A hónap főszereplője tagadhatatlanul a Hold lesz, amint vékony sarlóként együtt áll egyéb nevezetes égitestekkel, majd egyre csak növekedve eléri a teliholdat. Érdekes csillagátvonulásokat is megfigyelhetünk emellett, továbbá a hajnali égbolt bolygóparádéval kápráztatja el szemlélőit. A középső nyári hónap sem marad oppozíció nélkül: ezúttal a Ceres kerül pályája nevezetes pontjára. Aki teheti, nézzen tehát rá a csillagos égboltra a derült, nyári estéken, hogy felejthetetlen élményekben legyen része.
Július 2-a: a hajnali Hold hírei
Július 2-án hajnalban fél négy felé mindenképpen érdemes felnézni a keleti égboltra, ugyanis a Hold, bolygók és fényes mélyég-objektumok szinte tobzódásszerű közelségét figyelhetjük meg. Ekkor ugyanis egy ív mentén fognak elhelyezkedni az égbolt legfényesebb látványosságai közé tartozó, szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető égitestek, mégpedig a vöröses színű Mars, a Hold vékonyka, csökkenő fázisban lévő sarlója, a gyönyörű, kék csillagok alkotta, szabad szemmel is látható Fiastyúk, illetve a Jupiter. Mivel mindezeket a horizont közelében figyelhetjük meg, az észleléshez mindenképpen érdemes olyan helyet választani, amely mentes a természetes és mesterséges akadályoktól. Mivel ezek az égitestek szabad szemmel is kiválóan megfigyelhetőek, így azok számára is teljes lehet az élmény, akiknek nincs távcsövük. Aki magával viszi binokulárját, az még több részletet megfigyelhet az említett égitesteken, például lencsevégre kaphat néhányat a Jupiter holdjai közül, avagy megnézheti közelebbről a Plejádok kék csillagait.
Július 3-a: háromszög az égen
Aki nem látta a július 2-i hajnali égboltot, annak mindenképpen javasoljuk, hogy a következő napon nézze meg a hajnali keleti horizontot. Ezen a napon is fél négy felé látszanak majd az előző nap megfigyelhető szabad szemes látványosságok, és ha még mindez nem lenne elég, a Jupiter, a Fiastyúk, illetve a Hold szinte alig látható, vékony sarlója egy szépséges, egyenlő szárú, tompaszögű háromszög mentén helyezkedik majd el. Aki tehát az egyik égitestet megleli, könnyedén megtalálhatja környezetében a másik kettőt egy érdekes geometriai alakzatban.
Július 4-e és 5-e: holt Hold
Július 4-én és 5-én a Hold megfigyelésére invitáljuk olvasóinkat hajnali négy órakor, ekkor ugyanis igen érdekes látványosságot figyelhetünk meg: a Hold sarlója egyre és egyre vékonyabb lesz az újhold időpontjához közeledve a keleti égbolton, így a máskor oly fényesen ragyogó égitestet ezúttal nagyobb kihívás lesz megtalálni. Akinek azonban sikerül, felejthetetlenül gyönyörű látványban lesz része, aki pedig távcsövet vagy binokulárt is használ a megfigyeléshez, még teljesebb élményt kap jutalmul.
Július 5-e: csicsereg a Ceres
A Ceres a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő aszteroidaöv elsőként felfedezett égitestje, Naprendszerünk egyetlen olyan törpebolygója, amely nem a Neptunuszon túl kering. Július 5-én különleges helyzetbe kerül ez az égitest, mégpedig szembenállásba, vagy ahogy a csillagászati szaknyelv nevezi, oppozícióba. Ekkor a Nap, a Föld, illetve jelen esetben a Ceres egy egyenes mentén helyezkedik el, így pályájának egy nevezetes pontján lesz. Az oppozíció idején viszonylag közel lesz majd anyabolygónkhoz, és így 7,0 magnitúdós fényességgel pillanthatjuk meg a Nyilas csillagkép jellegzetes, teáskannát formáló aszterizmusának belsejében a sötétedés beállta után az egész éjszaka. A megfigyeléshez mindenképpen távcső vagy binokulár használata javasolt, a Ceres ugyanis nem látszik szabad szemmel.
Július 9-e: az Oroszlán és a Hold
A Hold kedvelőinek igazán jó dolga lesz ebben a hónapban: kísérőégitestünk vékonyka, de immáron dagadó fázisban lévő sarlója ezúttal az Oroszlán csillagkép legfényesebb, éppen ezért könnyen észrevehető csillaga, a Regulus közelségében trónol majd a július 9-i nyugati égbolton nem sokkal este tíz óra előtt. Érdemes megfigyelni ekkor az Oroszlán csillagkép érdekes alakzatát és a mellette jobbra lent, a horizont közelében látható Merkúrt.
Július 10-e: a Jupiter játéka és a Hold hatalma
Talán sokan hallottak már a Plejádok vagy Fiastyúk elnevezésű nyílthalmazról, amely a Bika csillagképben található. Ennél kicsit kevesebben ismerik a Hyadok nevű nyílthalmazt, amelynek szintén az állatok legnagyobBIKA ad otthont. Aki fennmaradt 9-én este, hogy megnézze a Hold és a Regulus együttállását, és még nem telítette be elméjét eléggé a látvány, mindenképpen nézze meg, amint 10-én hajnalban keleten a Jupiter fénylő korongja elfoglalja helyét a Hyadok szarvcsúcsán!
Ezen az estén szintén jó, ha nem tévesztjük szem elől a Holdat, ugyanis két csillag fedésének kezdő stádiumát is megfigyelhetjük a nyugati égbolton. Este 21:31-kor az Oroszlán csillagkép szabad szemmel is látható, 4,6 magnitúdós látszó fényességű, Khi Leo elnevezésű csillaga lép be a sarló sötét oldalán Hold korongja mögé. Kicsit később, este 22:14-kor, amikorra a Hold már lejjebb szállt a horizont felé, a HD 96272 katalógusszámú, 7,3 magnitúdós csillag is elbújik kísérőnk sarlója mögé, szintén a sötét oldalon. A csillagfedések megfigyeléséhez mindenképp javasoljuk távcső vagy binokulár használatát.
Július 11-e: Zavijava a javából!
A Hold sarlója egyre csak növekszik az idő előrehaladtával, s július 11-ére eléri teljes méretének 31%-át. Ezen a napon mindezek mellett kedvenc égitestünk este együtt áll a Szűz csillagképben található, Zavijava elnevezésű csillaggal, amely a Béta Virginis nevet is viseli, s emellett a Szűz csillagkép ötödik legfényesebb csillagaként tartják számon. A navigációs szürkület beálltakor nyugati irányban a Hold mindössze 10 fokos magasságban lesz a horizont felett és 31'-re közelíti meg a Zavijavát, ami már szoros együttállásnak minősül. Aki teheti, mindenképpen nézze meg!
Július 13-a: a félhold együttállása a Spicával
A hónap közepe felé közeledve a Hold eléri félhold állapotát, amelynek puszta ténye is csodálatra sarkallja az égi látványosságok iránt érdeklődőket. Aki felnéz ezen az estén az égboltra, megpillanthatja, amint a félhold a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica közelében, attól körülbelül 3,5 fokos távolságban pompázik a délnyugati égbolton 22:30 perckor.
Július 16-a: beszédes bolygók
Aki szereti a forró nyári éjszakákat, és véletlenül fennmarad július 16-án hajnali 3 óráig, mindenképp nézze meg az Uránusz és a Mars együttállását a keleti égbolton. A Mars szabad szemmel is látható 0,9 magnitúdós látszó fényességével, vöröses színével pedig kiviláglik a körülötte lévő csillagok közül. Ha sikerült megtalálnunk a Marsot, távcsőbe belenézve a Mars 37'-es közelségében felsejlik az Uránusz ennél jóval halványabb, 5,8 magnitúdós látszó fényességű korongja is. Érdekességként megemlítendő, hogy a két bolygó között helyet kap ezen a napon a V1124 Tau nevezetű vörös óriás csillag is, amelyet bár szabad szemmel szintén nem láthatunk, 7,6 magnitúdós fényességével tisztán látszik egy kisebb távcsővel.
Július 17-e: a Hold legyezője
A nyári égbolt szerelmesei bizonyára felismerik az égbolton a csillagok által kirajzolt legyezőalakzatot, amely a Skorpió csillagkép igencsak közkedvelt aszterizmusa. Július 17-én este ez a látványos legyező a Hold közelében is lesz egyúttal, így könnyedén megtalálják a szemfüles észlelők. Aki kimegy a szabad ég alá 22:07-kor, észreveheti, amint a Hold egyre nagyobb, immáron 85%-os fázisában pompázó alakja a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares 28'-es közelségébe kerül a déli égbolton.
Július 21-e: telihold
A hónap második felében érkezik el a telihold, amelynek látványa szinte kiszúrja a szabad ég alatt tartózkodók szemét a Bak csillagképben. Szemünket egész éjszaka meggyönyörködteti, képzelőerőnket serkenti a telihold romantikája, amely bár minden hónapban megfigyelhető, mégis mindig elvarázsolja észlelőit.
Július 21-e: a vörös bolygó és a Plejádok
A Mars könnyedén felismerhető az égbolton vörös színéről és kiemelkedő fényességéről. Július 21-én pedig még könnyebb dolga lesz az érdeklődőknek, ugyanis a Mars éppen egy másik jellegzetes alakzat, mégpedig a Fiastyúk nevű nyílthalmaz alatt foglalja majd el helyét a keleti égbolton. Hajnali 3:35-kor lesz a legközelebb egymáshoz a két égi objektum: ekkor 4,8 fokos távolságban lesznek egymástól, a horizont felett 28 fokos magasságban.
Július 22-e: a Castra kaszkadőrködése
Ismét csillagátvonulás történik meg a Hold mögött július 22-én a keleti égbolton, mégpedig az igen hangzatos nevű Castra csillag fog áthaladni látszólag az égi kísérő korongja mögött. Elméletileg este 23:14-kor történik meg a 4,4 magnitúdós látszó fényességű csillag belépése a 97%-os fázisú, tehát majdnem tele állapotban lévő Hold mögé annak világos oldalán, de ilyen alacsony látóhatár feletti magasságnál azt nem lehet megfigyelni. Majd kicsit több mint fél óra múlva, de még ezen a napon, 23:53-kor ismét megjelenik a csillag a Hold sötét pereménél. A Castra sötét, holdfénymentes égen szabad szemmel is látható csillag, de ennél a holdfázisnál egy kisebb távcsővel kell megtalálni a Hold közelében és megfigyelni ezt a fedési eseményt.
Július 23-a: itt az üstökös, itt van újra!
Aki aktívan követi blogunkat, talán megfigyelte már unszolásunkra a 123/Olbers üstököst, amely a tavaszi hónapok nagy szenzációjaként jelent meg az égbolton. A jó hír az, hogy a nyári eget kémlelők sem maradnak hoppon ebben a tekintetben, július 23-ától kezdve ugyanis holdmentes égen figyelhetjük meg a várhatóan 7,0 magnitúdó körüli látszó fényességű üstököst. Ezen az estén 22 óra magasságában már érdemes megkeresni az északnyugati égbolton egy kézi látcsővel.
Július 24: szívhez szóló Szaturnusz-együttállás
Nincs is szebb látvány, mint amikor két fényes égitest együtt kel fel a keleti horizonton, s szorosan összefonódva emelkedik egyre magasabbra az égbolton. Július 24-én a Szaturnusz és a Hold égi táncát figyelhetjük meg. Este 22:17-kor a gyűrűs bolygó mindössze 22'-es távolságban látszik majd a 85%-os fázisban pompázó, éppen a látóhatár vonalán felkelni látszó Hold felett, ám az se csüggedjen, aki a felkelés pillanatának nem lehetett tanúja. Később, amikor a konstelláció kicsit magasabbra ér az égbolton, égitestjei akkor is szorosan együtt állnak majd, hogy meggyönyörködtessék minden észlelő szemét.
Július 30-a és augusztus 1-je között: látogatóban a Hold
A hetedik hónap végén szintén érdemes lesz megkeresni a Holdat az égbolton, amint végig vándorol bizonyos nevezetes égitestek mellett: először 30–án hajnalban keleten a Fiastyúk és a Mars, majd másnap a Jupiter közelében halad el az égi kísérő.
A bolygók júliusban:
Merkúr: július elején, 5-e és 15-e között este a polgári szürkület kezdetén a nyugati horizont felett körülbelül 5 fokos magasságban figyelhetjük meg. Július 7-én együtt áll a Hold vékony sarlójával, 19-én eléri dichotómiáját, vagyis a fél-Merkúr fázist, 22-én pedig eléri maximális kitérését 0,5 magnitúdós fényességnél. Ha valaki szereti a kihívást, a nappali égbolton is megfigyelheti távcsövével.
Vénusz: június 3-án áthalad a Nap mögött látszólag, vagyis felső együttállásban lesz, így még egész hónapban is eléggé közel látszik a Naphoz. Aki szeretné megfigyelni a Naprendszer második bolygóját, az július végén teheti ezt meg: a hónap utolsó estéjén a polgári szürkület végén 1 fokos magasságban lesz a nyugati horizont felett, és közvetlenül napnyugta után kis távcsővel megfigyelhetővé válik.
Mars: A vörös bolygó kiválóan látszik majd a hajnali keleti égbolton. Július közepén például hajnali 4 órakor kellemes, 26 fokos horizont feletti magasságban figyelhetjük majd meg, nem messze a látványos Fiastyúktól. Látszó fényessége 0,9 magnitúdó, így szabad szemmel is jól kivehető, korongja 5,6"-es átmérőjű, fázisa pedig 90%. Ha valakinek van nagyobb távcsöve, bátorítjuk a marsi nyárban összezsugorodott északi pólussapka megfigyelésére.
Jupiter: Bár a hónap elején viszonylag alacsony horizont feletti magasságban figyelhetjük meg keleten, -2,0 magnitúdós fényességével kirí a hajnali égbolton. Július 10-én a Hyadok szarvcsúcsához ér a Bika csillagkép Aldebaranjával szemben. Július közepére a hajnali szürkületben már 20 fokos magasságig felkúszik az égbolton, így kiváló célpontot nyújt a bolygóészlelőknek.
Szaturnusz: este 11 óra körül kel fel, és hajnalig 35 fokos magasság fölé emelkedik a délkeleti égbolton a hónap közepén. A gyűrűs bolygó megfigyelése tehát nem tekinthető különösebb kihívásnak ebben a hónapban az 1 magnitúdós fényességével. A gyűrű hajlásszöge jelenleg azonban csak 2,1 fokos, így nagyon vékonynak látszik távcsövünkön keresztül.
Uránusz: Július 16-án együtt áll a vörös bolygóval, így a hónap közepén könnyedén megtalálhatjuk a Mars közelében. Ekkorra a hajnali szürkület kezdetekor körülbelül 30 fokos horizont feletti magasságba ér keleti irányban. Fényessége 5,8 magnitúdó, korongjának átmérője 3,4".
Neptunusz: A bolygó 2,3"-es korongját csak távcsővel lehet megfigyelni, 7,9 magnitúdó lesz a látszó fényessége. Este 11 óra tájékán ér a horizont fölé, majd hajnalra délkeletre 40 fokos magasságba kerül.
A képek forrása: Stellarium
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet