Az égbolt ezen területe sok fényes csillagnak ad otthont, mint például az Antares, a Skorpió csillagkép alfa jelzésű vörös óriás csillaga. Ráadásul több kék színű óriáscsillag is megtalálható itt, közülük a pi Scorpii nevűt hajnali 2:48-kor a Hold rövid időre el fogja takarni.
A Hold hazánkban, mint minden másik égitest (kivételt képez a pólus környéke, ahol a csillagok hazánk földrajzi szélességén soha nem nyugszanak le), keleten kel és nyugaton nyugszik. Azonban a Hold ezen mozgását „lassabban” végzi, mint a háttércsillagok vagy bolygók.
Ez a Föld körüli keringése miatt van így, ennek során az északii pólus felől megfigyelve az óramutató járásával ellentétes irányban mozog. A Föld bolygó maga is ebben az irányban forog saját tengelye körül, viszont huszonhét és félszer gyorsabban, mint ameddig a Hold egyetlen keringést végez. Ennek során a Holdunk az égbolton a Föld körüli pályájának a Föld egy fordulata (azaz egy nap) alatt átlagosan egy huszonhét és feled pályaívet tesz meg. keleti irányban mozog a háttércsillagokhoz képest, és nagyjából 13 fokot tesz meg egy nap alatt. Ez 26 saját látszó átmérője, vagyis durván óránként egy látszó holdátmérőnyit mozdul el keleti irányba a csillagos háttér előtt, ellentétes irányba, mint amerre a csillagok mozogni látszanak az égbolton. Emiatt tovább marad látható az égbolton, mint egy csillag amivel együttállásban együtt kelt fel keleten!
Ennek következményeképp az egyetlen természetes kísérőnk, mivel közelebb van, mint a csillagok és bolygók, gyakran halad el a háttérben levő égi objektumok, a csillagok és bolygók előtt, vagyis időnként elfedi azokat.
A tavaszi nap-éj egyenlőség előtt nem sokkal közelíti meg a pi Scorpiit a 72%-ban megvilágított, csökkenő fázisú Hold. A fényesnek számító 2,9 magnitúdós csillag hajnali 2:48-kor lép be mögé annak a Nap által megvilágított oldalán, majd pontosan egy órával később, 03:48-kor lép ki a Hold mögül annak a sötét oldalán.
Az esemény a déli égbolton látható, mintegy 15°-os horizont feletti magasságban, emiatt szükségünk lesz egy jó belátású déli irányú megfigyelőhelyre. Az is fontos szempont ugyanakkor, hogy kerüljük a fényszennyezett megfigyelőhelyeket, mivel az erős mesterséges fényben észre sem vennénk a pi Scorpiit!
Belépéskor a csillag szabad szemmel nem látható a Hold erős fénye miatt, mindenféleképp kézi látcső vagy csillagászati távcső szükséges hozzá. A csillag kilépése viszont sokkal izgalmasabb lesz, mint a belépése, mert a sötét oldal mögül nagyon látványosan és hirtelenül bukkan majd fel!
Ne mulasszuk el megfigyelni ezt a fedést, mert a Hold ritkán fed el ilyen fényes csillagot!
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász