Ezen a napon ugyanis egy különleges eseménynek lehetnek tanúi a szemfüles észlelők, ám csak akkor, ha minden szerencsésen alakul. Az együttállás két résztvevője ezúttal Naprendszerünk két bolygója, a Mars és a Neptunusz. Hajnalban, 4:30-kor igen közel, egymástól mindössze 4,3'-es távolságban látszik majd a két planéta a keleti horizonton, így távcsővel megfigyelve egy látómezőbe belefér majd a fényesebb Mars 5” ívmásodperces és a szabad szemmel egyébként nem látható Neptunusz 2” ívmásodperces korongja. Hogy miért is jelent ennek megfigyelése kihívást? Kiderül a következő cikkünkből.
Mostanában többféle különleges együttállásnak lehettünk tanúi: volt, amikor két bolygó állt együtt, volt amikor a Hold egy bolygóval, csillaggal vagy látványos mélyég-objektummal került közelségbe, illetve előfordult olyan is, amikor nemcsak két, hanem több égitest is egy háromszög, avagy vonal mentén helyezkedett el. Az ilyen jelenségek megfigyelése érdekes és szemet gyönyörködtető, ha pedig szabad szemmel is látható égitestek együttállásáról van szó, a távcsővel nem rendelkező megfigyelőknek is van lehetőségük az efféle látványosságok észlelésére. Az ilyesmiket sokszor könnyű észrevenni a derült éjszakai égbolton, ám akadnak esetek, amelyek kihívásokat rejtenek magukban. Ilyen eset az április 29-i alkalom is, amikor tehát a Mars és a Neptunusz bolygó kerül egymáshoz rendkívüli, mintegy 4,3'-es közelségbe.
Mint azt talán a legtöbb olvasónk tudja, a Mars a Naprendszer negyedik bolygója, amelyre vörös bolygó néven is hivatkozunk. Közelsége miatt a Földről nézve szabad szemmel is megfigyelhető, és könnyedén megkülönböztethető a többi égitesttől, már csak a színe miatt is. Sok tulajdonságát tekintve a Földünkhöz hasonló, éppen ezért gyakran tekintik a következő meghódítandó és terraformálandó égitestnek. Ez a bolygó a belső összetételét tekintve kőzetekből áll a Földhöz hasonlóan, vöröses színét pedig a felszínén nagy mennyiségben előforduló vas-oxid adja. Aki szeretné mélyebben megismerni Árész bolygóját, olvassa el blogunk Naprendszer sorozatának alábbi fejezetét:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-6-mars-a-voros-bolygo
Az együttállás másik résztvevője a légkörében jelen lévő metán miatt kékes színű jégóriás, a Neptunusz. Ez a Naprendszer nyolcadik bolygója, amely távolsága miatt a Földről szabad szemmel egyáltalán nem látszik. Létezését elméleti számításokkal jósolták meg, felfedezését épp ezért az égi mechanika diadalának tartják. Részletesebben szólunk a Neptunuszról a következő blogcikkünkben:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-9-uranusz-es-neptunusz-a-jeges-testverek
2024. április 29-én hajnalban tehát ez a két bolygó látszik egészen közel egymáshoz. Hogy miért is nehéz megfigyelni ezt a bolygóegyüttest?
Az első kihívást a keleti horizonthoz való közelség jelenti. A párost nagyon alacsonyan, 2,3o-os magasságban figyelhetjük meg hajnali 4:30-kor. Egy kicsit magasabban és a párostól jobbra fentebb fog elhelyezkedni ezen együttállás közelében a keleti égbolton Naprendszer egy harmadik bolygója, a gyűrűs Szaturnusz is, így ha azt sikerül megtalálni, esélyünk lehet a Mars meglelésére is, ha olyan helyet választottunk az észleléshez, ahonnan tökéletesen látszik a keleti látóhatár. A bolygók egy síkban, az úgynevezett ekliptika síkjában keringenek a Nap körül, amely vonal az égbolton is kirajzolódik. Ez persze látványosabb lenne, ha több bolygó is megjelenne az égbolton azon az estén, ez azonban egy másik éjszaka meséje lesz majd.
A Szaturnuszon kívül a csökkenő fázist mutató Hold is jelen lesz az égen, így ha az együttállást esetleg nem sikerül megfigyelni hajnalban, így is marad látványosság a szabad szemes megfigyelőknek (is).
A második kihívást az időpont rejti magában. Az együttállás időpontja, tehát 4:30 előtt egy órával még a horizont alatt lesz a bolygóegyüttes, az esemény utáni órában viszont már felkel a Nap. Ebben az igencsak szűk idősávban kell tehát résen lennünk. Ekkor viszont felejthetetlen látványban lehet részünk: az 1,1 magnitúdós látszó fényességű Mars megtalálása után, ha távcsövünkbe vagy binokulárunkba nézünk, egy látómezőben pillanthatjuk meg a jóval halványabb, 7,9 magnitúdós Neptunusszal.
Aki vállalja a kockázatot, és még szerencséje is van, érdekes kalandban lehet része ezen a hajnalon.
A képek forrása:
Stellarium, wikipedia.org
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet