Három csillagfedés: augusztus közepi izgalmak

Három csillagfedés: augusztus közepi izgalmak

2024 augusztus 13
| Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
A csillagfedések megfigyelése mindig rendkívül izgalmas: a belépés és a kilépés pillanatának átélése szinte felejthetetlen élményben részesíti az észlelőket.

Egy kicsiny fénypont bebújik a Hold mögé az egyik oldalon, majd nem sokkal később megjelenik újra az égi kísérő másik oldalán. Augusztus közepe sem lesz szegény az ilyen eseményekben: 13-án, 15-én és 16-án is belép egy-egy fényes csillag Holdunk mögé, mégpedig mindhárom napon 22:23 körül. Elsőként egy 5,4 magnitúdós csillag, majd egy 4,7 magnitúdós, végül a harmadik napon egy 6,1 magnitúdós csillag kap főszerepet. Mivel azonban a Hold mindhárom esetben a horizont közelében lesz majd, a kilépés időpontjára a látóhatár alá bukik, így Magyarországról megfigyelhetetlenné válik. Aki azonban megelégszik a fedések kezdetének látványával is, annak elég csak pár percre kimenni a szabad ég alá augusztus közepén. Bátorítunk mindenkit egy kis nyári távcsövezésre ezekben a napokban is.

Most pedig kicsit részletesebben szólunk a három fedésről.

1. A HD 144690 fedése

Az első csillagfedés augusztus 13-án 22:23-kor kezdődik, amikor is a HD 144690-es katalógusszámmal ellátott, 5,4 magnitúdós látszó fényességű csillag belép a Hold mögé annak sötét oldalán. A Hold ekkor 62%-os fázisában pompázik majd az égbolton, így összetéveszthetetlen bármi mással ezen a napon. Az egyetlen kihívást, szinte mondhatjuk, hogy szokás szerint, a horizont közelsége okozza: az égi kísérő a belépés pillanatában 6 fokos magasságban lesz majd a délnyugati égbolton, így az észleléshez elengedhetetlen egy akadályoktól mentes hely keresése. Maga a csillag látszik szabad szemmel is 5,4 magnitúdós fényességével a holdfénymentes éjszakákon, azonban nem tartozik a legfényesebb csillagok közé, így fényszennyezettebb helyről nehezen észrevehető. Mint ahogy a fedések alkalmával mindig, ezúttal is távcső vagy binokulár használatát javasoljuk az észleléshez, hogy az élmény teljes legyen.

2. A W Sagittarii fedése

Két nappal később, augusztus 15-én egy fényesebb csillagot fed a Hold nem sokkal a delelése után, mégpedig a 4,7 magnitúdós átlagfényességű W Sagittarii-t. Ez a csillag ugyanis változtatja a fényességét, ugyanis cefeida típusú pulzációt végez körülbelül hét és fél napos periódussal. A csillag másik jele Gamma1 Sgr, amelyből látszik tehát, hogy a Nyilas csillagképben található. Ekkorra tehát a Hold átbarangol ebbe az állatövi csillagképbe, a W Sagittarii pedig este 22:23-kor belép mögé, mégpedig ezúttal is a sötét oldalon. Erre a napra a Hold már 81%-os nagyságúvá dagad, így az előzőeknél is könnyebben észrevesszük majd fénylő korongját az égbolt sötétjén. A fedés pillanatában az előző alkalomnál egy kicsit magasabban, 11 fokos magasságban lesz majd, ez azonban még mindig a horizonthoz közelinek mondható, így szintén jó, ha az észleléshez egy olyan helyet választunk, ahonnan jól belátható a horizont.

3. A HD 177846 fedése

Aki az előző két fedésről lemaradt, az se legyen szomorú: augusztus 16-án ugyanis ismét lehetőség nyílik egy ilyen egyedülálló esemény megfigyelésére. Ezúttal is 22:23-kor történik meg a belépés, mégpedig a HD 177846-os számú csillagé. Ez a csillag 6,1 magnitúdós látszó fényességével igencsak halvány, holdfénymentes égen szabad szemmel épphogy csak látható, ezért már a belépés időpontja előtt érdemes megkeresni fénypöttyét egy kis távcsővel vagy binokulárral. A belépés a 89%-os fázisú Hold sötét oldalán következik be, a horizont felett 14 fokkal szinte pontosan déli irányban. Látszik tehát, hogy a Hold fokozatosan egyre magasabbra kúszik az esti égen, így ha az előző két fedést sikerült megfigyelni valahonnan, akkor ugyanannak a helyszínnek a felkeresése kiválóan alkalmas lehet a harmadik fedés megleséséhez is.

Mindenkit bátorítunk arra, hogy nézegessék a Holdat augusztus közepén, és ha fenn tudnak maradni este fél 11 körülig, akkor ne hagyják ki a fedések egyedülálló látványosságának megtekintését sem!

 

Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet