A július hónap is számos látványosságot tartogat számunkra. Ezek közül is az égbolt leglátványosabb csillaghalmazát választottuk, amelyben a csillagok veteránjainak százezreit pillanthatjuk meg. Ezenkívül egy olyan csillagkettőst, amelyben a főtag széle, ha a Nap helyére raknánk, a Föld pályáján bőven túllógna.
Hercules – a görög félisten
Az alcímben szereplő összetétel kicsit furcsa lehet, hiszen Hercules a római mitológia alakja. Ő azonban csak a latinosított változata a görög Héraklész félistennek, aki Zeusz földi halandótól született gyermeke.
Jelen cikk terjedelme és témája a részletesebb mitológiai ismertetést nem engedi meg, azonban a kedves olvasó az internet világának segítségével utánajárhat az igazán érdekes sztori részleteinek. Így most vissza az égbolthoz
A Hercules csillagképet megtalálni nem a legegyszerűbb, mivel legfeltűnőbb csillagainak fényessége is csak 3 magnitúdó körüli, azonban közel sem lehetetlen feladat. Kezdjük a mindenki által ismert Göncölszekérnél. Rúdjának két középső csillagát összekötve a szakaszt hosszabbítsuk meg 10-szer a szekér testével ellentétes irányban. Ekkor már a Hercules csillagképben leszünk. A sikeres megtaláláshoz azonban tekintetünkkel induljunk el sarkcsillag irányába! Körülbelül kétszer akkora távolságig menjünk, mint amekkora az előbb említett rúdcsillagok közötti távolság. Ekkor éppen a Hercules közepében találjuk magunkat. Itt látunk négy, körülbelül egyenlő fényességű, trapéz alakban elhelyezkedő csillagot, ez a Hercules teste. Képzeletünkkel szembemenve azonban Herculesnek nincs széles válla, ellentétben a csípőjével. Lábaival éppen a sárkány fején áll. Hosszú kezeivel pedig éppen feje fölött hadonászik
A fényes 13-as
A hősünk bal oldalán a váll és a csípőcsillag között, a csípőcsillaghoz közelebb, körülbelül kétharmad úton, található a Magyarországról megfigyelhető gömbhalmazok közül a legfényesebb, az M13 katalógusjelű. Ez 5,8 magnitúdós fényessége következtében már egy közepesen jó égen is szabad szemmel megpillantható. Ehhez természetesen szükséges a szem tökéletes sötétadaptációja, ami akár fél órát is igénybe vehet. Ezzel a „műszerrel” csak egy halvány ködös pacát látunk, azonban ahogy növeljük a távcsövünk átmérőjét, egyre lélegzetelállítóbb látvány tárul elénk. Egy binokulárban már nem csak egy halvány, hanem egy egészen feltűnő pacát látunk, és csillagászati távcsövekkel már a 25000 fényévre található csillaghalmaz egyes csillagai is elkülöníthetővé válnak
Most pedig nézzük a gömbhalmazok lelki világát. Ezek az objektumok tipikusan néhány tízezertől több millióig terjedő intervallumon számlálják csillagaikat, az M13-ban számuk pár százezer. Ha ezeknek a csillagoknak a fényét (a szivárványhoz hasonlóan) felbontjuk, tudományosan szólva színképelemzésnek vetjük alá, akkor a spektrumból kiderül, hogy ezek a csillagok rendkívül idősek, több mint 10 milliárd évesek. A kutatások azt is kimutatták, hogy a gömbhalmaz középpontjában található csillagok rendkívül sűrűen helyezkednek el, köbfényévenként kb. 1 csillag található itt. Ez több százszorosa a Naprendszer környékén található csillagsűrűségnek.
A hősünk bal oldalán a váll és a csípőcsillag között, a csípőcsillaghoz közelebb, körülbelül kétharmad úton, található a Magyarországról megfigyelhető gömbhalmazok közül a legfényesebb, az M13 katalógusjelű. Ez 5,8 magnitúdós fényessége következtében már egy közepesen jó égen is szabad szemmel megpillantható. Ehhez természetesen szükséges a szem tökéletes sötétadaptációja, ami akár fél órát is igénybe vehet. Ezzel a „műszerrel” csak egy halvány ködös pacát látunk, azonban ahogy növeljük a távcsövünk átmérőjét, egyre lélegzetelállítóbb látvány tárul elénk. Egy binokulárban már nem csak egy halvány, hanem egy egészen feltűnő pacát látunk, és csillagászati távcsövekkel már a 25000 fényévre található csillaghalmaz egyes csillagai is elkülöníthetővé válnak.
Most pedig nézzük a gömbhalmazok lelki világát. Ezek az objektumok tipikusan néhány tízezertől több millióig terjedő intervallumon számlálják csillagaikat, az M13-ban számuk pár százezer. Ha ezeknek a csillagoknak a fényét (a szivárványhoz hasonlóan) felbontjuk, tudományosan szólva színképelemzésnek vetjük alá, akkor a spektrumból kiderül, hogy ezek a csillagok rendkívül idősek, több mint 10 milliárd évesek. A kutatások azt is kimutatták, hogy a gömbhalmaz középpontjában található csillagok rendkívül sűrűen helyezkednek el, köbfényévenként kb. 1 csillag található itt. Ez több százszorosa a Naprendszer környékén található csillagsűrűségnek.
A kettős változó
Másik célpontunk a Hercules csillagkép alfa csillaga lesz, a Ras Algethi. A görög betűket használó Bayer-féle jelölés szerint a csillagképekben nagyjából fényességük szerint vannak elnevezve a csillagok. A Ras Algheti pedig erre egy nagyon jó ellenpélda, hiszen nem ez a legfényesebb csillaga a Hercules csillagépnek. Sőt még változtatja is a fényességét 2,7 és 4 magnitúdó között. A Ras Algethi ráadásul kettőscsillag: főcsillaga egy élete végéhez közelítő vörös óriáscsillag, amelynek fényességváltozásait a csillag pulzálása okozza. Átmérője a Napénál sokkal nagyobb, átlagosan mintegy 280 napátmérő. A pulzáció miatt azonban ez sem állandó, körülbelül 260 és 300 napátmérő között változik. A hatalmas átmérő ellenére mégsincs irdatlanul nagy tömege, ugyanis mindössze körülbelül 3-szor nyom többet Napunknál.
Miért is ajánljuk megfigyelésre? Mert ez egy gyönyörű kettőscsillag. Ha egészen pontosak szeretnénk lenni, akkor egy hármas. A nagy fényességű, pulzáló főcsillag mellett 4,7 ívmásodpercre látható az 5,4 magnitúdós társcsillag, ami valójában két csillagból áll, a két komponens azonban sajnos kis távcsövekkel nem látszik külön. De mit is kell tennünk a kettősség megfigyeléséhez? Első és legfontosabb a távcső. Legyen legalább 5 cm-es objektívátmérőjű, azonban a nagyobb sosem árthat. Lencsés távcsövek esetében figyeljünk oda, hogy a nagy színi hibájúak (a kifejezetten rövid távcsövek) nem alkalmasak a megfigyelésre, mivel a két csillag szögtávolsága kicsiny, és a fényességkülönbségük is viszonylag nagy (ami nehezíti a megfigyelést). Az okulárok tekintetében a minél nagyobb nagyításokat adókat részesítsük előnyben, de a minimum a 100-szoros nagyítás. Ezek után már nem nehéz mutatvány a két tag megpillantása. A kezdő észlelők ne ijedjenek meg, ha nem látják meg az okulárban rögtön mind a két tagot. Egy kis kitartással ígérem, sikerülni fog! És a narancsos-sárgás színű csillagpár látványa fenomenális, nem érdemes kihagyni
Így hát távcsővégre fel!
Szerző: Kóti Dávid, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
