Naprendszerünk legnagyobb bolygója ugyanis februárban végig a Bika csillagképben tartózkodik majd, mégpedig annak szarvcsúcsán, közel egy teljes hónapig. Ennek az érdekes állapotnak az oka pedig az, hogy a Jupiter látszó égi mozgása a retrográdból a direkt irányba fordul át. Maga az átfordulás a hónap negyedik napján történik meg, éppen ezért bátorítunk mindenkit, hogy emelje tekintetét február elején az ég felé a kora esti órákban, és gyönyörködje ki magát a Jupiter mellett a Bika csillagkép egyéb látnivalóiban is.
Ha február 1-jén, szombaton este 18:00-kor a csillagos égboltra vetjük tekintetünket, számos szabad szemmel is látható, fényes égitestet észrevehetünk rajta. A bolygók közül látszani fog a Mars vörös, -1,1 magnitúdós látszó fényességű korongja az Ikrek csillagképben, a Jupiter a jellegzetes alakú és legfényesebb csillagáról, a narancsvörös Aldebaranról könnyedén felismerhető Bika csillagképben, a -4,8 magnitúdós Vénusz a délnyugati égbolton, a Halak csillagképben, illetve 1,1 magnitúdós gyűrűs bolygónk, a Szaturnusz a Vízöntőben. Ekkor tehát a szabad szemes észlelők is kigyönyörködhetik magukat a bolygók sorakozójában, akinek azonban van binokulárja, avagy távcsöve, érdemes azzal is szemügyre vennie a bolygókat.
A főszerepet ezúttal a Jupiter kapja, amely -2,5 magnitúdós fényességével tündöklik majd a Bika szarvánál, az Aldebaran felett. Fényességéről könnyedén azonosíthatjuk majd a horizont felett 58 fokkal, és ezen szerencsés állása miatt nem is feltétlenül szükséges kimennünk a szabadba ahhoz, hogy megpillantsuk, hanem egy megfelelő irányba néző ablakból is könnyedén kiszúrhatjuk. Távcsővel pedig 21:30-tól megfigyelhetjük a bolygón jelen lévő anticiklonális képződményt, a Nagy Vörös Foltot is, illetve a Galilei-holdakat. Ezek körül az Europa a Jupitertől jobbra látszik majd, a másik három hold pedig balra, oly módon, hogy az Io közel lesz a bolygóhoz, míg a Callisto és a Ganymedes távolabb, egymáshoz nagyon közel.
És ha még mindez nem lenne elég, a Bika csillagkép egyéb ékköveket is tartogat számunkra, mégpedig a szabad szemmel is megfigyelhető nyílthalmaz, a Plejádok néven is ismert Fiastyúk képében. A Messier katalógus 45-ös számmal jelölt objektumának fényes, kék csillagai közül ugyanis szabad szemmel is hetet elkülöníthetünk egymástól. Binokulárral nézve pedig valóságos tobzódásban lehet részünk. A nyílthalmazok érdekes égi csillagcsoportok, és mivel gravitációsan csak gyengén kötöttek, tagjaik idővel eltávolodnak egymástól.
A Bika csillagkép érdekességei mellett bátorítunk mindenkit az Orion, illetve a benne található Orion-köd, valamint a Téli Hatszög megfigyelésére is. A főszereplőt, a Jupitert pedig ne feledjük: a hónapban nagyjából ugyanott találjuk majd meg minden éjjel, hiszen mozgásának retrográdból direkt irányba történő február elején történő átfordulása miatt az égi pozíciója csak csekély mértékben változik mostanában.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet