Hold és a Botein csillag
A keleti égboltra tekintve azonnal szemet fog szúrni a 88%-os Hold, amely 16:00 után már 30 fok magasan lesz a horizont felett. A Botein csillag, másik nevén Delta Arietis igen korán, 16:17-kor fog takarásba kerülni, az Esők Tengere (Mare Imbrium) mellett. Ekkor még nem lesz elég sötét, hogy a 4,5 magnitúdós csillagot szabad szemmel észleljük, de egy kisebb távcsővel már látható lesz. A Delta Arietis 169 fényévre van tőlünk, és G típusú, akárcsak központi csillagunk. Ennek köszönhetően nem csak a Hold, hanem a Napnál tízszer nagyobb csillag fehér fényében is gyönyörködhetünk. A kilépésre kicsivel kevesebb mint egy órát kell várnunk. 17:13-kor a Válságok Tengere (Mare Crisium) mellett bukkan elő a Botein. A Hold erős fénye és a csillag alacsony magnitúdója miatt szabad szemmel igazi kihívás észlelni, de nem lehetetlen.
Holdtúra ajánló
A következő belépés csak 21:00 után fog megtörténni, és a több órás szünet kiváló alkalmat biztosít, hogy felmelegedjünk és Holdat észleljünk. Ekkora fázisnál azonban érdemes polarizációs szűrőt használni, ami égi kísérőnk erős fényét megszűri. Már a kisebb távcsövek esetében is érezhetjük, hogy az erős fény bántja a szemünket, és minél nagyobb a lencse vagy a tükör átmérője a távcsövünkben, annál erősebb lesz a jelenség. Amennyiben nincs ilyen eszközünk, érdemes csak a terminátor vonala – az a vonal, amely elválasztja a Hold megvilágított és az árnyékos részét – mentén észlelni.
Északról délre haladva megpillanthatjuk a Szivárvány-öblöt (Sinus Iridum) és a fölötte elterülő Jura hegység 3 kilométer magas csúcsait. Tovább haladva egy igen impozáns krátert, a Keplert tekinthetjük meg, amelynek fehér sugársávjai hosszan elterülnek a fekete színű bazalttengeren. A Hold közepénél egy kisebb tenger hullámait lovagolhatjuk meg, amelynek északi részén a Gassendi-kráter található. A Nedvesség Tengere (Mare Humorum) a terminátor mellett lesz, és a már említett kráter 110 km-es átmérője és központi csúcsa fenséges látványt fog nyújtani.
Égi kísérőnk déli pólusánál egy különleges, elnyúlt alakú krátert, a Schillert is észlelhetjük. Holdi sétánk utolsó állomása a Clavius-kráter, amely 231 km-es átmérőjével és öt mellékkráter-láncával az egyik legkülönlegesebb felszíni képződmény. Ahogyan telnek az órák nemcsak a csillagfedéseket figyelhetjük meg, hanem a terminátor lassú vándorlását is. Így újabb kráterek és hegyvonulatok bukkannak elő, amelyek csak arra várnak, hogy távcsővégre kapjuk őket.
A Hold-túra után 21:36-kor újabb okkultációt figyelhetünk meg. A HD 20716 nevű csillag a Nedvesség Tengere és a Schiller-kráter között lép be. Az 540 fényévre lévő csillag majdnem 7 magnitúdós, így csak távcsővel lehet észlelni. A csillag K típusú, az az a felszíni hőmérséklete alacsonyabb, mint Napunké, így sárgás-narancsos színben láthatjuk a szürke Hold mellett. A kilépésre 22:17-kor kerül sor a Hold déli pólusánál.
A Tau² Arietis randevúja a Holddal
Az egzotikus nevű csillag 22:43-kor, a már jól ismert Nedvesség Tengere (Mare Humorum) mellett kerül takarásba. Az 5,2 magnitúdós, K típusú óriás 317 fényévre van bolygónktól, és szabad szemmel szinte nem is látható. Az óriás megnevezés nem véletlen, mivel az átmérője majdnem 30 millió kilométer. Az előző, hasonló típusú csillaggal ellentétben itt pirosas-narancsos színűnek látjuk a távcsövünkön keresztül. Egészen 23:40-ig kell várnunk, hogy ismét láthassuk a Hold alsó részén.
A HD csillagok nyomában
A fentebb említett csillagoknak különböző neveik voltak, amelynek az oka a következő. Az ókori csillagászok a szabad szemmel látható csillagok többségét elnevezték, mint Capella, Arcturus, Antares. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb távcsöveket tudtak megépíteni, így újabb csillagokat fedeztek fel. Egyes csillagászok ezeket katalógusokba gyűjtötték, amely a csillag nevét és különböző adatokat is tartalmazott. A HD a Henry Draperről, az asztrofotográfia úttörőjéről elnevezett katalógus rövidítése. Az amerikai Harvard Obszervatóriumban 1918--1924 között hozták létre a gyűjteményt, amely 225.300 csillagot tartalmaz, és ez a lista számos kiegészítést kapott.
A HD 20947 katalógusszámú csillag 23:02-kor fog takarásba kerülni a Kepler-kráter mellett. Az eddigi leghalványabb lesz, mert magnitúdója csak 7, és mivel G típusú, ismét Napunk egyik közeli rokonát észlelhetjük. A kilépés már karácsonykor fog megtörténni, mivel 00:18-kor ismét előtűnik a Langrenus-kráter mellett. A Hold keleti részén a Termékenység Tengerének (Mare Fecunditatis) a peremén található 133 km-es kráter, teraszos falaival és központi csúcsával eltéveszthetetlen látvány.
A 65 Arietis tánca a Holddal
Az utolsó csillagot éjfél előtt 5 perccel fogja eltakarni égi kísérőnk, és 00:15-kor észlelhetjük ismét. A 65 Arietis 312 fényévre van tőlünk és 6 magnitúdós, így a harmadik legfényesebb, de a legforróbb lesz az öt csillag közül. Az A osztályba tartozó csillag 10.000 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletének köszönhetően kék-fehér színben tündököl a látómezőben. Belépése a Tycho-kráter mellett lesz, amely Holdunk legszebb sugársávos krátere. A kilépés pedig a déli pólusnál lesz a már említett időben.
Az este kiváló alkalmat biztosít, hogy megfigyeljük az egyes csillagok fedését és előbukkanását, valamint a Hold felszíni képződményeiben is gyönyörködhetünk. Reméljük, hogy a fehér karácsony csak az észlelés után kezdődik, és szép derült egünk lesz a csillagászati jelenségek alatt.
Szerző: Vizi Róbert Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló