a Hold rövid időre beleharap a Nap korongjába, és egy kis mértékű, de izgalmas részleges napfogyatkozás figyelhető meg az égen. A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold lassan eléri a Nap peremét. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be, amikor a Nap felszínének 2,93%-át takarja ki a Hold. Bár ez nem okoz érezhető sötétedést, megfelelő szűrővel lenyűgöző látványt nyújt a kicsorbult fényes korong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg elhagyja a napkorongot.
A Nap a maximális fedés idején déli irányban (11:49-kor delel helyi zónaidőben Svábhegyen a Nap), kb. 46 fokkal a horizont felett lesz, így a jelenséget könnyen megfigyelhetjük akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa. Ha biztosra akarunk menni, érdemes olyan helyet választani, ahonnan jó a kilátás dél felé, például a Hármashatár-hegyet vagy a Normafát.
Hogyan alakul ki a napfogyatkozás?
A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. Azonban nem minden újholdnál tapasztalunk fogyatkozást, mivel a Hold pályája enyhén (5 fokkal) el van billenve a Föld keringési síkjához (az ekliptikához) képest, így legtöbbször a Hold árnyéka elkerüli a Földet. Amikor a Hold árnyéka nagyon közel kerül hozzánk, a Föld egyes területeiről nézve a Napot részben vagy teljesen egészében elfedheti. Ahol a földfelszínre vetül a Hold árnyéka (az ábrán az umbra), ott teljes napfogyatkozás látszik, de aki ezen a zónán kívül van, viszont a félárnyékos részen belül (a penumbra területén), az félárnyékos fogyatkozás tanúja lehet. Ha nem tud róla, akkor észre sem veszi, hogy éppen napfogyatkozás zajlik. A másik eset pedig az, és ez fog most március 29-én megtörténni, hogy a Föld egyetlenegy pontján se lesz teljes napfogyatkozás (azaz a Hold árnyéka elkerüli a bolygónkat, az északi pólusunk felett suhan majd el), és csak a félárnyéka (penumbra) vetül rá a Föld bizonyos régióira. Mi éppen ilyen helyen leszünk március utolsó szombatján.
Távcsöves látvány és megfigyelési tanácsok
A napfogyatkozás távcsővel vagy binokulárral is megfigyelhető, de kizárólag speciális napszűrővel felszerelve! Szabad szemmel vagy távcsővel közvetlenül a Napba nézni TILOS, mert maradandó szemkárosodást okoz! Egy speciális szűrővel ellátott binokuláron keresztül jól látható lesz a Hold sötét pereme, ahogy lassan beúszik a Nap elé. A kis fedés miatt nem torzul jelentősen a Nap alakja, de az éles perem mentén szépen kirajzolódik a Hold által okozott „csorbulás” látványa.
Kis nagyítással (20-30x) a napkorongot teljes egészében látni fogjuk a látómezőben, és a Hold peremének mozgása finoman követhető lesz. Nagyobb nagyítással (50x körül) a Hold felszínének egyenetlenségei, hegyvonulatai kirajzolódhatnak a sötét szélénél (a fekete vonal nem szép íves hanem kisebb-nagyobb „huplik” vannak rajta). Ha a Nap felszínén éppen napfoltok is vannak (éppen naptevékenységi maximum környékén vagyunk, így most nagyobb eséllyel lesz rajta egy vagy több kisebb-nagyobb napfolt), azok tmég érdekesebbé tehetik a látványt.
Érdekességek a napfogyatkozásokról
- Misztikus múlt: Az ókori civilizációk sokáig félelemmel tekintettek a napfogyatkozásokra. Az ókori Kínában úgy hitték, hogy a napfogyatkozás oka egy hatalmas égi sárkány, amely megpróbálja felfalni a Napot. Amikor a Nap egy része eltűnt, az emberek hangos zajokat csaptak – dobokat vertek, kiabáltak, edényeket kongattak –, hogy elűzzék a szörnyeteget. Az ókori babilóniaiak úgy hitték, hogy mivel a fogyatkozások gyakran egybeestek nagyobb eseményekkel, ezért ezek előjelei a közelgő szerencsétlenségeknek, különösen a király számára. Emiatt gyakran kijelöltek egy „álkirályt”, egy foglyot vagy alacsony rangú személyt, akit a valódi uralkodó helyére ültettek a fogyatkozás idejére, hogy ha valami rossz történne, az az ő fejére hulljon és ne az igazi királyéra.
- Az egyik legismertebb napfogyatkozással kapcsolatos történelmi esemény i. e. 585-ben történt Kis-Ázsiában. A méd és a lüd nép háborúban állt egymással, amikor a csata közepén hirtelen elsötétült az ég – teljes napfogyatkozás következett be. A harcosok megrémültek, és mindkét fél isteni jelként értelmezte a történteket, ezért azonnal fegyverszünetet kötöttek. A legendák szerint a jelenséget előre megjósolta a görög filozófus és csillagász, Thalész, aki ezzel bizonyította tudását az égbolt mozgásairól.
- Egy hosszabb ideig tartó teljes napfogyatkozás 7 perc 3,6 másodpercig volt látható 1973. június 30-án. Ez a rendkívüli jelenség az Atlanti-óceán és Afrika egyes részei felett játszódott le, és a tudósok egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy részletesen tanulmányozzák a Nap koronáját, vagyis a Nap légkörének külső rétegét. Az esemény különlegessége, hogy a kutatók egy Concorde prototype 001 nevű szuperszonikus repülőgépet használtak, amely képes volt a hangsebesség több mint kétszeresével repülni (Mach 2,05, azaz kb. 2 180 km/h sebességgel). Mivel a Hold árnyéka a Föld felszínén ilyen sebességgel mozgott, a kutatók a repülőgéppel együtt haladtak a teljes árnyék középvonala mentén, így sikerült meghosszabbítaniuk a fogyatkozás észlelési idejét, amely a földfelszínen egy adott helyről csupán kb. 7 percig lett volna látható, de a repülőn tartózkodó csillagászoknak sikerült ezt közel 74 percre kitolniuk!
- Hold-hegységek árnyéka (Baily-gyöngysor): A Hold látható pereme nem sima, hanem a holdfelszíni hegyláncok és kráterek miatt kissé egyenetlen, kiemelkedéseket és mélyedéseket, azaz hegyeket és völgyeket láthatunk rajta. A teljes napfogyatkozás alatt a Hold pereme mentén, az egyenetlenségek miatt a napfény egyenetlenül oszlik el. A hegyek, kráterek és völgyek árnyékot vetnek felénk, miközben a fénysugarak egy-egy mélyebb holdi völgyön átszűrődve olyan hatást kelthetnek, mintha a Hold peremén apró, fényes pontok, rövidebb-hosszabb ívek villannának fel. Ezeket a fénypontfüzéreket, íveket Baily gyöngyeinek nevezték el. Először 1715-ben Sir Edmund Halley írta le ezt a jelenséget, de Francis Baily magyarázta meg a megjelenésüket 1836-ban. Ezek az apró fények, fénypontok, ívek különösen szépségesek. A jelenség a Nap helyzete és a Hold domborzata miatt csak a fogyatkozás bizonyos pillanataiban és a holdkorong bizonyos részén figyelhetők meg (közvetlenül a teljes fogyatkozás beállta előtt, illetve a fogyatkozás teljes fázisa végén, az utolsó pillanatok előtt). Az ilyen fényjátékok nemcsak tudományos érdekességként szolgálnak, hanem a Hold vizuális szépségét is fokozzák, amit a csillagászat és a fényképezés szerelmesei is gyakran megfigyelnek és megörökítenek.
- Jövőbeli teljes napfogyatkozások: Bár most csak részleges napfogyatkozást láthatunk, 2026. augusztus 12-én Magyarországról is megfigyelhető lesz egy nagymértékű részleges (58,1%-os) fogyatkozás, de még a lehetséges maximális fázis előtt lenyugszik a Nap, míg 2081-ben az ország területéről is látható teljes napfogyatkozás következik be.
A részleges napfogyatkozás látványos és ritka esemény, amely remek lehetőséget biztosít az égbolt megfigyelésére. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a Napba soha ne nézzünk szabad szemmel vagy optikai eszközzel védelem nélkül, mert az súlyos szemkárosodást okozhat! Használjunk megfelelő védőeszközöket, és élvezzük a csillagászat egyik legizgalmasabb jelenségét!
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló