A visszatérő nóvát körbeburkoló, héjszerű struktúra az LMCN 1971-08a nevet viseli, és Tejútrendszerünk kísérőgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben (Large Magellanic Cloud, LMC) látszik. Jelenleg ez az egyetlen ismert nóva szupermaradvány az LMC-ben.
A nóva szupermaradványok kiterjedt, táguló, héj alakú struktúrák, amelyek az úgynevezett visszatérő nóvák körül alakulnak ki. Ezek olyan változócsillagok, amelyek adott időközönként kitöréseket produkálnak, és így időlegesen felfényesednek az égbolton. Az ismétlődő kitörések során a csillag anyagot dob le magáról, amely egy sűrű héjba tömörül körülötte. Bár elméletileg az összes visszatérő nóva körül kialakul ez a struktúra, mindmáig csak öt példáját figyelték meg a csillagászok, amelyből hármat a Tejútrendszeren belül találtak. Az újonnan felfedezett LMCN 1970-08a tehát a második extragalaktikus nóva szupermaradvány.
A maradvány középpontjában álló csillag egyike a Nagy Magellán-felhőben felfedezett négy visszatérő nóvának, s az eddigi mérések alapján megállapítható, hogy 38 évente mutat kitöréseket. Nóvakitörések kettős csillagrendszerekben fordulnak elő, s ez ezúttal sincs másképp: az LMCN 1970-08a-t egy kb. 1,1-1,3 naptömegű fehér törpecsillag és egy szubóriás társcsillag alkotja, amelyek 1,2 nap alatt kerülik meg egymást.
A visszatérő nóvát vizsgáló kutatócsoport egy gömbszimmetrikus, héjszerű alakzatot vett észre az objektum körül, amelynek fényes északi, illetve déli régióját egy kevésbé fényes, ám a műszerekkel jól kivehető vonal köti össze, ezzel kijelölve a héj határát. A számítások alapján a csillagot körülölelő héj átmérője kb. 650 fényév, belső határa a központi csillagtól 284 fényévre, külső határa pedig attól 329 fényévre látszik. Ezen paraméterek alapján megállapítható, hogy ez az eddig ismert legnagyobb nóva szupermaradvány.
A a nóvát körülölelő legkülső héj 20 km/s-os sebességgel tágul, a maradvány korára pedig 2,4 millió év adódott. A kutatók azt is megállapították, hogy lehetséges módon a nóva visszatérési periódusa rövidebb, mint a korábban jósolt, és így nem feltétlenül kell 38 évet várnunk a következő felfényesedésig.
A cikk forrása: https://phys.org/news/2025-09-rare-nova-super-remnant-large.html
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet