Ezen az éjszakán a Hold 94%-os megvilágítottsággal kel fel, és a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica mindössze 0,7°-ra, balra fentebb lesz majd tőle 20:19-kor. Mivel a holdkelte nem mindig figyelhető meg, érdemes 21:30-ig várni, amikor már 10 fok magasságban lesz a két égitest, igaz már kicsit eltávolodva egymástól, 1,2 fokra lesz ekkor a Spica a Holdtól, szinte pontosan felette. Ez a közelség szokatlanul látványos párost eredményez, amely akár szabad szemmel, akár kisebb távcsövekkel is jól megfigyelhető.
A Szűz csillagkép az egyik legjelentősebb és legnagyobb csillagkép az éjszakai égbolton, és a tavaszi hónapokban figyelhető meg a legjobban. Bár a közepesen fényes csillagai miatt nehezebb felismerni, mégis fontos csillagászati és mitológiai jelentőséggel bír. Méretét tekintve a második legnagyobb csillagkép az égbolton, amelynek domináns és legismertebb csillaga a Spica. A Szűz csillagképet általában egy nőalaknak ábrázolták, aki egy vagy több búzakalászt tart a kezében. Ez a kép gyakran kapcsolódik a termékenységhez és a mezőgazdasági ciklusokhoz. Valószínűleg nem véletlen, hogy a csillagkép legfényesebb tagja a Spica nevet kapta, melynek jelentése kalász. A csillag az ókorban akkor tűnt fel a hajnali égbolton, amikor beérett a gabona, így az aratási időszak kezdetét jelezte.
A Spica az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga, a 15. helyen áll a fényességi rangsorban. Fényessége 1,0 magnitúdó, ami rendkívül ragyogóvá teszi. Fénykibocsátása körülbelül 20-szorosa a Napénak, ami azt jelenti, hogy egy rendkívül forró és energiát sugárzó csillagról van szó. A csillag tőlünk 250 fényév távolságra található. A Spica valójában nem egyetlen csillag, hanem két csillag alkotja. A két komponens nagyon szorosan kering egymás körül, átlagos távolságuk mindössze 0,13 csillagászati egység, ami kevesebb, mint a Nap és a Merkúr közötti távolság. Mivel ezek a csillagok ilyen közel vannak egymáshoz, kölcsönös gravitációs hatásuk miatt alakjuk ellipszoiddá torzult, ami apró, de észlelhető fényességváltozást eredményez. Ezért a Spicát az úgynevezett ellipszoidális változócsillagok közé sorolják. A Spica hőmérséklete rendkívül magas: a felszíni hőmérséklete meghaladja a 22 000 kelvint, így sokkal forrób, mint a mi Napunk, amelynek felszíni hőmérséklete csupán 5 778 kelvin. Ez a nagy hőmérséklet magyarázza kékes-fehér színét, amely egyik tipikus jellemzője a B színképtípusba tartozó csillagoknak.
Szerencsére az együttállás napján nem lesz szükséges semmilyen trükknek a bevetése a csillag égbolton való megkereséséhez, hiszen a Hold közelsége miatt olyan feltűnő látványt nyújt majd, hogy szinte kiszúrja a szemünket.
Égi kísérőnk az egyik legkönnyebben megfigyelhető objektum – akár nappali, akár éjszakai égbolton. Éppen ezért igen fontos szerepet töltött be a legtöbb korai kultúra, vallás vagy akár irodalom számára. Az ókorban például az újhold első megpillantásakor vette kezdetét egy újabb holdhónap, amelynek hossza 29,5 nap volt. A felszínen látható világos részek terraterületek, vagyis ősi felföldek, amelyek döntően a Hold déli sarkvidéke körül fordulnak elő, míg a sötét foltok lapos síkságok, amelyeket régen tengereknek gondoltak, ezért is nevezték el ezeket mare területeknek. Megfigyelése ráadásul nem is igényel nagy műszerezettséget, ugyanis nem csak távcsővel vagy binokulárral lehet tanulmányozni égi kísérőnk változatos felszínét, mert már szabad szemmel is különböző részleteket pillanthatunk meg. A látványos, hatalmas krátereket és tengereket a felszínbe becsapódó aszteroidák és kozmikus sziklák hozták létre. A becsapódások következtében a Hold felszínén a kőzetek finom, púderszerű anyaggá, holdporrá őrlődtek. Ezt az anyagot nevezzük regolitnak, és ez borítja a Hold teljes felszínét.
A fogyó Hold és a Spica közelsége csodálatos égi látványosság. Egy ilyen együttállás emlékeztet minket arra, hogy az égitestek folyamatos mozgásban vannak, és az éjszakai égbolt soha nem ugyanaz. Érdemes tehát szemünket az égre emelni, és elmerülni a csillagászat varázslatos világában!
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló