Az objektum a becslések alapján elég nagy méretű lehet ahhoz, hogy a Plutóhoz hasonlóan törpebolygónak minősüljön, és egyike Naprendszerünk legtávolabbi, látható égitestjeinek. Ami a leginkább érdekes vele kapcsolatban rendkívüli pályája mellett, hogy a Naprendszer külső régióját alkotó Kuiper-övnek egy olyan régiójában kering, amelyről eddig úgy gondolták, hogy üres.
A kutatók a legmodernebb technikákat alkalmazták az égitest pályájának pontos kiszámításához, majd felfedezésüket az arxiv preprint-szerveren, illetve a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) újonnan felfedezett kis égitestjeinek gyűjtésére szakosodott Minor Planet Center nevű gyűjtőfelületén tették közzé.
A Neptunuszon túli objektumok olyan kis égitestek, amelyek átlagos pályasugara nagyobb a Neptunuszénál. Az újonnan felfedezett törpebolygó az eddigiekhez képest két szempontból tűnik kakukktojásnak: pályájának irányultsága és alakja, illetve a mérete miatt. A 2017 OF201 naptávolban 1600 csillagászati egységre távolodik el a Naptól, míg napközelben (perihéliumban) ez a távolság mindössze 44,5 csillagászati egység. Ez utóbbi hasonlatos a Pluto pályasugarához. Ezen a különlegesen elnyúlt pályán az égitest keringési ideje körülbelül 25000 év, a rendkívüli pályaalak pedig arra utal, hogy a törpebolygó a múltban bonyolult gravitációs kölcsönhatásokban vett részt.
A kutatók szerint ezen kölcsönhatások közé tartozott az óriásbolygókkal való közeli találkozás is, amelynek során a 2017 OF201 kidobódott a Naprendszer valódi peremére, az Oort-felhőbe, majd később, egyéb égitestekkel való interakció után visszalökődött. Szintén érdekes, hogy a 2017 OF201 pályájának iránya eltér a legtöbb Neptunuszon túli objektumétól.
Annak, hogy létezik egy kitüntetett irányultság a TNO-k pályájában, az elméletek szerint egy eddig még felfedezetlen, és ezért igencsak rejtélyes objektum, az úgynevezett X bolygó lehet az oka, amelynek gravitációs hatása a mért mintázatba rendezi a külső Naprendszer égitestjeinek pályáját. Az újonnan felfedezett 2017 OF201 pályája nem illeszkedik ebbe a rendszerbe, hanem egy olyan régióban kering, amelynek elvileg üresnek kéne lennie, és így kihívás elé állítja az X bolygó létezéséről alkotott elméleteket.
Az eddigi mérések alapján a 2017 OF201 becsült átmérője igen nagynak számít, kb. 700 km, és az utóbbi 7 évben 19 felvétel készült róla, amelynek alapján a kutatók az égitest mérete mellett pályájának alakjára is becslést tudtak tenni. Kiemelendő, hogy a 2017 OF201 a keringési idejének csupán az 1%-ában kering olyan közel hozzánk, hogy detektálható legyen távcsöveinkkel, ami akár arra is utalhat, hogy pusztán műszereink korlátai miatt nem láthatjuk az ehhez hasonló objektumokat, amelyből talán sok tucatnyi is hemzseghet a Naprendszer külső régiójában.
Az új felfedezés rávilágít arra, hogy habár kifinomult eszközökkel vizsgáljuk az Univerzum legtávolabbi régióit új jelenségekre vadászva, még a Naprendszerünk is tartogat további meglepetéseket.
A cikk forrása: https://phys.org/news/2025-05-extreme-cousin-pluto-dwarf-planet.html
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet