A prímet a Hold viszi majd, fényes csillagokkal, bolygókkal áll együtt, miközben látványos fedéseket produkál – és jön majd 2024 első igazán nagy dobása is, amikor kísérőnk a Fiastyúk déli fertályán vonul át komótosan.
De várjuk az égre az év első üstökösét, a C/2021 S3 (PANSTARRS) kométát is, amely jó esetben a szabad szemes megfigyelhetőség határára fényesedik fel, de kevésbé jó forgatókönyv esetén is kiváló, szoros együttállásokat produkál majd mélyég-objektumokkal és fényesebb csillagokkal. És akkor a Mars és a Vénusz együttállásairól még nem is szóltunk.
Lássuk hát mindezt részletesen!
Február 1-én Hold – Spica együttállás
Kísérőnk nem sokat teketóriázik, és februári parádéjának már a hó első hajnalán a közepébe vág: másfél fokra közelíti meg a Szűz csillagkép alfáját, a 0,9 magnitúdós Spicát. A jelenség tetőfoka a polgári szürkület előtt, hat órakor lesz, nem kell tehát túl korán kelnünk egy kiváló fotó készítéséhez.
Február 2-án kora hajnali csillagfedés
Az okkultációk kedvelőinek sem kell sokat várni a hónap első eseményére, ezen a hajnalon 03:26-kor Holdunk az 5,1 magnitúdós 42 Lib csillagot fedi el. A belépésre a 38%-os holdsarló világos peremén, 8 fokos horizont feletti magasságban, a kilépésre pedig 04:28-kor, 13 fokos magasságban kerül majd sor – a jelenség kisebb műszerekkel is jól megfigyelhető lesz.
Február 6-án a holdsarló és az Antares együttállása
Továbbra is a hajnaloké és a Holdé a főszerep: hatodikán 06:00-kor 28%-os megvilágítottságú kísérőnk a Skorpió vörös alfáját, a szépséges Antarest közelíti meg két fokra, közel a déli horizonthoz. Az égboltnak ez a területe egyébként is az amatőrcsillagászok egyik kedvenc célpontja, gömbhalmazok, galaktikus ködök vidéke – ne habozzunk hát egy kicsit korábban kelni a látványos jelenség kedvéért.
Február 7-én holdsarló – Vénusz – Mars együttállás
Február folyamán a szürkület előtt még éppen megfigyelhető, de a nagy, őszi – kora téli láthatóságának lassan a végéhez közeledő Vénusz még tartogat meglepetéseket számunkra.
Ezen a kora reggelen, a polgári szürkület kezdetén a még mindig -3,9 magnitúdóval fénylő Hajnalcsillag, a már csak 10%-os megvilágítottságú, vékony holdsarló és az 1,3 magnitúdós, sápadtan pislákoló Mars áll majd együtt a keleti, délkeleti horizont felett.
Semmiképpen ne hagyjuk ki ezt a fantasztikusnak ígérkező látványt!
Február 8-án a C/2021 S3 (PANSTARRS) üstökös az IC 4634 planetáris köd és az NGC 6287 gömbhalmaz között
Megérkezett egünkre a C/2021 S3 (PANSTARRS) üstökös, amely az előzetes elvárások, remények alapján akár a vizuális megfigyelési határ, azaz 6 magnitúdó közelébe is felfényesedhet. Ez az optimista forgatókönyv, a realistább megközelítés szerint inkább 8–9 magnitúdóra kell számítani – az üstökös azonban közepes műszerekkel még így is elcsíphető lesz.
Az egyik lehetőség erre ez a hajnal lesz, amikor a kométa az IC 4634 planetáris köd (10,9 magnitúdó, 0,4 ívperces átmérő) és az NGC 6287 gömbhalmaz (9,3 magnitúdó, 43 ívmásodperces átmérő) között tartózkodik majd, mindkettőtől mindössze 7-7 ívpercre.
Jó égbolt mellett, megfelelő fényerejű távcsővel pazar látványt fog nyújtani az együttállás, amikor gyakorlatilag egy látómezőbe tudunk belegyömöszölni három egzotikusnak nevezhető objektumot – ne hagyjuk ki, ha tehetjük!
A C/2021 S3 (PANSTARRS) produkál még két ígéretes együttállást a hónapban: február 13-án a 8,4 magnitúdós M9 gömbhalmaztól 22 ívperccel délre lesz látható a Kígyótartó csillagképben. Ez az előzőnél talán valamivel kevésbé látványos, de könnyebben elkapható együttállásnak ígérkezik.
Február 18-án hajnalban, öt órakor pedig a 3,5 magnitúdós Kszí Ser csillagtól lesz 33 ívpercre nyugatra, húsz fokkal a horizont felett – talán ekkor lesz a legnagyobb esélyünk megfogni az égi vándort.
Az üstökös követéséhez efemeridákat, keresőtérképet itt találunk: https://theskylive.com/c2021s3-info
Február 11-én 41 és fél órás holdsarló a Szaturnusz mellett
Véget érnek a hajnalban felkelni nem szerető amatőrök kínszenvedései: ezen a napon az alkonyi égbolt tartogat számunkra egy szépséges, fiatal, 41 és fél órás holdsarlót.
17:30-kor, a polgári szürkület végén pillanthatjuk meg a mindössze 4%-os megvilágítottságú kísérőnket a nyugati horizont felett, tőle nyolc fokra a látóhatár felé pedig kereshetjük az 1 magnitúdóval fénylő Szaturnuszt is. A megfigyeléshez binokulárt ajánlunk.
Február 12-én oppozícióban a (23) Thalia
Ezen az éjszakán oppozícióba kerül az 1852-ben felfedezett, a komédia és a színház istennőjéről elnevezett (23) Thalia kisbolygó. Az égitest a Mars és a Jupiter között húzódó fő aszteroidaövben kering, 9,1 és 13,2 magnitúdó között változó fényességével pedig nem tartozik a könnyen észlelhető objektumok közé. A február közepi éjszakákon, földközelsége idején viszont valamivel 10 magnitúdó alatti fényességet produkál majd, érdemes hát megpróbálnunk felkeresni a Bereniké Haja, az Oroszlán és a Szűz csillagképek határán.
Február 13-án jelentkezik a 12P/Pons–Brooks üstökös
Április folyamán kerül perihéliumba az 1812-ben felfedezett 12P/Pons–Brooks üstökös, amely az egyik legfényesebb ismert periodikus kométa.
Egyelőre még távol van attól, hogy „fényes”-nek nevezzük, de február 13-án hajnali 05:00 órakor szoros együttállásban lesz a 4,1 magnitúdós, tehát viszonylag fényes 1 Lac csillaggal – ez jó alkalom, hogy „early bird”-ként észleljük a várhatóan 8,6 magnitúdó körüli fényességű üstököst.
A két égitest mindössze 13 ívpercre lesz egymástól, már közepes távcsövekkel is jó esélyünk van megtalálni az égi vándort.
További információk és részletes keresőtérkép az üstökösről: https://in-the-sky.org/data/object.php?id=0012P
Február 15-én Jupiter – Hold – Uránusz együttállás és csillagfedések
Megint a Hold viszi a showt, ezen az estén 18:15-kor pazarnak ígérkező együttállásba kerül a Jupiterrel és az Uránusszal, az előbbitől 6, az utóbbitól 5 fok távolságban. Kísérőnk a két bolygó között „függve”, mintegy mellékesen elfedi előbb az 5,9 magnitúdós 40 Ari-t (belépés 19:27-kor a sötét oldalon, kilépés 20:23-kor a világos peremen), majd a 7,9 magnitúdós HD 17531 csillagot (belépés 20:11-kor az északi pólusnál, kilépés 21:00-kor).
Érdemes ezután még követni a jelenséget, 23:00-ra ugyanis a Hold 3,5 fokra közelíti majd az 5,7 magnitúdós, apró Uránuszt, hogy aztán éjfél után együtt vonuljanak nyugovóra a nyugati horizont alá.
Február 16-án a hónap együttállása: a Hold a Fiastyúkban
Ezen a késő estén, kora éjszakán az 51%-os fázisban levő félhold nem mindennapi együttállással fog megörvendeztetni bennünket: úgy halad át az M45 szabad szemes nyílthalmaz, közismertebb nevén a Fiastyúk déli vidékén, hogy közben több csillagot is elfed.
Ezek közül a leglátványosabb az 5,7 magnitúdós HD 23753 halmaztag fedése lesz, a csillag 22:14-kor lép majd be a Hold sötét oldalán, kilépésére pedig 23:01-kor kerül sor a fényes peremnél.
Az együttállás során kísérőnk mindössze bő fél fokra lesz a Fiastyúk legfényesebb csillagától, az Alcyonétól, úgy, hogy a látszólag onnan kiinduló hatos csillaglánc egyenes folytatása lesz a Hold terminátorának – fantasztikus látványnak ígérkezik!
Készüljünk mindennel: szabad szemmel, binokulárral, kistávcsővel, fényképezőgéppel, termoszban teával, mert ez lesz az év egyik leglátványosabb csillagászati jelensége!
Február 19-én kora hajnali csillagfedések
Folytatja nagy menetelését a Hold, hajnali 02:54-kor elfedi a 4,6 magnitúdós 136 Tau csillagot, amely 03:46-kor lép ki 74%-os megvilágítottságú kísérőnk fényes pereménél.
Az esti órákban jön a következő „áldozat”, 19:03-kor az 5,2 magnitúdós 49 Aur kerül a már 80%-os fázisban levő Hold sötét oldala mögé, a kilépésre 20:26-kor kerül majd sor a világos oldalon.
Február 20-án a Hold az Ikrekben
Nincs pihenő, Holdunk a következő éjszakákon újabb látványos jelenségekkel jelentkezik. Miközben megvilágítottsága 88%-ra növekszik, 22:24-kor kevesebb mint fél holdkorongnyira közelíti a 4,1 magnitúdós Üpszilon Gem-et. Az Ikrek bétája, az 1,3 magnitúdós Pollux mindeközben 3 fokra lesz kísérőnktől. Szabad szemmel, de főként binokulárral pazarnak ígérkezik a látvány, és persze készüljünk fényképezőgéppel is.
Ugyanezen éjszaka hajnalán, már 21-én 02:44-kor a Hold elfedi az 5,4 magnitúdós 76 Gem csillagot, amelynek kilépésre 03:42-kor kerül majd sor.
Február 22-én Vénusz – Mars szoros együttállás
Ezen a hajnalon, a polgári szürkület kezdetén a Vénusz és a Mars újra összeáll egy párosra, a keleti horizont felett, egymástól mindössze 36 ívmásodpercre lesznek megfigyelhetőek.
Az előző és a következő hajnalon is együtt kelnek majd a Nap előtt, 21-én 46, 23-án pedig 42 ívmásodpercre lesz egymástól a -3,8 magnitúdós Esthajnalcsillag és az 1,3 magnitúdós vörös bolygó.
Ha tehetjük, figyeljük meg és fényképezzük a jelenséget mindhárom hajnalon, kiváló montázsok készülhetnek majd a felvételekből
Február 23-án telihold a Regulus fölött
Újra a Hold és újra együttállás, ezen az éjszakán 23:20-kor kísérőnk 3,5 fokra közelíti majd az 1,4 magnitúdós fényességű Alfa Leo-t, azaz a Regulust, az égbolt 22. legfényesebb csillagát.
A 100%-os fázisú Hold szinte pontosan a csillag felett, 57 fokos magasságban fog világítani, kísérteties látványt nyújtva majd a déli horizont téli tájképe felett.
Február 28-án Hold – Spica együttállás
A páros nagyszerűen foglalja keretbe a februárt, hiszen elseje után 28-án újra egymás közelében lesznek láthatók a délkeleti égbolton. A Szűz Alfája, a 0,9 magnitúdós Spica 23:55-kor 4 fokkal keletre lesz látható a telihold után már „csak” 83%-os megvilágítottságú kísérőnktől.
A jelenség egész éjszaka követhető lesz, a páros csak napkelte után kerül majd a nyugati horizont alá.
A bolygók februári láthatósága
Merkúr: A Nap felé közeledő Merkúr a hónap elején még kereshető a délkeleti látóhatár közelében, de néhány nap múlva fénye elveszik a napkelte fényében, a bolygó ezután februárban már nem figyelhető meg.
Vénusz: Még mindig a hajnali, délkeleti égbolt ragyogó égitestje, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén, a polgári szürkület kezdetén 5 fok magasan jár a -3,9 magnitúdós, 89%-os és 11,6"-es korongátmérőjű Hajnalcsillag.
Mars: A hónap közepétől próbálkozhatunk megfigyelésével, ekkor már 3 fok magasan jár a polgári szürkület kezdetén, de semmiképpen sem könnyű objektum az 1,3 magnitúdós, 98%-os, 4,1"-es vörös bolygó. A Vénusz a hó második felében segíti majd a megtalálását, 21-e és 23-a között hajnalonként szoros együttállásba kerül a Marssal.
Jupiter: Még mindig az esték királya a sötétedés után 50 fok magasságban járó, ekkor kiválóan megfigyelhető, -2,3 magnitúdós, 38"-es óriásbolygó.
Szaturnusz: A hónap első napjaiban napnyugta után még kereshető a nyugati látóhatár felett, a hó közepén, a polgári szürkület végén viszont már csak 5 fok magasan találjuk az 1 magnitúdós égitestet. Viszlát gyűrűs bolygó a következő, áprilisi láthatóság nyitányáig!
Uránusz: Magasan ragyog az égen. A hó közepén, sötétedés után 57 fok magasságba kapaszkodik, és kiválóan megfigyelhető az 5,6 magnitúdós, 3,8"-es zöldes fényű planéta.
Neptunusz: A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben. Sötétedés után 12 fok magasan észlelhetjük a 7,9 magnitúdós, 2,2" átmérőjű tengerkék bolygót, ezután jelenlegi láthatósági időszaka lassan véget ér.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk februárra is!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2024
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
https://heasarc.gsfc.nasa.gov
https://theskylive.com
Borítóképek forrása:
A (23) Thalia kisbolygó háromdimenziós modellje, amelyet fénygörbe-inverziós technikával számoltak ki.
A Károly Egyetem Csillagászati Intézete, Josef Ďurech, Vojtěch Sidorin.
Közkincs.
Az M45 nyílthalmaz (Fiastyúk) Gerák Ferenc felvételén, 2022. október 19-én, Tiszaújvárosból fotózva. Forrás: eszlelesek.mcse.hu
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló