A Hold társai ezen az éjszakán az Ikrek csillagkép egyik feje, a Pollux és a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter lesz. A jelenség szabad szemmel is látszik, de érdemes elővenni távcsövünket, ugyanis egy másik fényes csillag is közel lesz látszólag égi kísérőnkhöz, de a Holdat és a Jupitert külön-külön is érdemes távcsővégre venni.
Az objektumok október 13-án este 11 óra után kelnek fel, innentől kezdve a Hold lassú közeledését vehetjük szemügyre a két fényes pöttyként látszódó Jupiterhez és Polluxhoz. A tetőpont október 14-én, 0:12-kor lesz, amikor a három objektum pontosan egy vonalban fog látszani. A Hold ekkor majdnem középen metszi a Jupiter és a Pollux vonalát, előbbi 3,4, utóbbi 2,8 fokra lesz látható tőle. Ettől kezdve a Hold égi útját folytatva távolodni kezd, az égi vonal torzul, de a félhold alatt 0:40-kor a kappa Gem nevezetű csillagot figyelhetjük meg egy holdátmérőn belül, 22’-re égi kísérőnktől.
Utóbbi inkább binokuláros látvány, de a nagyobb távcsöveket is érdemes lesz elővenni ezen az éjszakán. A Pollux az Ikrek legfényesebb csillaga, 1,1 magnitúdós fényességgel, ám távcsőben is csupán fényes pontként fog látszani. Felszíni hőmérséklete kevesebb mint 5000 kelvin, ezért vöröses árnyalatú. Ez a hozzánk legközelebbi vörös óriás, mivel 34 fényévnyire található tőlünk. A sor közepén levő, 48%-os, csökkenő fázisú Holdon a fény-árnyék határon sok szép felszíni részletet tudunk majd megfigyelni. Ezek között ott van a holdi Apenninek, a kráterek közül pedig a Copernicus, a Clavius és az Arzachel.
A sort a Jupiter zárja, ami fényessége alapján is könnyen megkülönböztethető az Ikrek csillagaitól. Távcsővel kis nagyításon négy Galilei-holdja hívja fel magára a figyelmet, ekkor mind a négy holdját láthatjuk. Nagyobb nagyításnál a sávos felhőrendszer is látszik, kedvező körülmények között pedig apróbb részleteket is felfedezhetünk bennük. Akik éjfél után a tökéletes vonal idejében nézik meg a Jupitert, azok még a bolygó legnagyobb viharát, a Nagy Vörös Foltot is láthatják.
Összességében tehát egy nem mindennapi égi sorakozónak lehetünk szemtanúi, ha a felhők is így akarják. Maguk az objektumok egyenként is megfigyelésre igazán érdemesek, így akár a szabad szemes látvány érdekel, vagy távcsővel keresnénk fel égi kísérőnket, vagy akár a Naprendszer legnagyobb viharára vagyunk kíváncsiak, mindenképp találhatunk okot arra, hogy felkeljünk megnézni a sorakozót.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet