirátus, Vénusz, Mars és Hold háromszöge
Nevezetesen a Vénusz, a Hold és a Mars alkot majd szépséges háromszöget a hajnali égen: a 15,8%-os fázisú holdkifli, a tőle 5 fokkal északra virító vörös bolygó és a még feljebb lévő Vénusz együtt tiszteleg majd a Föld lakóinak.
Érdemes lesz korán kelni, és nem árt, ha jó délkeleti kilátással rendelkezünk: a Hold (a trió legalacsonyabban lévő tagja) fél hatkor, háromnegyed hatkor nagyjából 3-5 fok magasan jár majd.
Februári kisbolygókFebruár 5-én oppozícióba kerül a (20) Massalia
Ezt a kisbolygót 1852. szeptember 19-én fedezte fel Annibale de Gasparis olasz csillagász. A kis égitest 5-én ér oppozícióba. 8,5 magnitúdós, így legalább 8 cm átmérőjű lencsés távcsővel kitűnően megpillantható.
A kisbolygó névadója a francia Marseille városa, keringési ideje 1367 nap, dimenziói alapján egy jókora megyényi szikláról van szó, 160x145x130 km, tömege 5,2x1018 kg.Keresőtérképe innen érhető el.
Február 10-én opponál a (11) Parthenope
A szintén de Gasparis által felfedezett kisbolygó igen hasonló méretű, átlagos átmérője 150 km, tömege is hasonló, 5,5x1018 kg. Haloványka, 10 magnitúdós tünemény, így csak közepes vagy nagyobb távcsővel és jó égen ajánlott felkeresni.
Feltétlenül érdemes viszont 12-én a nyomába eredni, sötétedés után ugyanis igen szorosan, mindössze 1’-es távolságra együttáll a Leo (Oroszlán) csillagkép 8-as jelű csillagával (8 Leonis).
Az 5,7 magnitúdós csillag mellett távcsővel könnyen észrevehető a kisbolygó, melynek elmozdulását fél óra alatt is észre lehet venni!Keresőtérképét itt találják.
Február 21-e szerencsés nap, jön a (19) Fortuna
A 225x205x195 km-es, aszteroidához képest meglepően gömbölykés Fortuna tömege nagyjából 8,8x1018 kg, hasonló a másik két februári kisbolygóéhoz.
A mindössze 10,6 magnitúdós kisbolygó megtalálásához tényleg szerencse kell, s ha bekövetkezne ez a jeles esemény, érdemes lehet meghallgatni Carl Orff idevágó művét …
Egyébként ezt a kisbolygót is abban a londoni South Villa csillagvizsgálóban fedezték fel, amiről egy 2021-es májusi cikkben már írtunk.
A felfedező egy bizonyos John Russel Hind volt, a felfedezés pedig 1852. augusztus 22-én történt.
A kisbolygó keresőtérképe innen elérhető.
A bolygók megfigyelhetősége februárban:
Merkúr:
nagy nyugati kitérése van, viszont sajnos az ekliptika kedvezőtlen szögben hajlik. Hajnalban binokulárral megtalálható, érdemes távcsővel napkelte után követni (óragép segíthet). Nappali égen nagy távcsővel észlelhető, 10 óra után delel, egészen március 12-ig hasonló körülmények között látszik nappali égen (ekkorra már 18 fokra közelíti meg a Napot), közben hízik a fázisa, zsugorodik a korongja és nagyon enyhén fényesedik.
Vénusz:
a hajnali ég sztárja, hó közepén a legjobb láthatósággal a tavaszi szezonban. Sarlója van, veszett fényes, és kellemes magasságba emelkedik, február 13-án 15 fokon tündököl a polgári szürkület kezdetekor.
Mars:
hajnalban már látható szabad szemmel (1,4 magnitúdós, 4,5 ívmásodperc látszó átmérőjű), de nagyon alacsonyan, és halványan.
Jupiter:
este még látszik napnyugta után, de már nagyon alacsonyan, nehéz megfigyelni, -2 magnitúdó fényes, látszó átmérője 34 ívmásodperc.
Szaturnusz:
sajnos februárban nem látható, a Nap mögött jár.
Uránusz:
este remekül megfigyelhető, viszonylag fényes (5,8 magnitúdós), sötétedéskor még 50 fok felett jár!
Neptunusz:
egyre kevésbé, de még megfigyelhető, a közel 8 magnitúdós kékes bolygó, sötétedéskor 10 fokkal jár a horizont felett.
Legyen derült a február, sok szép égi csoda vár!
Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló