hogy akár egy binokulár vagy távcső látómezejébe is beleférnek. Kétségtelen, hogy igen látványosak tudnak lenni az ilyen együttállások. Megjegyzendő azonban, hogy a lazább együttállásoknak is megvan a maga romantikája, főleg akkor, ha szabad szemmel is látható objektumok a résztvevői. Január 9-én, csütörtökön és január 10-én, pénteken laza együttállásokat figyelhetünk meg kora este a Hold főszereplésével. Csütörtökön 18:00-kor égi kísérőnk közel egyenlő szárú háromszöget alkot majd a Plejádok nyílthalmazzal, illetve az Uránusszal. Míg az első két objektum szabad szemmel is látható, az Uránusz észlelése binokulárt kíván. Másnap, pénteken szabad szemes, laza együttállásban gyönyörködhetünk, akkor ugyanis az éjszaka két igencsak meghatározó égitestje, a Hold és a Jupiter kerül közelségbe 19:00-kor. Mindenkit biztatunk tehát arra, hogy vesse tekintetét az ég felé ezeken a hideg, téli estéken is.
És most röviden az egyes együttállásokról. A csütörtöki napon az együttállás idejére, tehát este hat órára a Hold 79%-os fázisában pompázik majd a Bika csillagképben, 55 fokos horizont feletti magasságban, így nem lesz nehéz észrevenni a délnyugati sötét égen. Égi kísérőnktől balra, kicsit lentebb 4,6 fokos távolságban látszik majd a Fiastyúk, avagy Plejádok néven ismert nyílthalmaz.
Talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az M45-ös számmal jelölt Plejádok a Messier-katalógus egyik leglátványosabb objektuma mert szabad szemmel könnyedén látszik. A Bika csillagkép ékköveként tündököl, és akinek átlagos a szeme, legalább 7 csillagát is el tudja különíteni egymástól szabad szemmel. Egy binokulárba nézve pedig még pompázatosabban látszik a csillagcsoportosulás. Érdekességként megemlítendő, hogy a halmazt alkotó jórészt kék színű, fiatal, nagy tömegű csillagok az idő múlásával távolabb sodródnak majd egymástól, hiszen a rendszer gravitációsan csak gyengén kötött.
A háromszög harmadik tagja a Holdról jobbra, 4,1 foknyi távolságban látható Uránusz. A Naprendszer hetedik bolygójának látszó fényessége 5,7 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy egy tiszta egű, holdfénytől és fényszennyezéstől mentes helyről akár szabad szemmel is látszik, még ha nagyon halványan is. Az élmény teljességének eléréséhez most azonban érdemes távcsövet vagy binokulárt használni.
Akinek nincs ilyenje, az se csüggedjen: a háromszög két, szabad szemmel is látható tagja mellett az égboltot több fényes bolygó is ékesíti ezen az estén. A Mars, a Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz is látszik az együttállás idején, így azokat könnyedén észrevehetjük szabad szemmel is.
A következő napon, pénteken az előző napihoz hasonlóan fog kinézni az égbolt, ekkor azonban a Hold mellett az együttállás másik főszereplője a Jupiter lesz. A Hold erre a napra már 88%-os fázist mutat, így még markánsabban jelen van az együttálláskor, 19:00-kor a horizont felett 57 fokkal. A Jupiter 5 fokkal alatta látszik majd, -2,7 magnitúdós fényessége miatt pedig minden más környező objektummal összetéveszthetetlen. A szabad szemes megfigyelés mellett ezen a napon is érdemes belenézni egy binokulárba, a Jupiter Galilei-holdjai ugyanis szintén látványosak lehetnek. Aki pedig a másnap hajnali 00:36-ot is kivárja az égbolt alatt, az szép derékszögben figyelheti meg a Jupiter – Hold – Fiastyúk triót valamint egy távcsőben extraként a Jupiteren a Nagy Vörös Foltot is elcsípheti!
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet