Nincs távcsöved vagy binokulárod, így még ha szeretnéd, sem tudod megnézni a halványabb objektumokat? Jó hírünk van számodra, ugyanis látványos, szabad szemmel is könnyedén megfigyelhető együttállás gyönyörködteti az égbolt szemlélőit március 13-án este 7 órakor: a Jupiter 5 fokos távolságba kerül a Hold vékonyka sarlójától 30 fokos horizont feletti magasságban.
Derült idő esetén mindenképpen érdemes kimenni a szabad ég alá március 13-án, sötétedés után nem sokkal ennek a szép együttállásnak a megtekintésére. Az együttállás tagjai a mindenki által jól ismert Hold, illetve Naprendszerünk ötödik nagybolygója, a Jupiter. Az ezen égitestekről készített összefoglaló cikkek megtalálhatóak blogunkon a Fejezetek a Naprendszer naplójából című sorozat alábbi epizódjaiban:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-5-kiseronk-a-hold
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-7-legnagyobb-bolygonk-a-jupiter
Ezekben a cikkekben részletesen összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a Holdról és a Jupiterről, azok keletkezéséről, megfigyelhetőségéről, fizikai tulajdonságairól és egyéb érdekességeiről, így ezek részletezése helyett ebben a cikkben néhány szóban megemlékezünk arról, hogy e látványos laza együttállás környezetében mi minden figyelhető még meg az égbolton.
A Jupitert viszonylag egyszerű megtalálni a nyugati égen sötétedés után, hiszen -2 magnitúdós látszó fényességével messze meghaladja a legtöbb csillag fényességét. Mellette a Hold 15%-os, vékonyka, D alakú sarlója is megjelenik. A D alak azt mutatja, hogy a Hold éppen „Dagad”, tehát növekvő fázisában van. A Jupiter mellett egy másik naprendszerbeli bolygó, az Uránusz is képviselteti magát az égbolton, ez azonban már jóval halványabb, 5,8 magnitúdós fényességű lesz, így szabad szemmel már valószínűleg nem látszik.
Ami ennél érdekesebb és látványosabb, a két bolygót összekötő egyenes mentén, attól egy kicsit jobbra, a Bika csillagképben látható Plejádok nyílthalmaz, a Messier katalógus M45-ös számmal jelölt mélyég-objektuma. A nyílthalmazok gravitációsan gyengén kötött állapotú, fiatal csillagokból állnak, amelyek valószínűleg egy molekulafelhőből keletkeztek. Ezek a csillagok idővel eltávolodnak egymástól, ám amíg ilyen közelségben vannak, gyönyörű égi látványosságként szolgálnak. A Plejádok, vagy magyarosan Fiastyúk pedig különösen közel van hozzánk, így szabad szemmel is elkülöníthető 7 fényes csillaga.
Emellett, bár a március már tavaszi hónap, látszani fog az égbolton a Téli Hatszögnek nevezett aszterizmus is. Azokat az égi alakzatokat nevezzük aszterizmusnak, amelyek szembetűnőségük ellenére mégsem tartoznak egy csillagképhez. Ehhez az aszterizmushoz tartoznak a következő fényes csillagok: a Kis Kutya csillagkép Procyon csillaga, a Nagy Kutya Siriusa, az Orion Rigele, a Bika Aldebaranja, a Szekeres Capellája, illetve az Ikrek Polluxa. A látványos hatszög közepén látszik az Orion csillagkép jellegzetes, szabad szemmel is vörösnek látszó Betelgeuze csillaga.
Akinek van távcsöve vagy binokulárja, ezen szép, fényes csillagalakzatok mellett halványabb objektumokat is megfigyelhet az együttállás környezetében. Ide tartozik például az Andromédacsillagképben található Androméda-galaxis, Szintén az Androméda csillagképben lesz ekkor a 12P/Pons-Brooks üstökös, ami a tavaszi észlelőknek szintén kiváló célpont.
- idő esetén tehát mindenképpen érdemes kimenni március 13-án este a szabad ég alá, nemcsak a szépséges Hold–Jupiter együttállás, hanem az egyéb fényes csillagok szabad szemes vagy halványabb érdekességek távcsöves megfigyelésére.
A képek forrása: Stellarium.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet