Az alábbiakban felsorolunk néhány kiemelten érdekes jelenséget:
július 3-a: a Spica és a Hold együttállása.-
július 4-e: a Vénusz, az Uránusz és a Fiastyúk egy vonalba kerül. -
július 7-e: együtt áll a Hold és a Skorpió csillagkép Antares csillaga, amely mellett az este folyamán távcsövünkkel megfigyelhetjük a tau Sco jelű csillag súroló fedését is. - július 13-a: A Vénusz megérkezik a bika csillagkép Hyadok nyílthalmazának szarvcsúcsához.
- július 16-a: a hajnali égen együttállást produkál a Szaturnusz és a Hold.
- július 20-a: a Fiastyúk együtt áll a hajnal holdsarlóval. Ekkor egy csillag, a 66 Ari belépését is megfigyelhetjük.
- július 28-a: a Mars együtt áll a holdsarlóval.
- július 30-a: a Déli Delta Aquaridák meteorraj eléri maximumát. Óránként akár 25 hullócsillag is felvillanhat.
Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk ezeket az égi jelenségeket a hónap folyamán látható többi látványossággal együtt.
Látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségek:
Összefoglalónkat a látványosabb, érdekesebb, többnyire szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségekkel kezdjük. Ezek megfigyelését javasoljuk minden csillagászat iránt érdeklődőnek!
Július 3.
A Hold és a Spica együttállása: este 22:30-kor a 60%-os fázisú Hold 1,5 fokos távolságban megközelíti a Szűz csillagkép legfényesebb csillagát, a Spicát. A páros az együttállás pillanatában a délnyugati horizont felett 16 fok magasan, szabad szemmel is látszik majd.
Július 4.
Egy vonalba kerül a Vénusz, az Uránusz és a Fiastyúk: a három nevezett égi objektum laza együttállásba kerül hajnali 3:30-kor a keleti égbolton. A szabad szemmel is könnyen észrevehető Vénusztól 2,4 fokos távolságban látszik majd az Uránusz egy binokulár, vagy távcső segítéségével, a sort pedig az Uránusztól 4,4 fokra elhelyezkedő, szabad szemmel talán még éppen észrevehető, ámde binokulárral igazán látványos Fiastyúk zárja. A három objektum közel egy egyenesen helyezkedik majd el ekkor.
Július 7.
A Hold és az Antares együttállása: az immáron 91%-os fázisú Hold ezúttal a Skorpió csillagkép Antares csillagát közelíti meg, legszorosabban 22:15-kor. A két égitest ekkor 1,5 fokos távolságban lesz egymástól, a horizont felett 15 fokkal. A szintén a Skorpió csillagképbe tartozó Paikauhale, avagy tau Sco csillag súroló fedést produkál ezen az estén 23:46 körül. A belépés a világos oldalon, a déli pólusnál történik majd meg, megfigyeléséhez pedig távcső használata szükséges.
Július 9.
A Kaus Media és a Hold együttállása: a Hold ezen a napon 99%-os fázisában látszik majd a szürkületi égen 22:15-kor 1,2 fokos távolságban megközelíti a Nyilas csillagkép Kaus Media nevű csillagát. Ekkor a duó a délnyugati horizont felett 10 fokkal látszik majd.
Július 10.
Telihold: 22:37-kor a Nyilas csillagképben.
Július 13.
A Vénusz a Hyadok felső szarván látszik: hajnali 3:30-kor az Esthajnalcsillag együtt áll a Bika csillagképben található, Hyadok nevű nyílthalmazzal. A Vénusz a halmaz Ain nevű, 3,5 magnitúdós látszó fényességű csillagától mindössze 35'-re helyezkedik majd el, egy csillaglánc végén. Mindez a horizont felett 11 fokos magasságban történik majd.
Július 16.
A Hold és a Szaturnusz hajnali együttállása: az előző együttállás idején, 3:30-kor egy másik, szabad szemmel is látható együttállásnak is tanúi lehetünk, ekkor ugyanis a 72%-os fázisú Hold és a Szaturnusz 4,1 fokos közelségbe kerül. Ekkor egy binokulárral a Holdtól 3,9 fokos távolságban lévő Neptunusz is megfigyelhető a horizont felett 36 fokkal.
Július 20.
A Hold sarlója együtt áll a Fiastyúkkal: hajnali 3:00-kor a 27%-os fázisú Hold 4,9 fokos távolságban közelíti meg a Bika csillagképben található Fiastyúk nyílthalmazt. A látványt szabad szemmel is megfigyelhetjük, az ezután bekövetkező fedéshez azonban távcső használata szükséges. A 6,0 magnitúdós látszó fényességű, 66 Ari nevű csillag ugyanis 4:15-kor belép a Hold mögé annak világos oldalán, a látóhatár felett 36 fokkal. A kilépés nem sokkal napfelkelte előtt történik, csak nagy távcsővel figyelhető meg.
Július 28.
A Mars és a Hold együttállása: este 21:30-kor együtt áll a 18%-os fázisú holdsarló, valamint a Mars. A két égitest 1,8 fokos távolságban lesz egymástól, a látóhatár felett 5 fokkal.
Július 30.
A Déli Delta Aquaridák meteorraj maximuma: a július 12-től augusztus 23-ig tartó meteorraj ekkor 23:00-tól valamikor az éjszaka folyamán éri el maximális intenzitását. A radiáns éppen felkelt, a maximum idején várhatóan óránként akár 25 hullócsillagot is megfigyelhetünk.
Július 31.
Az Alfa Capricornidák meteorraj maximuma: a július 3-ától augusztus 15-éig tartó meteorraj a hónap utolsó napján éri el maximumát, amikor is óránként kb. 5 hullócsillagot láthatunk. Már 22:30-tól, a teljes besötétedéstől érdemes figyelnünk a meteorokat az éjszaka folyamán.
Tapasztalt észlelőknek javasolt, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségek:
Cikkünk további részében a kevésbé feltűnő, gyakran csak binokulárral vagy csillagászati távcsővel megfigyelhető jelenségeket említjük. Ezek észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges, a megfigyelő csillagászok kedvükre válogathatnak közülük.
Július 4.
A Merkúr legnagyobb keleti kitérése: hajnali 6:38-kor bekövetkezik a 40%-os fázisú, 0,5 magnitúdó látszó fényességű Merkúr legnagyobb keleti kitérése. A bolygó 21:25-kor, a polgári szürkület végén 5,5 fokos magasságban látható a nyugati égbolton.
Július 5.
A Vénusz és az Uránusz laza együttállása: hajnali 3:00-kor 2,4 fokra megközelíti egymást a Vénusz és az Uránusz. Esthajnalcsillagunkat ekkor a keleti horizont felett 5,9 fokkal láthatjuk szabad szemmel is, az Uránusz megfigyelése azonban binokulárt kíván.
Július 10.
A Merkúr-sarló esti láthatóságának vége: bár az esti égen kihívást jelent majd a Merkúr észlelése, a nappali égen távcsővel kiváló alkalom nyílik a megfigyelésére. A 30%-os fázist mutató bolygó 14:30-kor delel 61 fokos magasságban, 0,9 magnitúdós látszó fényességgel és 9"-es látszó átmérővel.
Július 12.
Egy vonalba kerül a khí Leo, a Mars és az 59 Leo: este 22:10-kor a vörös bolygó két, szabad szemmel halványan látható csillag közé kerül, és közel egy vonalban helyezkedik majd el a 4,6 magnitúdós látszó fényességű khi Leo csillaggal, attól 30'-es távolságban, illetve az 5,0 magnitúdós 59 Leoval, attól 1,1 fokra. Mindez a nyugati horizont felett 7,7 fokkal történik majd meg. A megfigyelés élményének teljességéhez binokulár használata szükséges.
Július 14.
A HD 210000 fedése: az éjszaka közepén, 0:21-kor megfigyelhetjük a nevezett 6,7 magnitúdós látszó fényességű csillag kilépését a 90%-os fázisú holdsarló sötét oldalán, a horizont felett 16 fokkal. A megfigyeléshez mindenképpen távcső használata szükséges.
Július 16.
A Vénusz és az NGC 1647 együttállása: hajnali 3:30-kor együtt áll a Vénusz és a Bika csillagképben található, NGC 1647 jelölésű nyílthalmaz. A bolygó ekkor a keleti látóhatár felett 10 fokkal látszik majd, 1 fokkal a nyílthalmaz felett. Az együttállás megfigyeléséhez használjunk távcsövet vagy binokulárt!
Július 19.
A Mimas a Tethys árnyékába lép: hajnali 2:11-kor a Szaturnusz Mimas nevű holdja a Tethys hold árnyékába kerül. A 13 magnitúdós látszó fényességű Mimas mindössze 7"-re látszik a keleti gyűrűperemtől és 4"-re a 10,4 magnitúdós Tethystől. A halványulás 2:11:30-kor veszi kezdetét, 2:12:37-kor éri el legnagyobb fázisát, és 2:13:43-kor következik be a kilépés pillanata. Mindez a horizont felett 29 fokkal történik majd meg. A megfigyeléshez nagy távcső és észlelési tapasztalat szükséges.
Július 21.
A khí Tau csillag kilép a holdsarló mögül: hajnali 2:00-kor a Bika csillagkép khí görög betűvel jelölt, 5,4 magnitúdós látszó fényességű csillaga kilép a 18%-os fázisú holdsarló sötét oldalán, a látóhatár felett 8 fokkal.
Július 22-24.
A holdsarló hajnali útja:
- július 22: a Hold ezen a napon 3:40-kor a 9%-os fázisában látszik majd, mégpedig az 1,7 magnitúdós látszó fényességű, béta Tau jelölésű, Elnath nevű csillag alatt 1,4 fokkal. Az együttállást megszínesíti a Vénusz jelenléte is, amely 7,6 fokkal jobbra lentebb látszik majd a Holdtól, 13 fokkal a horizont felett.
- július 23: hajnali 4:35-kor a már csak 3,6%-os, újhold előtt 41 óra 36 perces holdsarló 4,1 fokkal a Jupitertől balra fentebb látszik majd, a horizont felett 10 fokkal.
- július 24: a holdsarló 0,6%-os, újhold előtt 16 óra 35 perces sarlóját a látóhatár felett 2,9 fokkal láthatjuk a polgári szürkület kezdetén, 4:36-kor. A megfigyelés kihívásokat rejt magában, s mindenképpen szükséges hozzá távcső vagy binokulár.
Július 25.
A Pluto oppozíciója: Naprendszerünk legismertebb törpebolygója ezen a napon nevezetes pozícióba kerül, mégpedig egy vonalba ér a Nappal, illetve a Földdel. Ezt a szaknyelvben oppozíciónak hívják. A Pluto 14,4 magnítúdós látszó fényességű lesz a Bak csillagképben.
Július 26.
A Vénusz, a dzéta Tau és a Rák-köd (M1) együttállása: a három nevezett objektum közel derékszögű háromszöget alkot a hajnali égen, 3:30-kor, mégpedig olyan módon, hogy a Vénusz a 3,0 magnitúdós látszó fényességű dzéta Tau csillagtól 1,1 fokra, az M1-es jelű szupernóva-maradványtól pedig 36'-re látszik majd a horizont felett 10 fokkal.
A vékony holdsarló és a Regulus együttállása: este 21:05-kor közelségbe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus, és a rendkívül vékony, majdnem 2 napos holdsarló 5%-os fázisú alakja. A két égitest 1,3 fokos távolságban lesz egymástól, a látóhatár felett 3 fokkal a polgári szürkület utolsó perceiben.
Július 27.
A Vénusz és a dzéta Tau együttállása: hajnali 3:30-kor 27'-es távolságba kerül a Vénusz, és a 3,0 magnitúdós látszó fényességű dzéta Tau csillag, a horizont felett 10 fokkal.
A bolygók júliusi láthatósága
Merkúr: a dichotómiáján túl járó, fogyó merkúrsarló még megfigyelhető a hónap elején. Július 4-én éri el legnagyobb keleti kitérését a Naptól 26 fokos távolságra, az ekliptika dőlésszöge azonban már kevésbé kedvez a bolygó megfigyelésének. Este, a polgári szürkület végén csak 5,5 fokos magasságban láthatjuk a 0,5 magnitúdós, 8,2"-es, 40%-os fázisú merkúrsarlót. Megpillantásához ekkor már várhatóan binokulár szükséges. Nagyobb távcsövekkel érdemes nappali égen, nagyobb magasságban észlelni az átlagosnál nagyobb méretű Merkúrt. Július 10-én az 0,9 magnitúdós, 30%-os, 9,2"-es merkúsarló 3 fokos magasságban jár majd a polgári szürkület végére.
Vénusz: A hajnali égbolt leglátványosabb égitestje, egyre magasabbra emelkedik az égen. Július 1-jén a polgári szürkület kezdetén 16 fokos magasságban jár a 64%-os, 18" átmérőjű, -4,1 magnitúdós bolygó a Bika csillagképben. Fázisa nő, szögmérete és fényessége csökken, és a Naphoz is közeledik. Július végére mégis feltűnő lesz a -4,0 magnitúdós, 14,4"-es, 75"-os fázisú bolygó, hiszen a polgári szürkület kezdetére 22 fokos magasságba emelkedik az Orion csillagképben. A bolygó globális felhőmintázata már tanulmányozható. Július 5-én az Uránuszhoz (és a Fiastyúkhoz) kerül közelebb, attól 2,4 fokra. 13-án látványos lesz, ahogy a Hyadok felső szarvára kerül, átrajzolva a Bika csillagképet. Július 16-án az NGC 1647 nyílthalmaz mellett halad el 1 fokra, július 27-én pedig a dzéta Tauri 2,9 magnitúdós csillagához kerül fél foknál is közelebb.
Mars: A hónap során még könnyen megtalálható az esti égbolton a Nappal való együttállás felé haladó bolygó, észlelni azonban már nehéz feladat. Július 15-én az esti szürkületben már csak 10 fok magasan járó Mars 1,5 magnitúdós fényességű, a 93%-os fázisú korong igen apró, már csak 4,6"-es. Július 12-én a khi Leonis (4,7m) és az 59 Leonis (5,0m) csillagok közé kerül, binokulárral érdekes jelenség. Július 28-án este a kétnapos holdsarlóval jut 1,8 fokos, szép együttállásba.
Jupiter: Július végére már megfigyelhetjük a hajnali égbolton felbukkant bolygókirályt az Ikrek csillagképben. Július 31-én a polgári szürkület kezdetén már 14 fokos magasságba emelkedik, így a láthatóság első észleléseit el is készíthetjük róla. A -1,9 magnitúdós bolygó korongja még alig 33" átmérőjű, de kit tudja, mi zajlott rajta, amíg a Nap mögött járt? Július 23-án 4 fokkal mellette halad el a vékony, 4%-os holdsarló, szép páros lesz a hajnali égen.
Szaturnusz: A hónap során már kiválóan megfigyelhető a Halak csillagképben, július közepén 36 fokos magasságig emelkedik a hajnali szürkület kezdetére. A 0,9 magnitúdós, 18,1"-es Szaturnusz korongjáról kiváló észleléseket készíthetünk. Gyűrűje 4,4 fokkal billen felénk a bolygó déli féltekéjével együtt. A teljes hónap során közel 1 fokos távolságban együtt áll a Neptunusszal, így a két bolygó párban kereshető. Július 16-án hajnalban a fogyó, 72%-os Holddal alkot szép együttállást. Július 19-én 2:11-kor a Mimas hold a Tethys árnyékába lép, és ez a legnagyobb amatőrtávcsövekkel megfigyelhető lesz.
Uránusz: Egyre magasabbra emelkedik a hajnali égen a Bika csillagképben, július végére a hajnali szürkület kezdetén már közel 35 fokos magasságba ér. A 3,5"-es korongátmérőjű, 5,8 magnitúdós bolygóról ekkorra komoly észleléseket készíthetünk. A bolygó egész évben a Fiastyúk közelében, az alatt jár, a hónap közepén 4 fokra lesz a csillaghalmaztól. Július 4-én a Fiastyúk és a Vénusz fogja közre, egy egyenesbe esik majd a három objektum.
Neptunusz: A bolygó az egész hónap során közel 1 fokra lesz a Szaturnusztól, így már binokulárral is egész könnyen rátalálhatunk. A Szaturnuszhoz hasonlóan már jól megfigyelhető a Halak csillagképben, hó közepén a hajnali pirkadat kezdetén 38 fokos magasságba ér. A 2,3"-es, 7,9 magnitúdós apró bolygóról értékes észleléseket készíthetünk.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet