Itt van a legnehezebben megfigyelhető bolygó legkönnyebb láthatósága

Itt van a legnehezebben megfigyelhető bolygó legkönnyebb láthatósága

2024 augusztus 31
| Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, korábbi diákolimpikon
Így figyeljük meg a Merkúrt.

A Naprendszer legkisebb bolygóját – a Merkúrt – igen nehéz megfigyelni. Ezt könnyen megértjük, ha belegondolunk: ez a planéta kering legközelebb a Naphoz. Miért következik ebből nehéz láthatósága? Tekintsünk az alábbi ábrára.

A Föld és a belső bolygók pályája. Forrás: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010301Merkur/merkur.html
A Föld és a belső bolygók pályája. Forrás: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010301Merkur/merkur.html

A Földről nézve az égen a Nap és a Merkúr legfeljebb 28 fokra távolodhat el egymástól. Ez a távolság kicsi: ha kinyújtjuk egyik karunkat, s rajta kezünkkel nagyaraszt formálunk, akkor nagyjából az így befogott látószögről van szó.

Vagyis mire lenyugodna a Nap a látóhatár mögé, addigra a Merkúr is már a horizont közelében jár!

A Merkúr évente átlagosan 3-3 alkalommal kerül maximális elongációba, azaz a Naptól való legnagyobb kitérésbe. Ebből három keleti, három nyugati, azaz a Naphoz képest ilyen irányokban távolodik el központi csillagunktól. Amikor keletre tér ki a Naptól, olyankor a Nap a Merkúrhoz képest tehát nyugaton van (profán megfogalmazásban: a Merkúr balra van a Napról, legalábbis a Föld északi félgömbjéről nézve). A Merkúr keleti kitérésében tehát a Nap hamarabb nyugszik le, mint a Merkúr. Ezután csak rövid időnk van megkeresni a Merkúrt az esti szürkületben.

Fordított a helyzet nyugati kitérés esetén: ilyenkor a Merkúr nyugatra („jobbra”) van a Naptól, tehát előbb nyugszik, ugyanakkor hamarabb is kel fel, mint a Nap. Nyugati kitérés esetén a hajnali órák alkalmasak a Merkúr megfigyelésére.

A legnagyobb keleti kitérés (legjobb esti láthatóság) Magyarországról tavasszal, a legnagyobb nyugati kitérés (legjobb hajnali láthatóság) pedig ősszel következik be.

Idén szeptember első hetében legjobb a Merkúr hajnali láthatósága.

Hogyan figyeljük meg a Merkúrt?

Érdemi megfigyeléseket csak közepes objektívátmérőjű, legalább 10-12 centiméteres távcsővel végezhetünk. A tapasztalat szerint a bolygó megpillantása még binokulárral is izzasztó feladat, szabad szemmel elcsípni pedig ritka szép égi trófea.

Észlelési programunkat erősen behatárolja az alacsony horizont feletti magasság, az ebből következő rövid láthatóság, valamint a légkör tompító és látványt gyengítő hatásai. Szeptember első napjaiban „félmerkúrra”, azaz 50% körüli fázisra számítsunk, a bolygó keleti vidéke lesz megvilágítva. Így már az is eredmény, ha a fény-árnyék határt (a terminátort) pontosan bejelöljük rajzunkon (ehhez egy 20-30 mm átmérőjű, körzővel rajzolt korong elégséges alapot nyújt). Ha észreveszünk világosabb-sötétebb részeket, azokat szintén rajzoljuk be. Ezen területek intenzitását, fényességüket 0-tól 10-ig terjedő skálán adhatjuk meg, ahol a 0 az égbolt fekete háttere, a 10 pedig a legvilágosabb részlet a bolygókorongon.

Sajnos a bolygó nehéz észlelhetősége miatt a Merkúrról készült rajzok, felvételek jóval kevesebb részletet mutatnak más bolygókhoz képest, így az amatőrcsillagászok egyrészt ritkábban keresik fel, másrészt észleléseiket sem merik talán annyira közzétenni, mert „azok nem érdekesek”. Pedig nagyon is érdekesek ezek!

Még ilyen körülmények között is azért találunk igen szép felvételeket a Magyar Csillagászati Egyesület észlelésfeltöltő honlapján (https://eszlelesek.mcse.hu). Az alábbiakban egy-egy felvételt, illetve rajzot közlünk, de mindenki nyugodtan böngésszen a szép észlelések közül.

Gyuricza István MCSE-tag felvétele Báron készült 2022. július 11-én. A szép felvétel rengeteg részletet mutat a Merkúron, alakzatok tucatjai ismerhetőek fel! Mindehhez persze rendkívül nagy, közel 24 centiméter átmérőjű távcső kellett, de a felvétel készítője még egy 5-szörös fókusznyújtást is bevetett. Az eredmény persze magáért beszél.
Gyuricza István MCSE-tag felvétele Báron készült 2022. július 11-én. A szép felvétel rengeteg részletet mutat a Merkúron, alakzatok tucatjai ismerhetőek fel! Mindehhez persze rendkívül nagy, közel 24 centiméter átmérőjű távcső kellett, de a felvétel készítője még egy 5-szörös fókusznyújtást is bevetett. Az eredmény persze magáért beszél.
Cseh Viktor Nagyvarsányban rajzolta ezt a szép ábrát a Merkúr korongjáról 2016. április 20-án. Az elismerésre méltó végeredményhez természetesen hosszú észlelési idő társult, a rajz késztője 40 percig figyelte meg a Merkúrt. Dicséretes, hogy az észleléshez használt műszer egy gyakorlatilag kezdőknek is ajánlott teleszkóp, egy 130/650-es (vagyis 13 cm-es tükörátmérőjű és 65 cm-es fókusztávolságú) Newton-távcső volt.
Cseh Viktor Nagyvarsányban rajzolta ezt a szép ábrát a Merkúr korongjáról 2016. április 20-án. Az elismerésre méltó végeredményhez természetesen hosszú észlelési idő társult, a rajz késztője 40 percig figyelte meg a Merkúrt. Dicséretes, hogy az észleléshez használt műszer egy gyakorlatilag kezdőknek is ajánlott teleszkóp, egy 130/650-es (vagyis 13 cm-es tükörátmérőjű és 65 cm-es fókusztávolságú) Newton-távcső volt.

Fontosabb dátumok

Szeptember 1-én láthatóságnyitány, holdsarlóval együttállásban hajnali fél hat előtt nem sokkal a keleti égbolton. Ezen a napon a bolygó megvilágítottsága 28%, fényessége 0,5 magnitúdó, látszó átmérője 8,1 ívmásodperc.

Szeptember 5-én érkezik a Merkúr idei legnagyobb nyugati kitérése (18,1 fok). Megvilágítottsága 45%, fényessége -0,3m, látszó átmérője 7,2 ívmásodperc lesz. Hajnali 5 órakor már kereshető a keleti égen, igaz, még csupán 4 fokra emelkedik majd a horizont fölé. 5:30-kor, a polgári szürkület kezdetén magassága már 9 fok, innentől azonban a kelő nap fénye rohamosan elnyomja majd a halvány égitestet.

Szeptember 6-án dichotómia, azaz félmerkúr látható. A bolygó ekkor már ismét közeledik a Nap felé, keleti irányba mozdul el, egy kicsit jobb a láthatósága az előző naphoz képest. Látszó átmérője 7 ívmásodpercre csökken, ugyancsak hajnali 5 óra után, fél hat előtt érdemes megkeresni a keleti látóhatár közelében.

A Merkúr szeptember 22-ig figyelhető meg, fényessége akkorra -1,4 magnitúdóra nő, megvilágítottsága 97%-ra hízik, ugyanakkor látszó átmérője már csak 5,1 ívmásodperc lesz, 7,5 fokra a Naptól.

Derült eget!

A Magyar Csillagászati Egyesület hivatalos Merkúr észlelőlapját erre a linkre kattintva bárki szabadon letöltheti. A cikk megírásához felhasználtuk A távcső világa 1980-as kiadását.

 

Borítókép: A Mariner–10 felvétele a Merkúrról (1975). Ez az amerikai űrszonda volt az első ember alkotta szerkezet, ami sikeresen megközelítette és megfigyelte a Naprendszer legkisebb bolygóját.

Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló