Ez a legkedvezőbb időszak a megfigyelésére, hiszen ilyenkor van majdnem a legközelebb hozzánk, és általában a legfényesebb is. Fényessége 7,5 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy kisebb amatőrtávcsővel vagy jó binokulárral is észrevehető, bár szabad szemmel nem látható. Látszó átmérője mindössze 0,25 ívmásodperc, így részleteket nem figyelhetünk meg rajta, de a csillagokhoz viszonyított mozgása több éjszaka alatt is szembetűnő. Mostani oppozíciója a napközelség időpontjához (2025 decembere) közeli, ezért az átlagos szembenállásaihoz képest fényesebb lesz.
A Hebe története a 19. század közepéig nyúlik vissza: 1847. július 1-jén fedezte fel Karl Ludwig Hencke, aki kitartó kisbolygóvadászként a második aszteroidáját találta meg az Astraea után. A 6-os sorszám azt jelzi, hogy ez volt a hatodik felfedezett kisbolygó. Átmérője átlagosan 195 kilométer, összetétele főként szilikátos, fémekben gazdag kőzet. A görög mitológiában Hebe az ifjúság istennője, az istenek pohárnoka – talán nem véletlen, hogy egy ilyen fényes, szinte időtlenül keringő égitest kapta a nevét.
A Hebe különlegessége, hogy egyes kutatók szerint a Földre hulló vasmeteoritok és bizonyos kondritok jelentős része tőle származhat. Spektrumvizsgálatok szerint anyaga nagyon hasonló bizonyos földi meteoritokéhoz. Elképzelhető, hogy múltbeli ütközések során törmelékdarabok váltak le róla, amelyek azóta a bolygónkra zuhantak. Így, amikor távcsövön át a Hebére pillantunk, talán éppen annak az égitestnek a távoli „szülőhelyére” nézünk, amelynek darabjai a Földön is megtalálhatók.
Az oppozíció idején a Hebe egész éjjel megfigyelhető lesz a Vízöntő csillagképben: napnyugtakor kel, napkeltekor nyugszik, és a csillagok közötti lassú vándorlását akár néhány nap alatt is észrevehetjük. Megtalálásához érdemes csillagtérképet vagy planetáriumalkalmazást használni, hiszen a kisbolygó csillagszerű pontként látszik. A delta Aquariitól majdnem 6 fokkal jobbra található. Aki most figyel rá, nemcsak egy ritka égi jelenséget láthat, hanem egy olyan világot nézegethet, amelynek darabjai talán már régóta itt vannak közöttünk.
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló