Bár eléggé sasszeműnek kell lenni a jelenség megfigyeléséhez, hiszen a naplemente utáni fényár meglehetősen csorbítja a látványt, azért pompás nyüzsgésben lehet részünk.
Elsőként minden bizonnyal a ragyogó Vénusz csalogathatja tekintetünket: a legfényesebb bolygó, az Esthajnalcsillag bámulatos láthatósággal örvendeztetett meg minket a tavasszal, most már azonban rohamosan nyargal a Nap felé. Ez a sokadalom már a bolygó megfigyelhetőségének utolsó heteiben következik be, tehát már csak azért is érdemes megragadni az alkalmat, hogy búcsút vegyünk tőle!
A Vénusszal egy magasságban a legtitokzatosabb bolygó, a Merkúr fog derengeni. Mivel ez a legközelebbi bolygó a Naphoz, a legszorosabban is ragaszkodik hozzá, és soha nem távolodik el a fényontó csillagunktól túlzottan. Éppen ezért az idő nagy részében a Nap fényének leple alá bújik. Most a hetekben, aki tudta, hogy merre kell keresni, egészen könnyen megpillanthatta, de már a Merkúr is visszafordult, és folyamatosan a Nap felé rohanva rejtőzik vissza annak fénye mögé.
A Mars a másik két bolygónál több mint öt fokkal magasabban helyezkedik majd el. A Vörös Bolygó a Vénuszhoz hasonlóan egy hosszú és látványos megfigyelhetőség után ezekben a hetekben vesz tőlünk búcsút.
A Marssal egy vonalban, dél felé a gyönyörű, pengeéles holdsarlót csodálhatjuk meg. Csütörtök este mindössze 8%, pénteken pedig 14%-át világítja meg a napfény. Ilyenkor igazán izgalmas távcsőben megtekinteni a fény-árnyék határ, a terminátor környékét, amely mentén szinte sétálhatunk a hegyeken és kráterekben. A növekvő sarló igazából az ötösfogat egyetlen olyan tagja, amely a napok során egyre magasabbra kúszik, és nem nyeli el lassan a Nap fénye.
Az ötösfogat utolsó, és egyben középső tagja pedig a Regulus nevű csillag, az Oroszlán csillagkép kékesfehér éke, legfényesebb csillaga. Ez a csillagkép a tavaszi esti égbolt meghatározó alakja, élen a Regulusszal, azonban már a következő hetek során szintén a naplementébe hanyatlik.
Az ötös megfigyeléséhez mindenekelőtt tereptárgyaktól mentes nyugati horizontra és éles szemre van szükségünk, esetleg egy pár kézi távcső is jól jöhet az égitestek megtalálásában. A megfigyeléssel sietnünk kell, a Nap 20:30-as lenyugvása után 20 perccel 20:50-kor is már csak 6 fok magasan helyezkedik majd el a Merkúr és a Vénusz, azonban ekkor még meglehetősen világos az égi háttér. Fél órával később, 21:20-kor pedig végleg lenyugszik a két legalacsonyabban lévő bolygó.
Búcsúzzunk hát el a nyárra a lenyugvó bolygóktól és az Oroszlántól! Szombat este, 22-én pedig szeretettel látunk mindenkit Csillagkapu eseményünkön, ahol a szétszéledt fogat tagjait még utoljára megleshetjük. Nemsokára viszontlátjuk majd őket.
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló