A Mars ezúttal az Ikrek csillagképben tartózkodik, és 9-én együtt áll a benne található M35-ös számú nyílthalmazzal, 13-án, szintén a hajnali égbolton pedig mágikus háromszöget alkot az Ikrek csillagkép Propus és Tejat nevű két csillagával, körbezárva egy érdekes mélyég-objektumot, az IC 443-at. Ez az esemény ismét a koránkelőknek kedvez, így akinek fel kell, avagy fel szeretne kelni hajnali 4:40-kor ezen napok egyikén, érdemes tekintetét az égre vetnie az Ikrek csillagkép irányába, a vörös bolygó átmeneti otthona felé.
Most pedig nézzük meg sorra, hogy mi és hogyan fog látszani az égbolton az említett két őszi napon.
Vörös vasárnap: a Mars és az M35 együttállása
Szeptember 9-én, a vasárnap estét követő hajnalban a vörös bolygó megérkezik az Ikrek csillagképbe az ikerpár Castor nevű tagjának lábánál. Az égboltnak a keleti részét, ahol a Mars fog tartózkodni, egyéb nevezetes és igen fényes égi objektumok jelölik ki, amelyeket nem lesz nehéz megtalálni derült idő esetén hajnali fél öt felé. Ha valakinek sikerült megtalálnia a Jupiter -2,3 magnitúdós korongját, könnyedén megleli a Marsot is, attól balra, lefelé haladva egy annál kicsit halványabb, 0,7 magnitúdós látszó fényességű, vöröses árnyalatú fénypontocskaként. Ha mindez még nem lenne elég, mellettük látszik az Orion csillagkép, jellegzetes övével, vörös Betelgeuze csillagával, illetve az öv átellenes oldalán Rigellel, a kék óriással. Az Orion-köd is megfigyelhető, akár szabad szemmel is, így mindenképpen érdemes arrafelé irányítani tekintetünket.
Ha viszont sikeresen megtaláltuk a Marsot az Ikrek csillagképben, binokulárunkkal vagy távcsövünkkel megkereshetjük az M35-ös jelölésű Messier-objektumot a vörös bolygó 1 fokos környezetében, attól balra felfelé. Ez a nyílthalmaz körülbelül 5 magnitúdós, így kifejezetten szép látványt nyújt már egy kisebb távcsővel is. A Marsnak ekkor egy 5,8 magnitúdós csillag is a közelében lesz, mégpedig a 3 Gem, tőle 22'-es távolságban. Mivel mindez elég magasan, 46 fokkal a horizont felett fog bekövetkezni, nem kell megerőltetnünk magunkat a megfelelő helyszín megtalálásához, elég ha egész egyszerűen felnézünk az égboltra a megfelelő irányban. Ha vasárnap hajnalban véletlenül borult lett volna az idő, a halmaz és a bolygó együttese hétfőn egymáshoz kicsit még közelebb is látszik még, így akinek kimaradt az észlelés a korábbi időpontban, egy nappal később még megejtheti azt.
Csodás csütörtök: háromszög az égen
Pár nappal később, szeptember 13-án, pénteken szintén meggyönyörködtet bennünket az éjszakai égbolt látványa. Ezúttal a Mars bolygót az előzőhöz hasonlón a keleti égterületen kell keresnünk, annyi különbséggel, hogy eddigre egy kicsit más helyre vándorolt az Ikrek csillagképen belül. A hajnali égbolton 4:30-kor egy csodás háromszögben látszik majd az Ikrek két csillagával, a 3,3 magnitúdós látszó fényességű Propussal, illetve a 2,9 magnitúdós Tejattal. Ezek a csillagok nem tartoznak az égbolt legfényesebbjei közé, azonban még így is észrevehetőek könnyedén szabad szemmel, miután megtaláltuk a Marsot.
Ha sikeresen megleltük az 1-1,5 fokos oldalhosszúságú háromszöget, annak belsejében, a Marstól mindössze bő egy fokra megtalálhatunk távcsövünk lencséjén (vagy tükrén) át egy úgynevezett szupernóva maradványt, az IC 443-at, amit Medúza-ködnek is neveznek az alakja után. A szupernóva maradványok egy felrobbant csillag maradványai, amik porból és gázból álló felhőcskék, amelyeket az eredeti csillag és a környezetében lévő csillagok fénye beragyog. Általában ezek az objektumok változatos színnel látszanak. A szeptember 13-i nap kiválóan alkalmas az IC 443 észlelésére, mivel azonban az objektum nem látszik szabad szemmel, az élményt egy nagyobb távcső teheti csak teljessé.
Szeptember közepe felé haladva is érdemes tehát a szabad ég alatt tölteni egy kis időt, talán még nem lesz annyira hideg, mint egy későőszi, vagy téli estén.
A képek forrása: Stellarium, wikipedia.org
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet