Itt a tavasz! Többképpen illusztrált nap-éj egyenlőség

2022 március 19
| Szerző: Nagy Péter
147
március 20-án 16:33-kor nap-éj egyenlőség lesz, egyúttal beköszönt a csillagászati tavasz. A tavasz a természet megújulásáról szól. Az emberek is fellélegeznek, kell...

  1. március 20-án 16:33-kor nap-éj egyenlőség lesz, egyúttal beköszönt a csillagászati tavasz.

A tavasz a természet megújulásáról szól. Az emberek is fellélegeznek, kellemesebb az idő, új gondolatok és nézőpontok sejlenek fel bennünk. Apropó!

Új nézőpontok. Igen is, meg nem is. Nem mindig. Erről a kettősségről és sokféleségről szól rövid írásunk.

Az évszakok, és a Föld Nap körüli pályájának az ábrázolásában régóta dominál az észak felőli nézőpont, ebben nincs nagy változatosság. Azonban, ha jobban megnézzük, még így is nagyon sokrétű az égi jelenségeink, jelen esetben a nap-éj egyenlőség illusztrálása. Ezek a grafikák nem csak gyönyörködtetnek, hanem a világunkat is bemutatják, és világképünket is formálják.

Például a kedves Olvasó hogyan „látja” a Naprendszert?

Van, aki gondolataiban délről tekint rá? Lelki szemeinkkel balra vagy jobbra találjuk a nyári napfordulót?Első képünk egy kiváló mestermunka. A Nap különböző beesési szögeit mutatja a téli napforduló, a tavaszi/őszi nap-éj egyenlőség és a nyári napforduló idején.

A Napot szimbolizáló, kis sárga (réz) gombocska még akár igény szerint mozgatható is a kék sávban. A képről láthatjuk, hogy a nap-éj egyenlőségek során a Nap pontosan a földi Egyenlítő fölött merőlegesen tanyázik. A felirat szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség dátuma március 21-ére esik.

Ez ne tévesszen meg senkit. A pontos dátum egy-két napot csúszkál a naptárunkban.

Ennek okáról és a tavaszi nap-éj egyenlőségről itt már írtunk.

EGY FÖLD, A NAP TÖBBFÉLE BEESÉSI SZÖGÉVEL. FORRÁS: LEVI WALTER YAGGY: PLANETARY SYSTEM. CHICAGO, 1887/DAVIDRUMSEY.COM
EGY FÖLD, A NAP TÖBBFÉLE BEESÉSI SZÖGÉVEL. FORRÁS: LEVI WALTER YAGGY: PLANETARY SYSTEM. CHICAGO, 1887/DAVIDRUMSEY.COM

Egy Föld mindenek felett

Első illusztrációnkon egyetlen Föld-golyó volt hivatott bemutatni az év négy nevezetes időpontját.

Lássunk most három Földet, amiken a szerző már külön utal a nevezetes időpontok során megvilágított és árnyékba borult részekre.    

HÁROM FÖLD. FORRÁS: CHARLES F. BLUNT: THE BEAUTY OF THE HEAVENS. LONDON, 1842/ARCHIVE.ORG
HÁROM FÖLD. FORRÁS: CHARLES F. BLUNT: THE BEAUTY OF THE HEAVENS. LONDON, 1842/ARCHIVE.ORG

Következő ábránk kevésbé díszes, de annál érdekesebben rendszerez.

Ugye tudjuk, hogy amikor a mi északi féltekénken beköszönt a tavasz, akkor a déli féltekén az ősz kezdődik?

A kép nem pontosan ezt mutatja, hanem egy ábrába sűrítve a tavasz kezdetének állapotát egyszer az északi, másszor a déli féltekén.

(Természetesen a feliratok nélkül a kép már nem is lenne annyira érdekes…)

KÉTOLDALI, AZAZ ÉSZAKI ÉS DÉLI TAVASZ. FORRÁS: DAVID PECK: A NEW ASTRONOMY. NEW YORK, 1897/ARCHIVE.ORG
KÉTOLDALI, AZAZ ÉSZAKI ÉS DÉLI TAVASZ. FORRÁS: DAVID PECK: A NEW ASTRONOMY. NEW YORK, 1897/ARCHIVE.ORG

Kicsi, kerek, de a miénk

Alábbi metszetünk már a teljességre törekszik, de sajnos az egyszerűsítések okán a Föld ellipszispálya helyett csak körpályát kapott.

E kis baki ellenére az illusztráció mégis kivételes. A nap-éj egyenlőségek bal-jobb oldalon, míg a téli és nyári napfordulók fent és lent kaptak helyet.

Itt kérném meg megint a kedves Olvasót, hogy tartson egy kis önvizsgálatot: lelki szemeim előtt ilyen irányban áll a Föld pályája?  

MERŐLEGESEN NÉZÜNK EGY KÖRRE. FORRÁS: JOH. MÜLLER: LEHRBUCH DER KOSMISCHEN PHYSIK. BRAUNSCHWEIG, 1856/WWW.E-RARA.CH
MERŐLEGESEN NÉZÜNK EGY KÖRRE. FORRÁS: JOH. MÜLLER: LEHRBUCH DER KOSMISCHEN PHYSIK. BRAUNSCHWEIG, 1856/WWW.E-RARA.CH

Következő (nem mellesleg gyönyörű) illusztrációnkon már ellipszis alakú pályán keringünk, bár a Nap még nem került fókuszpontba.

Megkapjuk a később oly elterjedt, kissé ferdén letekintő perspektívát is, azonban itt is találhatunk egy kevésbé szokványos ábrázolást: a Föld tengelye balra tekint.

Ebből következően a téli napforduló is bal oldalt kapott helyet.

KÖZÉPPONTBAN AZ ELLIPSZIS. FORRÁS: ALEX KEITH JOHNSTON: PLATE 2. DAY NIGHT. EDINBURGH, 1869/DAVIDRUMSEY.COM
KÖZÉPPONTBAN AZ ELLIPSZIS. FORRÁS: ALEX KEITH JOHNSTON: PLATE 2. DAY NIGHT. EDINBURGH, 1869/DAVIDRUMSEY.COM

A teljesség felé

Következő, nem kevésbé gyönyörű metszetünk többféleképpen is ábrázol. A Föld ellipszispályáját a Nap körül (ami már az egyik fókuszpontban csücsül), a napfény beesési szögeit a napfordulók és a nap-éj egyenlőségek időpontjában, illetve helyet kapott az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjának a bemutatása is.

A két sík két görbéjének egyik metszéspontja a híres tavaszpont, aminek a neve nem véletlen.

A tavaszi nap-éj egyenlőség időpontjában pontosan ezen a ponton halad át Napunk.

SZINTE MINDEN EGY KÉPEN. FORRÁS: ASA SMITH: SMITH'S ILLUSTRATED ASTRONOMY. NEW-YORK, 1855/ARCHIVE.ORG
SZINTE MINDEN EGY KÉPEN. FORRÁS: ASA SMITH: SMITH'S ILLUSTRATED ASTRONOMY. NEW-YORK, 1855/ARCHIVE.ORG

Univerzálisabb nézőpont

Utolsó képünk maga is egy gyöngyszem, de egy egész gyöngysor darabja is.

A kiadvány címe, amiből származik: A Nap nézőpontjából.

Lapjai azt mutatják be, hogy a nevezetes dátumokban, illetve előtte és utána egy hónappal hogyan látnánk saját magunkat, azaz a Föld-golyóbist a Nap felől nézve. 

A NAP NÉZŐPONTJÁBÓL. FORRÁS: RICHARD ANTHONY: SUN-VIEWS OF THE EARTH. NEW YORK, 1867/ARCHIVE.ORG
A NAP NÉZŐPONTJÁBÓL. FORRÁS: RICHARD ANTHONY: SUN-VIEWS OF THE EARTH. NEW YORK, 1867/ARCHIVE.ORG

A csillagászat története telis-tele van újabb nézőpontok keresésével és jó esetben találásával is. Ezen új nézőpontok tálalása nemes és egyben nehéz feladat.

Reméljük, hogy sikerült egy kissé illusztrálni azt, hogy a (tudományos) illusztrációk szemlélése nemcsak megértést, hanem a másik nézőpontba helyezkedés előnyeit és szépségét is kínálja.

Kellemes megújulást, boldog tavaszt kívánunk!   

 

A borítóképen: ORBIT OF THE EARTH. FORRÁS: AMÉDÉE GUILLEMIN: THE HEAVENS; AN ILLUSTRATED HANDBOOK OF POPULAR ASTRONOMY. BENTLEY, 1867/ARCHIVE.ORG

 

Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász

CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló