Naprendszerünk bolygóival ellentétben a kóbor bolygók nem egy adott csillag körül keringenek, hanem szabadon vándorolnak a csillagközi térben. Az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope (VLT) nevű műszerének új méréseit elemezve a kutatók kimutatták, hogy az egyik ilyen szabadon kóborló bolygó az útja során bekebelezi a környezetében található gáz- és poranyagot, amelynek köszönhetően másodpercenként 6 milliárd tonnát "hízik". Ez alapján az objektum rekordernek számít nem csak a kóbor, hanem a hagyományos értelemben vett bolygók között is.
Sokan talán úgy gondolják, hogy a bolygók csendes, stabil helyek, a nemrégiben tett felfedezés azonban megmutatja, hogy az adott esetben dinamikusan változó kóbor bolygók igazán izgalmasak. A vizsgált kóbor bolygó tömege a Jupiterének 5-10-szerese, és 620 fényévre található, a Kaméleon csillagképben. A Cha 1107-7626 névre keresztelt objektum jelenleg is folyamatosan növekszik, anyagot szív el környezetétől, mégpedig nem is átlagos ütemben.
2025 augusztusában a kutatók több földi, illetve űrtávcsővel is vizsgálták a bolygót, és észrevették, hogy a tömegbefogás üteme az utóbbi hónapokban egyre inkább nőtt. Amellett, hogy a nevezett kóbor bolygó ezzel rekordernek számít, a mérések kérdéseket vetnek fel az ilyen típusú égitestek eredetével kapcsolatban: vajon a kóbor bolygók más csillagrendszerekből kilökődő, alapvetően nagy tömegű bolygók, vagy keletkezésükkor a csillagokhoz hasonlóképpen kis tömegűek, és később tömegbefogási folyamatokkal érik el végleges méreteiket? Még az is lehetséges, hogy mindkét forgatókönyv helytálló lehet, és így a kóbor bolygók vizsgálatával talán közelebb kerülhetünk mind a bolygók, mind a csillagok keletkezésének megértéséhez.
Az adatok elemzésével a csillagászok kimutatták, hogy az ugrásszerű tömegbefogási folyamatokban nagy szerepet játszott a bolygó mágneses tere. Ilyet eddig csak csillagok esetén sikerült észlelni, bolygóknál kevésbé, ez azonban megmutatja, hogy még a kisebb égitesteknek is lehet erős mágneses tere, amely elősegítheti az ugrásszerű tömegbefogást. Emellett a kutatók arra is rávilágítottak, hogy a bolygó körüli korong kémiai összetétele is megváltozott a tömegbefogás során, ugyanis korábban nem látott vízgőzt sikerült kimutatni a planéta környezetében. Ilyen folyamatot eddig csillagok esetén sikerült már észlelni, bolygónál azonban mindmáig még sosem.
A szabadon vándorló bolygók halványak, és ezért nagyon nehéz detektálni őket. Az Európai Déli Obszervatóriumban, a világ legkevésbé fényszennyezett helyén épülő Extremely Large Telescope minden eddiginél érzékenyebb műszerei azonban lehetővé teszik majd, hogy egyre többet fedezzünk fel belőlük a jövőben, s a segítségükkel választ kapjunk a bolygókeletkezés nyitott kérdéseire.
A cikk forrása: https://www.eso.org/public/news/eso2516/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet